Ulpius Éva és Tamás nyomában a Várnegyedben
Álmaink Ulpius háza valóban létezik? Avagy hogyan kapcsolódik az Utas és holdvilág című regény a Budai Várhoz? Erről szól legújabb cikkünk.
Szerb Antal (1901-1945) regénye nem csupán a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, de igazi szerelem több millió magyar ember számára. Sőt, mivel az Utas és holdvilág című művet számtalan nyelvre lefordították, így megkockáztatható az a kijelentés is, hogy több millió európai szívét ejtette rabul az a varázslat, ami a művet az első sorától az utolsó soráig áthatja. De hogyan kapcsolódott a XX. század legnagyobb írózsenije és annak regénye a Budai Várhoz? Nos, erre próbálunk választ adni.
Eljutni vagy véletlenszerűen eltalálni az Utas és holdvilág magával ragadó világába olyan szellemi és esztétikai élménnyel párosul, amihez foghatót csak az igazán nagy írók remekművei nyújthatnak az olvasóknak. A sajátosan titokzatos regényvilág azonban számtalan izgalmas karaktert tartogat. Kik ezek a különleges szereplők? Milyen környzetben, hol és hogyan éltek? Az Utas és holdvilág egyik legérdekesebb alakja az Ulpius testvérpár. Ulpius Éva és Tamás a Várnegyedben élik emlékekkel, értékekkel, titkokkal teli mindennapjaikat. A hétköznapok valójában rejtelmes utazásokat jelentenek az ódon emlékekkel teli otthonuk múltjába. Hogy pontosan erre a titokzatos beavatással teli várbéli kalandozásra hol kerülhet sor a regényben? Szerb Antal regénye egy olyan Várnegyedben található budai villához vezet el, aminek ma már saját Facebook-oldala van és egykor Hunfalvy János (1820-1888)akadémikus és Csók István (1865-1961) festőművész otthonául is szolgált.
Turisták ezrei fényképezik az eklektikus, pazar villa századforduló világát felelevenítő csodáját. A Hunfalvy utca és az Ilona lépcső sarkán található épület tehát egy zseniális remekmű világát is felidézi mindazokban, akik szeretnék megfejteni a Várnegyed irodalomtörténet és írói fantázia alkotta különleges egyvelegét. Menjenek el, legyen ez zarándokhely a regény rajongói számára és tisztelgés az egyik legnagyobb magyar író emléke, Szerb Antal előtt.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.