Ulpius Éva és Tamás nyomában a Várnegyedben
Álmaink Ulpius háza valóban létezik? Avagy hogyan kapcsolódik az Utas és holdvilág című regény a Budai Várhoz? Erről szól legújabb cikkünk.
Szerb Antal (1901-1945) regénye nem csupán a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, de igazi szerelem több millió magyar ember számára. Sőt, mivel az Utas és holdvilág című művet számtalan nyelvre lefordították, így megkockáztatható az a kijelentés is, hogy több millió európai szívét ejtette rabul az a varázslat, ami a művet az első sorától az utolsó soráig áthatja. De hogyan kapcsolódott a XX. század legnagyobb írózsenije és annak regénye a Budai Várhoz? Nos, erre próbálunk választ adni.
Eljutni vagy véletlenszerűen eltalálni az Utas és holdvilág magával ragadó világába olyan szellemi és esztétikai élménnyel párosul, amihez foghatót csak az igazán nagy írók remekművei nyújthatnak az olvasóknak. A sajátosan titokzatos regényvilág azonban számtalan izgalmas karaktert tartogat. Kik ezek a különleges szereplők? Milyen környzetben, hol és hogyan éltek? Az Utas és holdvilág egyik legérdekesebb alakja az Ulpius testvérpár. Ulpius Éva és Tamás a Várnegyedben élik emlékekkel, értékekkel, titkokkal teli mindennapjaikat. A hétköznapok valójában rejtelmes utazásokat jelentenek az ódon emlékekkel teli otthonuk múltjába. Hogy pontosan erre a titokzatos beavatással teli várbéli kalandozásra hol kerülhet sor a regényben? Szerb Antal regénye egy olyan Várnegyedben található budai villához vezet el, aminek ma már saját Facebook-oldala van és egykor Hunfalvy János (1820-1888)akadémikus és Csók István (1865-1961) festőművész otthonául is szolgált.
Turisták ezrei fényképezik az eklektikus, pazar villa századforduló világát felelevenítő csodáját. A Hunfalvy utca és az Ilona lépcső sarkán található épület tehát egy zseniális remekmű világát is felidézi mindazokban, akik szeretnék megfejteni a Várnegyed irodalomtörténet és írói fantázia alkotta különleges egyvelegét. Menjenek el, legyen ez zarándokhely a regény rajongói számára és tisztelgés az egyik legnagyobb magyar író emléke, Szerb Antal előtt.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
