Tartalmas őszi programra vágyik? Irány a Szent István-terem!
A Budavári Palota épületében az eredeti tervek alapján visszaállított századfordulós történelmi terem, a Szent István-terem megtekintése kiváló program lehet ősszel is. A Budavári Palota elsőként rekonstruált díszes termét alig két év alatt ma már közel százötvenezren látták.
Hauszmann Alajos (1847-1926) a magyar iparosmesterek színe-javát bízta meg a századforduló egyik remekművének kivitelezésével. Mai felületes világunkban szinte felfoghatatlan, de legalábbis elképzelhetetlen, hogy az egykori tehetséges művész-mesteremberek, nevezetesen Strobl Alajos (1856-1926), Thék Endre (1842-1919), Zsolnay Vilmos (1828-1900), valamint Jungfer Gyula (1841-1908) milyen minőségű és mennyiségű munkát tettek bele a lenyűgöző enteriőr kialakításába.
Strobl Alajos mintázta a teremben található Szent István mellszobrot. Thék Endre ferencvárosi bútorasztalos mesternek, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének köszönhettük a Szent István-terem rendkívül aprólékos és látványos famunkáit. A pécsi porcelánmanufaktúra alapítójának, a gyártulajdonos Zsolnay Vilmosnak köszönhetjük a monumentális pirogránit kandallót, amely központi elemként magasztosan és méltóságteljesen uralja a pompás teret. Jungfer Gyula műlakatos vasművesnek a nevéhez pedig a csodálatos kovácsoltvas munkák fűződnek.
A megvásárolt jeggyel az állandó kiállítás mellett Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja is megtekinthető. A Szent István-terem előtt felállított komplex, a kiállításra született installáció tíz kapun jeleníti meg Szent István Szent Imréhez írt intelmeinek legfontosabbjait.
A kiállításra az alábbi linkén lehet regisztrálni:
https://szentistvanterem.hu/hu/jegyinformacio
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
