Tartalmas őszi programra vágyik? Irány a Szent István-terem!
A Budavári Palota épületében az eredeti tervek alapján visszaállított századfordulós történelmi terem, a Szent István-terem megtekintése kiváló program lehet ősszel is. A Budavári Palota elsőként rekonstruált díszes termét alig két év alatt ma már közel százötvenezren látták.
Hauszmann Alajos (1847-1926) a magyar iparosmesterek színe-javát bízta meg a századforduló egyik remekművének kivitelezésével. Mai felületes világunkban szinte felfoghatatlan, de legalábbis elképzelhetetlen, hogy az egykori tehetséges művész-mesteremberek, nevezetesen Strobl Alajos (1856-1926), Thék Endre (1842-1919), Zsolnay Vilmos (1828-1900), valamint Jungfer Gyula (1841-1908) milyen minőségű és mennyiségű munkát tettek bele a lenyűgöző enteriőr kialakításába.
Strobl Alajos mintázta a teremben található Szent István mellszobrot. Thék Endre ferencvárosi bútorasztalos mesternek, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének köszönhettük a Szent István-terem rendkívül aprólékos és látványos famunkáit. A pécsi porcelánmanufaktúra alapítójának, a gyártulajdonos Zsolnay Vilmosnak köszönhetjük a monumentális pirogránit kandallót, amely központi elemként magasztosan és méltóságteljesen uralja a pompás teret. Jungfer Gyula műlakatos vasművesnek a nevéhez pedig a csodálatos kovácsoltvas munkák fűződnek.
A megvásárolt jeggyel az állandó kiállítás mellett Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja is megtekinthető. A Szent István-terem előtt felállított komplex, a kiállításra született installáció tíz kapun jeleníti meg Szent István Szent Imréhez írt intelmeinek legfontosabbjait.
A kiállításra az alábbi linkén lehet regisztrálni:
https://szentistvanterem.hu/hu/jegyinformacio
Ön tudta, hogy a budai Várnegyed tövében elterülő Krisztinavároshoz kötődik az első pest-budai karácsonyfa-állítás eseménye is? Pedig igen, ugyanis itt, a Várkerületben, a mai Mikó utca 8. szám alatti Angyalkertben állíttatta fel az első karácsonyfát Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő 1828. december 24-én az itt megőrzött gyermekek nagy örömére.
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai.
A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.