Tartalmas őszi programra vágyik? Irány a Szent István-terem!
A Budavári Palota épületében az eredeti tervek alapján visszaállított századfordulós történelmi terem, a Szent István-terem megtekintése kiváló program lehet ősszel is. A Budavári Palota elsőként rekonstruált díszes termét alig két év alatt ma már közel százötvenezren látták.
Hauszmann Alajos (1847-1926) a magyar iparosmesterek színe-javát bízta meg a századforduló egyik remekművének kivitelezésével. Mai felületes világunkban szinte felfoghatatlan, de legalábbis elképzelhetetlen, hogy az egykori tehetséges művész-mesteremberek, nevezetesen Strobl Alajos (1856-1926), Thék Endre (1842-1919), Zsolnay Vilmos (1828-1900), valamint Jungfer Gyula (1841-1908) milyen minőségű és mennyiségű munkát tettek bele a lenyűgöző enteriőr kialakításába.
Strobl Alajos mintázta a teremben található Szent István mellszobrot. Thék Endre ferencvárosi bútorasztalos mesternek, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének köszönhettük a Szent István-terem rendkívül aprólékos és látványos famunkáit. A pécsi porcelánmanufaktúra alapítójának, a gyártulajdonos Zsolnay Vilmosnak köszönhetjük a monumentális pirogránit kandallót, amely központi elemként magasztosan és méltóságteljesen uralja a pompás teret. Jungfer Gyula műlakatos vasművesnek a nevéhez pedig a csodálatos kovácsoltvas munkák fűződnek.
A megvásárolt jeggyel az állandó kiállítás mellett Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja is megtekinthető. A Szent István-terem előtt felállított komplex, a kiállításra született installáció tíz kapun jeleníti meg Szent István Szent Imréhez írt intelmeinek legfontosabbjait.
A kiállításra az alábbi linkén lehet regisztrálni:
https://szentistvanterem.hu/hu/jegyinformacio
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
