Tartalmas őszi programra vágyik? Irány a Szent István-terem!
A Budavári Palota épületében az eredeti tervek alapján visszaállított századfordulós történelmi terem, a Szent István-terem megtekintése kiváló program lehet ősszel is. A Budavári Palota elsőként rekonstruált díszes termét alig két év alatt ma már közel százötvenezren látták.
Hauszmann Alajos (1847-1926) a magyar iparosmesterek színe-javát bízta meg a századforduló egyik remekművének kivitelezésével. Mai felületes világunkban szinte felfoghatatlan, de legalábbis elképzelhetetlen, hogy az egykori tehetséges művész-mesteremberek, nevezetesen Strobl Alajos (1856-1926), Thék Endre (1842-1919), Zsolnay Vilmos (1828-1900), valamint Jungfer Gyula (1841-1908) milyen minőségű és mennyiségű munkát tettek bele a lenyűgöző enteriőr kialakításába.
Strobl Alajos mintázta a teremben található Szent István mellszobrot. Thék Endre ferencvárosi bútorasztalos mesternek, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének köszönhettük a Szent István-terem rendkívül aprólékos és látványos famunkáit. A pécsi porcelánmanufaktúra alapítójának, a gyártulajdonos Zsolnay Vilmosnak köszönhetjük a monumentális pirogránit kandallót, amely központi elemként magasztosan és méltóságteljesen uralja a pompás teret. Jungfer Gyula műlakatos vasművesnek a nevéhez pedig a csodálatos kovácsoltvas munkák fűződnek.
A megvásárolt jeggyel az állandó kiállítás mellett Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja is megtekinthető. A Szent István-terem előtt felállított komplex, a kiállításra született installáció tíz kapun jeleníti meg Szent István Szent Imréhez írt intelmeinek legfontosabbjait.
A kiállításra az alábbi linkén lehet regisztrálni:
https://szentistvanterem.hu/hu/jegyinformacio
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
