Számlatörténeti kiállítás nyílt a Szent István Kávéházban
Ezen a héten hétfőn az Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéházban nem mindennapi előadás keretében nyílt meg az érdekes szaktörténeti előadás. A Sallai Csilla közgazdász, könyvvizsgáló magángyűjteményéből válogatott történelmi számlaritkaságok kiállításának nyitóeseményén a gyűjtemény tulajdonosától hallhattunk érdekes információkat a számlákról, a számlák történetéről.
Budavári Történeti Kaszinó alapítójának, Dr. Seifert Tibor vezette fel az előadást. Ezúttal a felvezető is személyesebb volt a szokásosnál, hiszen a neves egyetemi oktató, történész saját feleségét kérte fel az előadás megtartására.
Az nyilván mindenki számára evidencia, hogy a számla kortörténeti dokumentum.
Az azonban már nem ennyire köztudott, hogy milyen történelmi fejlődés által alakult ki a ma is mindenki által jól ismert, mindennapjainkat meghatározó számviteli dokumentum.
A számlák, illetve a könyvelés kialakulásának történetével kezdődő előadáson nem csupán a közgazdászt és könyvvizsgálót ismerhettük meg Sallai Csillában, hanem a lelkes gyűjtővel is találkoztunk. Az évszázadokon átívelő előadásból megtudhattuk, hogy mi mindent árulhat el egy számla, hogy koroktól függően milyen kötelező elemek szerepeltek rajta, hogy milyen szokások alakultak ki a számlákhoz kapcsolódóan és így tovább. Egy mai e-számlához képest a legnagyobb különbség, hogy a száz évvel ezelőtti számlák szépek, komoly művészeti értéket képviselnek, grafikai szempontból is értékes alkotások. A legtöbb kiállított számla ilyen, de vannak olyanok is, amelyek későbbiek, viszont valamilyen történelmileg fontos tényt mutatnak be plasztikusan.
Az előadás után pedig a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges és nagyvonalú vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, amely mindig a rendezvény koccintással, falatozással és kötetlen beszélgetésekkel történő folytatását jelenti.
A kiállításról többet nem is érdemes elárulni, mindenkit a kávéházi tárlat személyes megtekintésére buzdítunk :)
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
