Számlatörténeti kiállítás nyílt a Szent István Kávéházban

Számlatörténeti kiállítás nyílt a Szent István Kávéházban

Ezen a héten hétfőn az Oroszlános Udvarból nyíló Szent István Kávéházban nem mindennapi előadás keretében nyílt meg az érdekes szaktörténeti előadás. A Sallai Csilla közgazdász, könyvvizsgáló magángyűjteményéből válogatott történelmi számlaritkaságok kiállításának nyitóeseményén a gyűjtemény tulajdonosától hallhattunk érdekes információkat a számlákról, a számlák történetéről.

Budavári Történeti Kaszinó alapítójának, Dr. Seifert Tibor vezette fel az előadást. Ezúttal a felvezető is személyesebb volt a szokásosnál, hiszen a neves egyetemi oktató, történész saját feleségét kérte fel az előadás megtartására.

Az nyilván mindenki számára evidencia, hogy a számla kortörténeti dokumentum.

Az azonban már nem ennyire köztudott, hogy milyen történelmi fejlődés által alakult ki a ma is mindenki által jól ismert, mindennapjainkat meghatározó számviteli dokumentum.

A számlák, illetve a könyvelés kialakulásának történetével kezdődő előadáson nem csupán a közgazdászt és könyvvizsgálót ismerhettük meg Sallai Csillában, hanem a lelkes gyűjtővel is találkoztunk.  Az évszázadokon átívelő előadásból megtudhattuk, hogy mi mindent árulhat el egy számla, hogy koroktól függően milyen kötelező elemek szerepeltek rajta, hogy milyen szokások alakultak ki a számlákhoz kapcsolódóan és így tovább. Egy mai e-számlához képest a legnagyobb különbség, hogy a száz évvel ezelőtti számlák szépek, komoly művészeti értéket képviselnek, grafikai szempontból is értékes alkotások. A legtöbb kiállított számla ilyen, de vannak olyanok is, amelyek későbbiek, viszont valamilyen történelmileg fontos tényt mutatnak be plasztikusan.

Az előadás után pedig a Budavári Történelmi Kaszinó hagyományainak megfelelően a Szent István Kávéház bőséges és nagyvonalú vendéglátása, a rendezvény úgynevezett kaszinó része következett, amely mindig a rendezvény koccintással, falatozással és kötetlen beszélgetésekkel történő folytatását jelenti.  

A rendezvény kötetlen beszélgetéses része (Fotó: nagyonvar.hu)

A kiállításról többet nem is érdemes elárulni, mindenkit a kávéházi tárlat személyes megtekintésére buzdítunk :)

 

 

 

Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…
Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…

1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.

A legnagyobb magyar költők mestere: Négyesy László
A legnagyobb magyar költők mestere: Négyesy László

"Mester nélkül nincs tanítvány” – hangzik a régi bölcsesség, ami persze fordítva is igaz. De vajon mi lehetett a titka annak a tanárnak, akinek szemináriumain olyan későbbi költő-, illetve íróhatalmasságok sajátították el a szépirodalom fortélyait, mint például Babits Mihály, Szerb Antal, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Csáth Géza vagy éppen Balázs Béla A Négyesy-féle stílusgyakorlatokon a klasszikus irodalomtól jutottak el a modern irodalomhoz, ez volt maga a klasszikus modernség. Elismertségéről mindent elárul, hogy óráin egyetem tanártársai, s más egyetem oktatói is gyakran részt vettek.

Nyolcvan éve ment el örökre „az elsodort író”, Szabó Dezső
Nyolcvan éve ment el örökre „az elsodort író”, Szabó Dezső

80 éve sodródott el a végtelenbe "Az elsodort falu" írója, aki az egyik legellentmondásosabb karakter volt a magyar irodalomtörténetben. Pedig milyen jól öregedő tény, illetve elismerés ma már, hogy mind a nyilasok, mind a kommunisták halállistáján előkelő helyen szerepelt. Az egykori Eötvös-kollégistának a Philadelphia Kávéház volt a törzshelye, ide járt miatta Kaffka Margit, aki halálosan szerelmes volt belé. Együtt lakott Balázs Bélával és barátjával, Kodály Zoltánnal, aki halála után zseninek tartotta és nevezte. Nem mellesleg az egyetlen magyar író volt, akit nem honfitársai, hanem külföldi kritikusok jelöltek Nobel-díjra. Cikkünkkel az "elsodort íróra" emlékezünk, akit a XX. századi magyar történelem és politikai tajtékzó hullámai ragadtak el tőlünk, magyar olvasóktól.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.