Nagyon sok híresség fordult meg ebben a legendás tabáni kocsmában
A Tabánban évszázados hagyományokkal rendelkező Mélypince vendéglő, kiskocsma fontos szereplője volt a budai éjszakáknak. Többek között Krúdy Gyula törzshelye volt, de sűrűn járt ide Ady, Márai, Szerb Antal vagy éppen A nap lovagja írója, Bródy Sándor is.
Az egykori Fehér Sas és Görög utca sarkán álló vendéglő a városrész legolcsóbbika volt; írók, művészek legkedveltebb helye. Bár feljegyzések csak a XIII. századtól vannak, egyesek szerint ötszáz éves múltra tekint vissza, pinceboltozatának tégláit állítólag még a török időkben építették. Utolsó bérlője 1918-tól Krausz Lipót – közismert nevén Krausz Poldi vagy Poldi bácsi – volt, aki feleségével, Lina nénivel együtt személyesen szolgálta ki a vendégeket.
Nem kell komolyan venni az életet, csak a jó bort kell mindig keresni
- állította egy bizonyos Szépvadászné Krúdy Gyula 1929-es novellájában, aki pontosan tudta, hol érdemes fogyasztani a Tabánban.
Irodalmi emlékek egészen koránról kimutathatók, a XIX. század elején Virág Benedek és Vahot Imre járt a Mélypincébe. Majd száz év múlva Ady koccintgatott itt Szűts Dezsővel, az újságíró nagyváradi főjegyzõvel. Akkoriban Burger Józsefnek hívták a bérlőt, de nem volt még akkora kultusza a helynek, mint a 20’-as, 30’-as években, Poldi bácsi idejében.
Poldi számára a legkedvesebb vendégek közé tartozott Krúdy Gyulán túl Bródy Sándor, Szerb Antal, Márai Sándor, Várkonyi Titusz vagy éppen Székely Mihály.
Márai Sándor meg is emlékezik róla a Föld, Föld!-ben, hogy Poldi bácsi a vendégkönyvet az 1944-es német megszállás után felvitte hozzá, hogy őrizze meg arra az esetre, ha õt deportálnák.
„Krausz Poldi életének, a tabáni kocsmáros szerényszegény, mindig derûs, dörmögõ bormérõ életének ez az album volt a remekmûve. Most, a pusztulás küszöbén ezt akarta megmenteni. Lapoztuk az albumot. Halottak névaláírása tűnt elő, s másoké, akik még éltek…”
Márai nem vállalta a könyv őrzését, hiszen magát sem érezte biztonságban. Később úgy tudta, eltűnt a háborúban Krausz Poldival együtt, de tévedett. Mindketten megmenekültek. A vendégkönyv eredeti példány a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.
A Mélypincét 1933. október 2-án zárták be, a Tabán bontása során szedték szét, sok más épülettel együtt, az emlékét azonban számos feljegyzés, irodalmi utalás, fotó és festmény őrzi. A Vár környékén élők pedig nem maradtak kocsma nélkül, ma is betérhet néhány helyre az szomjazó vándor.
Nyitókép: Krausz Lipót híres Mélypince vendéglője 1930-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.
1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.
Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
