Mi köze volt József Attila múzsájának a Budavári Palota enteriőrjeihez?

A király tegnapi látogatásairól tömérdek apróságot beszélnek. Az Iparművészeti Múzeum kiállítását és a Szent István-termet ma óriási közönség látogatta és nem győzte eléggé csodálni a magyar iparművészet remekeit. A Thék Endre gyártelepén fölállított Szent István-teremben óriási föltűnést keltenek Gelb M és Fiai császári és királyi udvari kárpitosok és díszítők műtermeiben készített műhímzések, amelyeket ő felsége tegnap sokáig nézett és nagyon megdicsért. A műhímzések legkiválóbb remeke a két ablakfüggöny. Ezeket Hauszmann Alajos tanár tervei és Györgyi Géza műépítész utasításai szerint Gönczy M. Manó udvari diszitő felügyelete alatt készítették. A függönyök két alsó függönyből állanak, bleu royal színű fail selyemből, román stílű paszomány-szegélylyel díszítve, valamint felső keretből (cautouiere) bamberquinnel antik selyembársonyon hazai fonott színarannyal gazdagon hímezve. Valamennyi ülőbútor, karszék és ülőkék, de különösen a karszékek támlája különféle antik románstílű pointból áll; az egészet igen jól berekeszti a falak mezőinek bevonása kékes fém- és selyembrokátból a szent korona és apostoli kereszt rajzaival. A műhímzések, tervben, kivitelben és pompában vetekszenek a bajor királyi kastélyok műhímzéseivel.

- írta a Budapesti Napló, 1900. február 24-én megjelent lapszáma I. Ferencz József (1830-1916) magyarországi látogatása kapcsán.

Az említett Gelb M és Fiai  - valójában csak Gelb M és fia - elnevezésű vállalkozás pedig ekkor már komoly referenciákkal bírt. Az 1900-as párizsi világkiállítás korabeli forrásaiból tudjuk, hogy a magyar pavilon berendezésének kialakításában a Gelb és fia cég is felkérést kapott és részt vállalt. A 180 főt foglalkoztató „bútorgyárosok, kárpitosok és díszítők” - ez utóbbit megnevezést érdemes a mai belsőépítész kifejezéssel helyettesíteni – vállalkozása már a császári és királyi udvari címmel felruházott céhek jegyzékében is szerepel.

De mi köze Gyömrői Editnek, József Attila egykori szerelmének és múzsájának a Gelb nevű bútorgyárosokhoz?

Nos, az összefüggés egyrészről akkor válik egyértelművé, amikor a Magyar Kereskedők Lapjának 1904. június 11-én megjelent cégváltozások közlönyrovatának bejegyzését elolvassuk, miszerint

Gelb M. és fia, bútor és kárpitos, V., Nádor u. 18. Gelb Márk társtag vezetéknevét Gyömrőire változtatta.

Ebből tehát a napnál is világosabbá válik, hogy Gelb Mór fia és cégtársa, Gelb Márk Gyömrői Márkra magyarosította a nevét.

Az írásunk legelején idézett, a Pesti Napló hasábjain megjelent és a Szent István-terem berendezéséről szóló korabeli cikk tehát ebben az értelmezésben arról szól, hogy a bútorokat és azok kárpitozását Hauszmann Alajos (1847-1926) tervei és megrendelése alapján Thék Endre (1842-1919) üzeme, illetve – és itt a lényeg – Gyömrői Edit nagyapját és édesapját jelentő Gelb és fia cég gyártotta. A cikk címében feltett kérdésre pedig a válasz: a Budavári Palota enteriőrjének egy részét József Attila (1905-1937) múzsájának családja - nagyapja és édesapja - készítette.

‍

József Attila szerelmi költészetének egyik fontos múzsája, Gyömrői, születési nevén Gelb Edit 1896. szeptember 8-án született Budapesten, egy meglehetősen asszimilálódott zsidó polgári családban. Anyja Pfeifer Ilona, apja Gelb Márk bútorgyáros, királyi magyar udvari tanácsos volt. Édesapja 1865. június 19-én született és a források alapján 1899-ben magyarosította nevét Gyömrőire. A cég méretét jól szemlélteti gazdaságtörténeti szempontból, hogy 1898-ban Magyarországon a legnagyobb harminckét bútorgyárként is működő asztalosüzemből közel két tucatnyi a fővárosban működött, mindösszesen hétszázhét segéddel. A bútorgyárak közül a legnagyobbnak egyébként Thék Endre számított kétszáz fő körüli munkással.

E bútorgyárosok egymásnak nem is annyira vetély-, mint inkább egyszerűen kortársai voltak, akiknek nemcsak szakmai, de magánélete is összefonódott, így lehet, hogy Thék Endre keresztapja volt 1917-ben a Gelb kárpitos/bútoros família egyik tagjának, az 1865-ben született Márknak.

- írja Margittai Zsuzsa, művészettörténész a Magyar Iparművészet 2020-ban megjelent második számában.

Tehát a Gyömrői-család Thék Endre keresztapaságával a Szent István-terem egyik legnagyobb mesterével is rokonságba került. Gyömrői Márk három lánya közül Gyömrői Edit középső gyermekként született. A jómódú család gyermekének meglehetősen kalandos, mondhatni nyughatatlan élete volt. Első férjével Rényi Ervin Lajos (1889–1953) vegyészmérnökkel 18 évesen kötött házasságot, amely azonban öt év elteltével válással végződött, noha 1919-ben megjelent verseskötetét még Rényi Edit néven publikálta. A pszichoanalízissel egészen korán nagybátyja, Hollós István (1872-1957) híres pszichiáter révén kezdett foglalkozni, a Búcsúm a Sárgaháztól (1928) című könyv szerzője mutatta be unokahúgát Sigmund Freudnak (1856-1939) is. Gyömrői Edit polgári származása ellenére már fiatalon a baloldali mozgalmak felé fordult, majd politikai nézetei miatt kényszer-emigrációba vonult először Kolozsvárra, aztán Bécsbe, majd Berlinbe. Második férje Tölgy (Glück) László volt, aki megismerkedésükkor a szovjet kereskedelmi képviseleten dolgozott a cseh fővárosban, Prágában, később pedig a berlini Dephot fotóügynökség gazdasági vezetőjeként - 1938  júliusában bekövetkezett haláláig - Robert Capa közeli barátja és segítője lett. Gyömrői Párizsban is élt, ahol nem mellékesen megrendezte magyar avantgárd festőzseni, Tihanyi Lajos (1885-1938) első párizsi kiállítását. Gyömrői az emigráció alatt mélyítette pszichoanalitikai ismereteit, 1929-től megkezdte saját analitikus praxisát, 1933-ban szakdolgozott a témából. 1934 után hazatért Magyarországra, ahol a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület rendkívüli tagja lett. Egy év múlva e minőségében vette át József Attila kezelését, aki szinte azonnal beleszeretett. A költő érzelmei azonban - más szerelmi kapcsolataihoz hasonlóan - viszonzatlanok maradtak. Gyömrői Edithez írta többek között a Gyermekké tettél, a Nagyon fáj, illetve Aki szeretni gyáva vagy című verseit. Ekkor, kezelései alatt történt egyszer, hogy József Attila kést rántott Gyömrőire, amelyet végül Újvári László (1900-1940) újságíró, Gyömrői vőlegénye, majd harmadik férje vett ki végül a költő kezéből. Mára egyértelművé vált, hogy Gyömrői Edit József Attila betegségének helytelen diagnózisával, illetve félrediagnosztizálva kezelte a költőt, s talán már önmagában is óriási hiba volt az érzékeny, s a szeretetre mindennél jobban vágyó költő terápiáját egy fiatal nőre bízni. Persze ma már könnyű okosnak lenni, de az biztos, hogy József Attila pszichózisai egyre súlyosabbá váltak, majd végül - ismerjük tragikus történetét - nagy valószínűséggel öngyilkos lett. A XX. század legnagyobb költője távozott 32 évesen az élők sorából. Mindeközben származása és politikai nézetei miatt Gyömrői helyzete is újra bizonytalanná vált Magyarországon, így 1939 februárjában Ceylonba emigrált Újvárival. Férjét azonban alig egy év alatt elvitte a rák, ekkor Gyömrői Los Angelesbe utazott nővéréhez, majd újra visszatért Ceylonba. Itt élt egészen 1956-ig immáron negyedik férjével, Evelyn Frederick Charles Ludowyk (1906–1985) Shakespeare-kutatóval, akivel végül Londonba költöztek. Gyömrői pszichoterápiával foglalkozott és még a hetvenes években számos József Attila kéziratot, neki írt levelet ajándékozott Magyarországnak. 1987-ben, 91 éves korában halt meg az angol fővárosban. Befejezésképpen szóljanak helyettünk József Attila gyönyörű szavai, aki így írt halhatatlanná tett múzsájához Aki szeretni gyáva vagy című költeményében:

‍

"Add kezembe e zárt világ kilincsét,

könnyü kezedet - vár kinn a szabad.

Gyülekező halottaimat intsd szét,

szólj s hízelegjen körül jószavad.

Ismersz engem, kit szemed megviselt,

lehetetlen, hogy ne szeressél, kedves!

Egykor egy sejt a tengerben kikelt,

hadd jusson el már örökös öledhez!"

‍