Meghosszabbítják a Vaszary-kiállítást – április 2-ig lesz látogatható
Január 15. helyett április 2-ig lesz látogatható a Magyar Nemzeti Gaéria (MNG) Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítása. Vaszary a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja, a szecesszió egyik első hazai képviselője, aki később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott.
A kiállításon bemutatott mintegy hetven műből huszonnégy eddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára: a múzeumgyűjteményében “lappangó” műveket sehol sem reprodukálták korábban, hiszen közvetlenül a művész műterméből, illetve hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria MTI-hez eljuttatott közleményében.
A szervezők kiemelték: Vaszary a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja, az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, aki később az impresszionizmus, az expresszionizmus,majd az art deco stílusában is alkotott.
A tárlaton bemutatott festmények a teljes életmű szinte minden korszakát tükrözik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Dunakorzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.
A kiállítást a múzeum gyűjteményében található más Vaszary-remekművek, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, kevésbé ismert,sokáig lappangónak hitt fő művek egészítik ki.
A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.
Éppen 80 éve 1944. december végén lendültek támadásba a Magyarországot elfoglaló szovjet csapatok a főváros bekerítésére, 23-án elfoglalták Bicskét, majd másnap Budakeszit, amellyel szabaddá vált az útjuk Budapest irányába, így még Szenteste ostrom alá vették a magyar fővárost. Miközben a főpolgármester, a nyilasok és családtagjaik egy része, valamint a Gestapo tagjai elhagyták a várost, addig a férfiak zsúfolásig telt légópincékbe menekítették le szeretteiket, ahol az emberek rettegve, nélkülözve, éhen-szomjan, egymásba kapaszkodva próbálták túlélni a kegyetlen és kíméletlen ostromot.
A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
