„Még vasárnapig lehet jönni megnézni a kiállítást!” - interjú az MNG formabontó kiállításának rendezőjével

„Még vasárnapig lehet jönni megnézni a kiállítást!” - interjú az MNG formabontó kiállításának rendezőjével

Korábban mi is hírt adtunk az MNG TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001) című kiállításáról. A kiállítás egyik szervezője Petrányi Zsolt, művészettörténész 2011 óta a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, több XX. század második felével foglalkozó, illetve kortárs kiállítás rendezője. Vele beszélgettünk a néhány nap múlva lezáruló kiállítás kapcsán.

NagyonVár: Ha össze kellene foglalni, akkor mi lenne ennek a kiállításnak a legfontosabb üzenete?

Petrányi Zsolt: Elsősorban az, hogy igenis szükség van útkeresésre és kísérletezésre. Ma a fiatalabb generáció zöme meghatározott keretekben gondolkodik: az Instába, a TikTokba történő beilleszthetőség elegendő a sikerhez.

Mi azt tapasztaljuk, hogy a kiállításon bemutatott játékosság, színesség, humor gyakran a fiatalok gondolkodásmódjára is inspirálóan hat.

Éppen ezért mi ezt a konstellációt szerettük volna leginkább felerősíteni a kiállítással. Ez egyébként pont a zenében elég markánsan megnyilvánul; ha valaki most fiatalon elkezd producerkedni, életkorából adódóan nem tudja, hogy ennek a zenének hol vannak a gyökerei, de itt egy QR-kód beolvasásával bele tud hallgatni azokba a lemezekbe, amelyeken átélheti, hogy egy adott szerző, zenész hogyan kísérletezik több dologgal, hogyan feszegeti az adott terület határait, hogyan próbálja megtalálni saját hangját. Mi ezt szerettük volna megmutatni, átadni és szándékosan olyan témák köré csoportosítani magát a kiállítást, amelyek nem csak a múltban, de ma is érvényesek és ma is erőteljesen visszahatnak a vizuális kultúrára. Ez egy nagy kihívás is volt, hiszen mi nem egy talán sokkal kézenfekvőbb nosztalgia-tárlatot álmodtunk meg, hanem egy a mai fiatalokat is megszólító, számukra is érdekes kiállítást szerettünk volna megvalósítani. Így a megszokotthoz képest akár sűrűnek is tűnhet a tárlat, de a fiatalabb célcsoport számára ez a megszokott, ez a normális.

A TechnoCool kiállítás egy részlete (Fotó: NagyonVár)

NagyonVár: Az biztos, hogy a kiállítás kilép az általános múzeumi dimenzióból. Említésre került a fiatalabb generáció, mint célcsoport, de hogyan üzenhet nekik ez a kiállítás, ha még nem is éltek a 90-es években, nem tudják, hogy milyen volt a rendszerváltás körüli világ?

Petrányi Zsolt: Az MNG a 90-es évek óta markánsan megjelenő elektronikus zenei vonal és a képzőművészet kapcsolatát szerette volna minél plasztikusabban bemutatni a TechnoCool című kiállítással. A zene pedig a legkézenfekvőbb kapocs a fiatalok felé.

Erre a zene és vizuális művészet közötti kölcsönhatásra sok dolog alapot ad, de az feltétlenül, hogy a rendszerváltás körüli fiatal generációk számára ez az új zenei kultúra egyben szórakozásbeli fordulópontot is jelentett és ez a művészeteben is komoly nyomot hagyott. Azt is próbáltuk megmutatni, hogy a rendszerváltás időszaka egy alapvetően örömteli korszak volt, amikor a vasfüggöny lehullásával kinyílt a világ, az analóg világ fokozatosan digitálissá vált, majd az internet megjelenésével gyakorlatilag minden elérhetővé vált.

Gondoljunk példaként a fotózásra, ami ebben az időszakban totális átalakuláson ment át! Megjelent a photoshop; ma már senkit sem nevezünk azért hamisítónak vagy csalónak, mert utólag filterez, szűrővel kozmetikáz egy általa készített képet. Ez ma már teljesen természetes, de ez korábban egyáltalán nem volt így. Volt példa arra, hogy nemzetközi balhé lett egy neves magazin címlapján publikált természetfotóból, amiről később kiderült, hogy utólag javítottak rajta. Ennek ma már nincs jelentősége. Azok a fiatalok, akik abban az időszakban születtek ma már nem feltétlenül értik ezt a problémát, de egy csomó más dolgot sem. Ez a kiállítás sokaknak üzen, sokféleképpen, nekik is.

NagyonVár: Igen, a kiállítás tényleg nagyon sokszínű és szemléletes, mindamellett az online világba történő áttérés utáni korszak abban is gyökeresen más, hogy ma már nem kell előre egy hétre megbeszélni, hogy „Találkozunk kedden a Moszkváson, este 7-kor a hamburgeresnél!”, hiszen akár a találkozó előtt egy-két órával is le tudjuk ütni messengeren az időpontot. Ez a világ eltűnt a puffancs zsemlés, csalamádés hamburgerrel együtt. És mivel semmi sem tart örökké, hamarosan véget ér a kiállítás is. Meddig jöhetnek még azok, akik most kapnak kedvet hozzá?

Petrányi Zsolt: Még vasárnapig lehet megtekinteni a kiállítást. Február 10-én, szombaton pedig lesz még egy, a kiállításhoz kapcsolódó rendezvény a múzeum legfelső szintjén található kupolában. Élő elektronikus produkciókkal, DJ-szettekkel, exkluzív tárlatvezetésekkel és különleges fényművészeti programmal idézzük meg a kilencvenes évek világát. Mindenkit szeretettel várunk!

Száz éve született „a magyar Piaf”
Száz éve született „a magyar Piaf”

A Zsolnai Hédiként híressé vált Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő, színésznő volt az első igazi magyar sanzonénekesnő. Az iskola mellett Lakner bácsi színházában tanult, tőle kapta művésznevét is. 1935-ben, alig 10 évesen már filmszerepet kapott az Édes mostoha című mozifilmben. Az első magyar sanzonett 100 éve született és napra pontosan húsz éve búcsúzott el a földi világtól. Néhány általa énekelt sanzont is megidézve emlékezünk most cikkünkkel rá.

„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk
„Mágus. Nem bánta, ha így hívták…” - Gyurkovics Tiborra emlékezünk

Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára éppen ezen a napon született és mintegy másfél évtizede hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.

130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja
130 éve indult el minden idők legtöbb előfizetésével rendelkező magyar irodalmi hetilapja

1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.