„Még vasárnapig lehet jönni megnézni a kiállítást!” - interjú az MNG formabontó kiállításának rendezőjével

„Még vasárnapig lehet jönni megnézni a kiállítást!” - interjú az MNG formabontó kiállításának rendezőjével

Korábban mi is hírt adtunk az MNG TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001) című kiállításáról. A kiállítás egyik szervezője Petrányi Zsolt, művészettörténész 2011 óta a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője, több XX. század második felével foglalkozó, illetve kortárs kiállítás rendezője. Vele beszélgettünk a néhány nap múlva lezáruló kiállítás kapcsán.

NagyonVár: Ha össze kellene foglalni, akkor mi lenne ennek a kiállításnak a legfontosabb üzenete?

Petrányi Zsolt: Elsősorban az, hogy igenis szükség van útkeresésre és kísérletezésre. Ma a fiatalabb generáció zöme meghatározott keretekben gondolkodik: az Instába, a TikTokba történő beilleszthetőség elegendő a sikerhez.

Mi azt tapasztaljuk, hogy a kiállításon bemutatott játékosság, színesség, humor gyakran a fiatalok gondolkodásmódjára is inspirálóan hat.

Éppen ezért mi ezt a konstellációt szerettük volna leginkább felerősíteni a kiállítással. Ez egyébként pont a zenében elég markánsan megnyilvánul; ha valaki most fiatalon elkezd producerkedni, életkorából adódóan nem tudja, hogy ennek a zenének hol vannak a gyökerei, de itt egy QR-kód beolvasásával bele tud hallgatni azokba a lemezekbe, amelyeken átélheti, hogy egy adott szerző, zenész hogyan kísérletezik több dologgal, hogyan feszegeti az adott terület határait, hogyan próbálja megtalálni saját hangját. Mi ezt szerettük volna megmutatni, átadni és szándékosan olyan témák köré csoportosítani magát a kiállítást, amelyek nem csak a múltban, de ma is érvényesek és ma is erőteljesen visszahatnak a vizuális kultúrára. Ez egy nagy kihívás is volt, hiszen mi nem egy talán sokkal kézenfekvőbb nosztalgia-tárlatot álmodtunk meg, hanem egy a mai fiatalokat is megszólító, számukra is érdekes kiállítást szerettünk volna megvalósítani. Így a megszokotthoz képest akár sűrűnek is tűnhet a tárlat, de a fiatalabb célcsoport számára ez a megszokott, ez a normális.

A TechnoCool kiállítás egy részlete (Fotó: NagyonVár)

NagyonVár: Az biztos, hogy a kiállítás kilép az általános múzeumi dimenzióból. Említésre került a fiatalabb generáció, mint célcsoport, de hogyan üzenhet nekik ez a kiállítás, ha még nem is éltek a 90-es években, nem tudják, hogy milyen volt a rendszerváltás körüli világ?

Petrányi Zsolt: Az MNG a 90-es évek óta markánsan megjelenő elektronikus zenei vonal és a képzőművészet kapcsolatát szerette volna minél plasztikusabban bemutatni a TechnoCool című kiállítással. A zene pedig a legkézenfekvőbb kapocs a fiatalok felé.

Erre a zene és vizuális művészet közötti kölcsönhatásra sok dolog alapot ad, de az feltétlenül, hogy a rendszerváltás körüli fiatal generációk számára ez az új zenei kultúra egyben szórakozásbeli fordulópontot is jelentett és ez a művészeteben is komoly nyomot hagyott. Azt is próbáltuk megmutatni, hogy a rendszerváltás időszaka egy alapvetően örömteli korszak volt, amikor a vasfüggöny lehullásával kinyílt a világ, az analóg világ fokozatosan digitálissá vált, majd az internet megjelenésével gyakorlatilag minden elérhetővé vált.

Gondoljunk példaként a fotózásra, ami ebben az időszakban totális átalakuláson ment át! Megjelent a photoshop; ma már senkit sem nevezünk azért hamisítónak vagy csalónak, mert utólag filterez, szűrővel kozmetikáz egy általa készített képet. Ez ma már teljesen természetes, de ez korábban egyáltalán nem volt így. Volt példa arra, hogy nemzetközi balhé lett egy neves magazin címlapján publikált természetfotóból, amiről később kiderült, hogy utólag javítottak rajta. Ennek ma már nincs jelentősége. Azok a fiatalok, akik abban az időszakban születtek ma már nem feltétlenül értik ezt a problémát, de egy csomó más dolgot sem. Ez a kiállítás sokaknak üzen, sokféleképpen, nekik is.

NagyonVár: Igen, a kiállítás tényleg nagyon sokszínű és szemléletes, mindamellett az online világba történő áttérés utáni korszak abban is gyökeresen más, hogy ma már nem kell előre egy hétre megbeszélni, hogy „Találkozunk kedden a Moszkváson, este 7-kor a hamburgeresnél!”, hiszen akár a találkozó előtt egy-két órával is le tudjuk ütni messengeren az időpontot. Ez a világ eltűnt a puffancs zsemlés, csalamádés hamburgerrel együtt. És mivel semmi sem tart örökké, hamarosan véget ér a kiállítás is. Meddig jöhetnek még azok, akik most kapnak kedvet hozzá?

Petrányi Zsolt: Még vasárnapig lehet megtekinteni a kiállítást. Február 10-én, szombaton pedig lesz még egy, a kiállításhoz kapcsolódó rendezvény a múzeum legfelső szintjén található kupolában. Élő elektronikus produkciókkal, DJ-szettekkel, exkluzív tárlatvezetésekkel és különleges fényművészeti programmal idézzük meg a kilencvenes évek világát. Mindenkit szeretettel várunk!

„Brummog az erdő is, dörmögő hanglemez. Morog a medve. Ébredez.” – Kányádi és a Február
„Brummog az erdő is, dörmögő hanglemez. Morog a medve. Ébredez.” – Kányádi és a Február

Az erdélyi születésű magyar költő kulturális jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly már a középszintű magyar érettségi műveltségi tesztjében is szerepelt tőle származó idézet. Az élete utolsó évtizedeiben itt a Tabánban, a Döbrentei tér szomszédságában otthonra talált költő igazi lokálpatriótaként élt. Kevesen tudják, de neki köszönhetjük a Mesemúzeumot, illetve Elek apó kútját is. Most a február hónapról írott költeményét mutatjuk be olvasóinknak.

„Megvillan a nap, hunyorint…” – így köszöntötte Radnóti a februárt
„Megvillan a nap, hunyorint…” – így köszöntötte Radnóti a februárt

Az igaz ugyan, hogy a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklós (1909-1944), sosem élt a Várban, azonban rengeteg szabadidőt töltött kedvesével, Fannival a budai Hegyvidéken. De Fifi és Mik - ahogyan egymást, illetve magukat becézték - számtalanszor megfordult itt, a Várnegyedben is. A 80 éve meggyilkolt, magát következetesen „magyar költőnek” nevező Radnóti a modern magyar költészet egyik legkiválóbb képviselője volt. Ezennel Február címmel megjelent költeményével köszöntjük a farsangi szezont

„Idegszálaival a szél” – ma lenne 95 éves Csoóri Sándor
„Idegszálaival a szél” – ma lenne 95 éves Csoóri Sándor

Csoóri Sándor 1930. február 3-án született egy zámolyi parasztcsalád gyermekeként. Csoóri ideológiákon átívelő, megrendítően őszinte és húsbavágóan szép költészete a XX. század utolsó harmadának egyik legeredetibb és legszebb művészi lenyomata. Azoknak, akik még sosem olvastak Csoóri-verset, meleg szívvel ajánljuk cikkünkben idézett költeményét. Az Új írás című folyóirat hasábjain 1966. május 5-én megjelent verse nem csak a költő, de a magyar irodalom egyik legszebb hazaszeretetről szóló verse is egyben.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.