Ma is aktuális: új kiadásban jelentek meg Szent István király intelmei
December 20-án a Budavári Palotanegyed adott otthont a Szent István király intelmei – Régen és most című könyv rendhagyó kávéházi bemutatójának.
A Szent István Kávéházban bemutatott kötet különlegessége, hogy a mindig aktuális Intelmek bemutatásán túl bemutatja a Budavári Palota újjáépített Szent István-termet, illetve Havadtőy Sámuel képzőművész ott található installációját is.
Gulyás Gábor esztéta, a könyv szerzője a könyv bemutatóján is kiemelte, hogy a királytükör egy szépirodalmi műfaj. Így Szent István Imre herceghez címzett műve tulajdonképpen az első magyar szépirodalmi műnek tekinthető, amit ismerünk. Egy fontos irodalmi művet pedig újra és újra érdemes átgondolni, elemezni. Gulyás kiemelte, hogy Szent István egy új államszerkezetet hozott létre, amely hosszú időn keresztül működött, ennek elvi alapvetéseként is értelmezhető a mű. Mint mondta, erős az Intelmek keresztény vonatkozása, de ha valakinek nincs vallási műveltsége, az is tudja értelmezni és érvényesnek tarthatja a megfogalmazott erkölcsi mondanivalókat. Az Intelmek ma is aktuális – tette hozzá.
Gulyás Gábor az MTI-nek elmondta: a kötet apropója a Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás volt, amely átfogó módon jeleníti meg Szent István életművét, benne az Intelmeket is. Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja a Szent István-terem előtt egy komplex, a kiállításra született munka, amely tíz kapun jeleníti meg a tíz intelmet. A Havadtőy Sámuel munkájához készült kisfilmről szólva kiemelte: a benne szereplő tíz kiemelkedő személyiség közül mindenkinek volt egy olyan mondata, amely számára fontos az Intelmekben.
A Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás iránt továbbra is töretlen az érdeklődés, 2021. augusztus 20-i megnyitása óta már több mint 110 ezren nézték meg – hangzott el az eseményen.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
