Ma is aktuális: új kiadásban jelentek meg Szent István király intelmei
December 20-án a Budavári Palotanegyed adott otthont a Szent István király intelmei – Régen és most című könyv rendhagyó kávéházi bemutatójának.
A Szent István Kávéházban bemutatott kötet különlegessége, hogy a mindig aktuális Intelmek bemutatásán túl bemutatja a Budavári Palota újjáépített Szent István-termet, illetve Havadtőy Sámuel képzőművész ott található installációját is.
Gulyás Gábor esztéta, a könyv szerzője a könyv bemutatóján is kiemelte, hogy a királytükör egy szépirodalmi műfaj. Így Szent István Imre herceghez címzett műve tulajdonképpen az első magyar szépirodalmi műnek tekinthető, amit ismerünk. Egy fontos irodalmi művet pedig újra és újra érdemes átgondolni, elemezni. Gulyás kiemelte, hogy Szent István egy új államszerkezetet hozott létre, amely hosszú időn keresztül működött, ennek elvi alapvetéseként is értelmezhető a mű. Mint mondta, erős az Intelmek keresztény vonatkozása, de ha valakinek nincs vallási műveltsége, az is tudja értelmezni és érvényesnek tarthatja a megfogalmazott erkölcsi mondanivalókat. Az Intelmek ma is aktuális – tette hozzá.
Gulyás Gábor az MTI-nek elmondta: a kötet apropója a Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás volt, amely átfogó módon jeleníti meg Szent István életművét, benne az Intelmeket is. Havadtőy Sámuel Nyugati bejárat című installációja a Szent István-terem előtt egy komplex, a kiállításra született munka, amely tíz kapun jeleníti meg a tíz intelmet. A Havadtőy Sámuel munkájához készült kisfilmről szólva kiemelte: a benne szereplő tíz kiemelkedő személyiség közül mindenkinek volt egy olyan mondata, amely számára fontos az Intelmekben.
A Szent István-terem és a hozzá tartozó kiállítás iránt továbbra is töretlen az érdeklődés, 2021. augusztus 20-i megnyitása óta már több mint 110 ezren nézték meg – hangzott el az eseményen.
Ő tervezte többek között a Corvin téren álló Budai Vigadó, a Bécsi kapu téren álló Budavári evangélikus templom, illetve a Budavári Palotanegyedben található Honvéd Főparancsnokság, valamint a Honvédelmi Minisztérium épületét is. A cseh származású neves építész 1844. szeptember 20-án született Morvaországban, a választott hazája azonban Magyarország volt.
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
