
Lackfi János mesélt a Budai Várral kapcsolatos élményeiről – videó!
„Nekem az nagyon tetszik, hogy tulajdonképpen egy kőből épült képeskönyvé változott így a vár.” – fogalmazott a népszerű költő. De a vadonatúj videóból megtudhatjuk azt is, hogy miért fűzte és fűzi meglehetősen szoros kapcsolat a Budai Várhoz. Sőt, még az is kiderül, hogy életének mely fontos eseményei kötődnek hozzá.
A József Attila- és a Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító a decemberi adventi időszakban a Várkert Bazárban megrendezett zenés irodalmi esten mesélt lányával, Lackfi Dorottya énekesnővel közösen és Szabó T. Anna, valamint férje, Dragomán György József társaságában, hogy mit jelent számára, illetve családja számára a karácsony. Most pedig a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalára feltöltött videóból megtudhatjuk, hogy mit jelent számára maga a Budai Vár.

És jó, hogy egyre több történelemszag vagy egyre több olyanfajta látvány, struktúra, életérzés lelhető fel a Várban, amit tényleg azok az emberek a szívükben hordoztak, a fejükben hordoztak és most mi is beléphetünk ebbe a világba.
- mesélt élményeiről a költő. De szóba került az első csók, egy pazar pezsgő és egy felejthetetlen ölelés is. De beszéljenek inkább a képsorok, szóval kattintás a videóra!

A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.

A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.