Lackfi János mesélt a Budai Várral kapcsolatos élményeiről – videó!
„Nekem az nagyon tetszik, hogy tulajdonképpen egy kőből épült képeskönyvé változott így a vár.” – fogalmazott a népszerű költő. De a vadonatúj videóból megtudhatjuk azt is, hogy miért fűzte és fűzi meglehetősen szoros kapcsolat a Budai Várhoz. Sőt, még az is kiderül, hogy életének mely fontos eseményei kötődnek hozzá.
A József Attila- és a Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító a decemberi adventi időszakban a Várkert Bazárban megrendezett zenés irodalmi esten mesélt lányával, Lackfi Dorottya énekesnővel közösen és Szabó T. Anna, valamint férje, Dragomán György József társaságában, hogy mit jelent számára, illetve családja számára a karácsony. Most pedig a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalára feltöltött videóból megtudhatjuk, hogy mit jelent számára maga a Budai Vár.
És jó, hogy egyre több történelemszag vagy egyre több olyanfajta látvány, struktúra, életérzés lelhető fel a Várban, amit tényleg azok az emberek a szívükben hordoztak, a fejükben hordoztak és most mi is beléphetünk ebbe a világba.
- mesélt élményeiről a költő. De szóba került az első csók, egy pazar pezsgő és egy felejthetetlen ölelés is. De beszéljenek inkább a képsorok, szóval kattintás a videóra!
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.