
Lackfi János mesélt a Budai Várral kapcsolatos élményeiről – videó!
„Nekem az nagyon tetszik, hogy tulajdonképpen egy kőből épült képeskönyvé változott így a vár.” – fogalmazott a népszerű költő. De a vadonatúj videóból megtudhatjuk azt is, hogy miért fűzte és fűzi meglehetősen szoros kapcsolat a Budai Várhoz. Sőt, még az is kiderül, hogy életének mely fontos eseményei kötődnek hozzá.
A József Attila- és a Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító a decemberi adventi időszakban a Várkert Bazárban megrendezett zenés irodalmi esten mesélt lányával, Lackfi Dorottya énekesnővel közösen és Szabó T. Anna, valamint férje, Dragomán György József társaságában, hogy mit jelent számára, illetve családja számára a karácsony. Most pedig a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalára feltöltött videóból megtudhatjuk, hogy mit jelent számára maga a Budai Vár.

És jó, hogy egyre több történelemszag vagy egyre több olyanfajta látvány, struktúra, életérzés lelhető fel a Várban, amit tényleg azok az emberek a szívükben hordoztak, a fejükben hordoztak és most mi is beléphetünk ebbe a világba.
- mesélt élményeiről a költő. De szóba került az első csók, egy pazar pezsgő és egy felejthetetlen ölelés is. De beszéljenek inkább a képsorok, szóval kattintás a videóra!

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.

Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.

Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.