Lackfi János mesélt a Budai Várral kapcsolatos élményeiről – videó!
„Nekem az nagyon tetszik, hogy tulajdonképpen egy kőből épült képeskönyvé változott így a vár.” – fogalmazott a népszerű költő. De a vadonatúj videóból megtudhatjuk azt is, hogy miért fűzte és fűzi meglehetősen szoros kapcsolat a Budai Várhoz. Sőt, még az is kiderül, hogy életének mely fontos eseményei kötődnek hozzá.
A József Attila- és a Prima Primissima-díjas költő, író, műfordító a decemberi adventi időszakban a Várkert Bazárban megrendezett zenés irodalmi esten mesélt lányával, Lackfi Dorottya énekesnővel közösen és Szabó T. Anna, valamint férje, Dragomán György József társaságában, hogy mit jelent számára, illetve családja számára a karácsony. Most pedig a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalára feltöltött videóból megtudhatjuk, hogy mit jelent számára maga a Budai Vár.
És jó, hogy egyre több történelemszag vagy egyre több olyanfajta látvány, struktúra, életérzés lelhető fel a Várban, amit tényleg azok az emberek a szívükben hordoztak, a fejükben hordoztak és most mi is beléphetünk ebbe a világba.
- mesélt élményeiről a költő. De szóba került az első csók, egy pazar pezsgő és egy felejthetetlen ölelés is. De beszéljenek inkább a képsorok, szóval kattintás a videóra!
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
