Különleges könyv jelent meg a Tabánról
Fénykép- és kultúrtörténeti album jelent meg Tabán – fényképek, történetek címmel a Bellibro kiadó gondozásában. A kiadvány közel 150 régi fényképen és korabeli íráson keresztül mutatja be a városrész múltját. Sok közülük még soha, sehol nem volt látható.
Mindegyik egész oldalas fénykép mellett egy-egy korabeli írás olvasható (újságcikk, hír, visszaemlékezés, novella, tanulmány, jegyzőkönyvrészlet). A Tabánról számtalan izgalmas felvétel maradt fenn, a kor jelentős fotográfusai mellett jó néhány amatőr is megörökítette a helyet.
A kiadvány közel százötven korabeli fényképet és írást tartalmaz az egykori Tabánról, melyek közül hetven a nagyközönség számára ismeretlen felvétel. Az album elsőként vállalkozik arra, hogy ennek az egykori hangulatos városrésznek a történetét fotográfiákkal mutassa be.
A több mint két év kutatómunka, a kötet összeállítása során nemcsak az volt a cél, hogy az eddig szélesebb körben ismeretlen felvételek kikerüljenek a múzeumok, könyvtárak és magángyűjtemények fiókjaiból, hanem hogy a már ismertebb fényképekkel együtt létrejöjjön egy olyan egyedülálló „atmoszférakönyv”, mely egy, az időutazáshoz hasonló élménnyel ajándékozza meg az olvasót – egy különleges városi „sétával”, amelynek során nosztalgiázás nélkül repülünk vissza a múltba.
Számos kultúrtörténeti érdekességet is megtudhatunk: kiderül hogy kik voltak a donajégerek, azaz a dunai vadászok, akik bűnöző létükre együttműködtek a rendőrséggel, mi történt a Tabánban Krúdy Gyula halálának napján, melyik étteremben főzhették maguknak a vendégek a halpaprikást, kiket borotvált meg Horthy borbélynője, melyik festő lakott a tabáni temető egyik kriptájában, miért tiltották meg egy időre a dalolászást a kocsmákban vagy hogy miért érte meg éjszaka édességet árulni.
via: kultura.hu

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.

Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.

Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.