Kisvasút a Budai Várban? Ne vicceljen már!
Pedig de! 1944 karácsonya és 1945. február 13. között a Budai Várat szó szerint rommá lőtték a fővárost elfoglalni szándékozó szovjet csapatok. Az ostrom után a Várnegyed mikrovilágának különlegessége az újjáépítésben is megmutatkozott, nem is akárhogyan.
Az Úri utca lakóközösségét számos veszteség érte a második világháborúban; hogy csak néhányat említsünk: innen az Úri utcai palotájából hurcolta el a Gestapo Mauthausenbe gróf Sigray Antalt (1879-1947) felsőházi képviselőt és politikust, de szintén itt, egész pontosan az Úri utca 52. számú ház pincéjében tartoztatták le és szállították rabkórházba a volt főispánt, gróf Széchenyi Viktort (1871-1945) is, sajnos egyikük sem térhetett már vissza, de ugyanebben az utcában kapott halálos sebet a híres építész, iparművész, Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) is egy ostrom alatti bombatámadásban. Sajnos, hosszan sorolhatnánk még az Úri utcai és budavári közösség tragikus áldozatait. De minden - az emberi képzeletet felülmúló - szörnyűség és megpróbáltatás ellenére, ahogyan a költő fogalmazott „Az Élet él és élni akar…’
A háború borzalmai után, szinte másnap megindultak a munkálatok. De talán sehol sem volt olyan különleges a romeltakarítás a fővárosban, mint itt a Várban, ahol grófok, bárók, politikusok lapátolták a sittet a mérhetetlen veszteségek után. Széchényiek és Szaplonczayak, lányok és fiúk, nők és férfiak, felnőttek és gyerekek szorgoskodtak a háború utáni közmunkákban. A budapesti újjáépítési történetek közül mégis talán az egyik legérdekesebb, hogy itt, a budavári romeltakarítási munkálatok alatt még egy kisvasutat is munkába állítottak az Úri utcában, amivel egyszerűbben tudták elszállítani az akadályként feltorlódó törmeléket.
Könnyen lehet, hogy az ötlet a Várbarátok Körének egykori alapítójának, az Úri utca egykori lakójának, a MÁV egykori igazgatójának, Neÿ Ákosnak (1881- 1967) fejéből pattant ki. Az egykori vasútigazgatóról illik megemlítenünk, hogy a vészkorszak idején az Úri utca 19. szám alatti házában a későbbi Gaudiopolis létrehozója, a Bécsi kapu téri evangélikus lelkész, Sztehlo Gábor (1909-1974) szállásolt el a deportálástól megmenekített zsidó gyermekeket. Persze a neves mérnök is itt, az Úri utcai ház földszintjén vészelte át családjával az ostromot, akik a harcok befejeztével szintén kivették a részüket a helyreállítási munkálatokból. Szóval, mi arra tippelünk, hogy talán az ő ötlete lehetett, viszont egy biztos: a megoldás hatalmas leleményességre vall. Nézzék csak a Fortepan ide vonatkozó fotóit!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
