Jeles nap: Beethoven 1800. május 7-én adott koncertet a Várban
„A Budai Theatruntban Concert tartatott, a mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a Forte-Pianón való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét" – írta a korabeli Magyar Kurír.
Mindenekelőtt köszöntjük az édesanyákat, hiszen május első vasárnapja van! De nem kizárólag azért különleges a mai nap, mert éppen anyák napja van, hanem azért is, mert Beethoven éppen május 7-én koncertezett Budán, egész pontosan a Várban.
Arról már korábban írtunk, hogy a híres osztrák zeneszerző, a bécsi klasszicizmus nagymestere, Franz Joseph Haydn (1732-1809) mikor és mely művét mutatta be a Budavári Palotában, illetve, hogy mi köze van ehhez az Alkotás útnak.
Azt soha senki sem vonta kétségbe, hogy Haydn valóban koncertezett-e a Budavári Palotában, az viszont sokáig komoly viták tárgyát képezte a zenetörténészek között, hogy Ludwig van Beethoven (1770-1827) - a bécsi klasszika egyik legnagyobb alakja - valóban járt Budán vagy sem. Többen ugyanis kétségbe vonták, hogy az egyébként sem túl gyakran utazó zeneszerző 1800. május 7-én valóban koncertet adott a Budai Várban vagy sem.
Nos, a vitát egy kiváló zenetörténész által bemutatott néhány fontos dokumentum tette nyugvópontra. Major Ervin (1901-1967) volt az, aki tisztázta a kérdést, amikor is a Zenei Szemle 1926. decemberi számában „Beethoven Budán 1800-ban” címen megjelent tanulmányában több dokumentumot is közzétett. A minden kétséget kizáró bizonyíték egyébként éppen a cikkünk legelején idézett, Magyar Kurír 1800 május 13-i számában megjelent tudósítás volt. Ez támasztotta alá és igazolta minden kétséget kizáróan a később még több részletet feltáró zenetörténészek számára, hogy a mai Karmelita-kolostorban helyet kapó egykori Várszínházban, József nádor (1776-1847) felesége, Alekszandra Pavlovna (1783-1801) névnapi ünnepségén igenis fellépett a híres zeneszerző.
De Brunszvik Teréz (1775-1861)naplóbejegyzését is idézhetnénk, amely így szól:
Beethoven, olyan mint egy álom, hogy házunk barátja, bizalmasa volt!… Eljött Budára, eljött Martonvásárra.
Beethoven 1800 és 1812 között többször megfordult Martonvásáron, a Brunszvik-kastélyban. Szerelme, egykori tanítványa, Brunszvik Jozefin (1779-1821) volt, aki Teréznek a húga volt. A szerelemből nem lett házasság, viszont kettejük utolsó találkozását követően Jozefinnek gyermeke született. A kislány a Minona nevet kapta, amely visszafelé betűzve anonim vagyis névtelen. Ez, számos zenetörténész szerint arra utal, hogy nem vállalhatta fel apja nevét, aki az egyébként logikus feltételezések szerint Beethoven volt.
No, de ez már egy újabb rejtély felé vezetne bennünket, viszont számunkra az a fontos, amire biztosan büszkék lehetünk és amit a Karmelita-kolostor falán emléktábla hirdet, miszerint Beethoven valóban és minden kétséget kizáróan koncertezett a Budai Várban, 1800. május 7-én. Jó lenne, ha évről évre minden május elején erről egy tematikus Beethoven-koncertsorozattal is megemlékeznénk!
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
