Jeles nap: Beethoven 1800. május 7-én adott koncertet a Várban
„A Budai Theatruntban Concert tartatott, a mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a Forte-Pianón való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét" – írta a korabeli Magyar Kurír.
Mindenekelőtt köszöntjük az édesanyákat, hiszen május első vasárnapja van! De nem kizárólag azért különleges a mai nap, mert éppen anyák napja van, hanem azért is, mert Beethoven éppen május 7-én koncertezett Budán, egész pontosan a Várban.
Arról már korábban írtunk, hogy a híres osztrák zeneszerző, a bécsi klasszicizmus nagymestere, Franz Joseph Haydn (1732-1809) mikor és mely művét mutatta be a Budavári Palotában, illetve, hogy mi köze van ehhez az Alkotás útnak.
Azt soha senki sem vonta kétségbe, hogy Haydn valóban koncertezett-e a Budavári Palotában, az viszont sokáig komoly viták tárgyát képezte a zenetörténészek között, hogy Ludwig van Beethoven (1770-1827) - a bécsi klasszika egyik legnagyobb alakja - valóban járt Budán vagy sem. Többen ugyanis kétségbe vonták, hogy az egyébként sem túl gyakran utazó zeneszerző 1800. május 7-én valóban koncertet adott a Budai Várban vagy sem.
Nos, a vitát egy kiváló zenetörténész által bemutatott néhány fontos dokumentum tette nyugvópontra. Major Ervin (1901-1967) volt az, aki tisztázta a kérdést, amikor is a Zenei Szemle 1926. decemberi számában „Beethoven Budán 1800-ban” címen megjelent tanulmányában több dokumentumot is közzétett. A minden kétséget kizáró bizonyíték egyébként éppen a cikkünk legelején idézett, Magyar Kurír 1800 május 13-i számában megjelent tudósítás volt. Ez támasztotta alá és igazolta minden kétséget kizáróan a később még több részletet feltáró zenetörténészek számára, hogy a mai Karmelita-kolostorban helyet kapó egykori Várszínházban, József nádor (1776-1847) felesége, Alekszandra Pavlovna (1783-1801) névnapi ünnepségén igenis fellépett a híres zeneszerző.
De Brunszvik Teréz (1775-1861)naplóbejegyzését is idézhetnénk, amely így szól:
Beethoven, olyan mint egy álom, hogy házunk barátja, bizalmasa volt!… Eljött Budára, eljött Martonvásárra.
Beethoven 1800 és 1812 között többször megfordult Martonvásáron, a Brunszvik-kastélyban. Szerelme, egykori tanítványa, Brunszvik Jozefin (1779-1821) volt, aki Teréznek a húga volt. A szerelemből nem lett házasság, viszont kettejük utolsó találkozását követően Jozefinnek gyermeke született. A kislány a Minona nevet kapta, amely visszafelé betűzve anonim vagyis névtelen. Ez, számos zenetörténész szerint arra utal, hogy nem vállalhatta fel apja nevét, aki az egyébként logikus feltételezések szerint Beethoven volt.
No, de ez már egy újabb rejtély felé vezetne bennünket, viszont számunkra az a fontos, amire biztosan büszkék lehetünk és amit a Karmelita-kolostor falán emléktábla hirdet, miszerint Beethoven valóban és minden kétséget kizáróan koncertezett a Budai Várban, 1800. május 7-én. Jó lenne, ha évről évre minden május elején erről egy tematikus Beethoven-koncertsorozattal is megemlékeznénk!
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
