Jeles nap: Beethoven 1800. május 7-én adott koncertet a Várban
„A Budai Theatruntban Concert tartatott, a mellyben egy Beethoven nevű híres muzsikus a Forte-Pianón való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét" – írta a korabeli Magyar Kurír.
Mindenekelőtt köszöntjük az édesanyákat, hiszen május első vasárnapja van! De nem kizárólag azért különleges a mai nap, mert éppen anyák napja van, hanem azért is, mert Beethoven éppen május 7-én koncertezett Budán, egész pontosan a Várban.
Arról már korábban írtunk, hogy a híres osztrák zeneszerző, a bécsi klasszicizmus nagymestere, Franz Joseph Haydn (1732-1809) mikor és mely művét mutatta be a Budavári Palotában, illetve, hogy mi köze van ehhez az Alkotás útnak.
Azt soha senki sem vonta kétségbe, hogy Haydn valóban koncertezett-e a Budavári Palotában, az viszont sokáig komoly viták tárgyát képezte a zenetörténészek között, hogy Ludwig van Beethoven (1770-1827) - a bécsi klasszika egyik legnagyobb alakja - valóban járt Budán vagy sem. Többen ugyanis kétségbe vonták, hogy az egyébként sem túl gyakran utazó zeneszerző 1800. május 7-én valóban koncertet adott a Budai Várban vagy sem.
Nos, a vitát egy kiváló zenetörténész által bemutatott néhány fontos dokumentum tette nyugvópontra. Major Ervin (1901-1967) volt az, aki tisztázta a kérdést, amikor is a Zenei Szemle 1926. decemberi számában „Beethoven Budán 1800-ban” címen megjelent tanulmányában több dokumentumot is közzétett. A minden kétséget kizáró bizonyíték egyébként éppen a cikkünk legelején idézett, Magyar Kurír 1800 május 13-i számában megjelent tudósítás volt. Ez támasztotta alá és igazolta minden kétséget kizáróan a később még több részletet feltáró zenetörténészek számára, hogy a mai Karmelita-kolostorban helyet kapó egykori Várszínházban, József nádor (1776-1847) felesége, Alekszandra Pavlovna (1783-1801) névnapi ünnepségén igenis fellépett a híres zeneszerző.
De Brunszvik Teréz (1775-1861)naplóbejegyzését is idézhetnénk, amely így szól:
Beethoven, olyan mint egy álom, hogy házunk barátja, bizalmasa volt!… Eljött Budára, eljött Martonvásárra.
Beethoven 1800 és 1812 között többször megfordult Martonvásáron, a Brunszvik-kastélyban. Szerelme, egykori tanítványa, Brunszvik Jozefin (1779-1821) volt, aki Teréznek a húga volt. A szerelemből nem lett házasság, viszont kettejük utolsó találkozását követően Jozefinnek gyermeke született. A kislány a Minona nevet kapta, amely visszafelé betűzve anonim vagyis névtelen. Ez, számos zenetörténész szerint arra utal, hogy nem vállalhatta fel apja nevét, aki az egyébként logikus feltételezések szerint Beethoven volt.
No, de ez már egy újabb rejtély felé vezetne bennünket, viszont számunkra az a fontos, amire biztosan büszkék lehetünk és amit a Karmelita-kolostor falán emléktábla hirdet, miszerint Beethoven valóban és minden kétséget kizáróan koncertezett a Budai Várban, 1800. május 7-én. Jó lenne, ha évről évre minden május elején erről egy tematikus Beethoven-koncertsorozattal is megemlékeznénk!
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
