Január 15-ig még megtekinthető a Vaszary. Az ismeretlen ismerős című tárlat a Magyar Nemzeti Galériában
Szeptember közepén a magyar képzőművészet egyik jelentős mesterének műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, aki pedig eddig lemaradt róla, január 15-ig még megtekintheti.
A változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállításán bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt a szakma és a közönség számára is. A tárlaton látható festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.
Mint a Nemzeti Galéria honlapján is olvasható, Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja. Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Művészetét már kortársai, a kritikusok és művészettörténészek is nagyra értékelték. Képeinek színessége, a formálás magabiztossága és ereje, a nagy, szintetikus formalátás képessége tette őt művészként és tanárként is kora egyik legnagyobb hatású mesterévé.
A Magyar Nemzeti Galéria mindig is élen járt Vaszary János munkásságának bemutatásában. A háború utáni első gyűjteményes kiállítása 1961-ben volt. A 2007-ben megrendezett nagyszabású kiállítása és az akkor megjelent katalógus az életmű minden korábbinál teljesebb feldolgozását eredményezte.
És még valami, ami miatt érdemes ellátogatni a Budai Vár egyik impozáns épületébe: A Móri borvidék emblematikus és meghatározó borászata, a Geszler Családi Pincészet Irsai Olivér borából a Vaszary-kiállítás tiszteletére dedikált limitált darabszámú palackokat. A nedüt a Savoyai teraszon meg is lehet kóstolni.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
