Izgalmas történelmi előadás a Horthy családról a Várkert Bazárban
A Várkert Bazár Rejtélyes történelem c. programja kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Most éppen a Horthy család van terítéken.
A történelmi sorozat házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
A Horthy család hagyatéka, Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona által megőrzött iratanyag idén kerül haza a Magyar Nemzeti Levéltárba az Egyesült Királyságból. Az iratok válogatása önálló kötetként tavaly jelent meg.
A különleges kiadványban Horthy Miklós és felesége első világháború alatt egymásnak címzett levelei, a Horthy család tagjainak üzenetváltásai, Horthy Istvánné második világháború alatt vezetett naplói, a volt kormányzó és Kállay Miklós egykori miniszterelnök emigrációs levelezésének dokumentumai, Horthy Jenő – a kormányzó öccse – emlékiratai és élete utolsó éveiben vezetett naplójának bejegyzései, valamint John Flournoy Montgomery nyugalmazott amerikai diplomata küldeményei is megtalálhatóak.
Először olvasható nyomtatásban Horthy Istvánné mintegy öt évtizeden átívelő levelezése lánykori barátnőjével, Apponyi Geraldine-nal, aki 1938-ban I. Zogu albán királlyal kötött házasságot. A hagyaték legkorábbi irata 1863-ban, a legkésőbbi 2013-ban íródott. A szakemberek szerint egyes dokumentumcsoportok a kormányzó olyan arcát is megmutatják, amit eddig nem ismerhettünk.
A hagyatékról, az iratanyag feltárásáról, hazatéréséről és a Horthy családról Bern Andrea Alina történésszel február 8-án 7 órától beszélget a házigazda, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze a Várkert Bazárban.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1920-ban tette le esküjét a magyar országgyűlés üléstermében kormányzóvá választás után, aztán április elején fel is költözött a Budavári Palotába. A róla elvezett korszakban pedig - 1920 és 1944 között - a városképet uraló Várhegy város fölé tornyosuló épületeinek politikai jelentősége ismét megnőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása ellenére is - a Várba költözés dualizmussal való jogfolytonosságot hirdette, az ország kormányzati politikai központja pedig rövidke kitérő után ismét a Budai Vár lett.
REJTÉLYES TÖRTÉNELEM - A HORTHY CSALÁD IRATAINAK KUTATÁSA, HAZATÉRÉSE ÉS KIADÁSA c. előadásra ITT vásárolhatók jegyek.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.