Izgalmas történelmi előadás a Horthy családról a Várkert Bazárban
A Várkert Bazár Rejtélyes történelem c. programja kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Most éppen a Horthy család van terítéken.
A történelmi sorozat házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
A Horthy család hagyatéka, Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona által megőrzött iratanyag idén kerül haza a Magyar Nemzeti Levéltárba az Egyesült Királyságból. Az iratok válogatása önálló kötetként tavaly jelent meg.
A különleges kiadványban Horthy Miklós és felesége első világháború alatt egymásnak címzett levelei, a Horthy család tagjainak üzenetváltásai, Horthy Istvánné második világháború alatt vezetett naplói, a volt kormányzó és Kállay Miklós egykori miniszterelnök emigrációs levelezésének dokumentumai, Horthy Jenő – a kormányzó öccse – emlékiratai és élete utolsó éveiben vezetett naplójának bejegyzései, valamint John Flournoy Montgomery nyugalmazott amerikai diplomata küldeményei is megtalálhatóak.
Először olvasható nyomtatásban Horthy Istvánné mintegy öt évtizeden átívelő levelezése lánykori barátnőjével, Apponyi Geraldine-nal, aki 1938-ban I. Zogu albán királlyal kötött házasságot. A hagyaték legkorábbi irata 1863-ban, a legkésőbbi 2013-ban íródott. A szakemberek szerint egyes dokumentumcsoportok a kormányzó olyan arcát is megmutatják, amit eddig nem ismerhettünk.
A hagyatékról, az iratanyag feltárásáról, hazatéréséről és a Horthy családról Bern Andrea Alina történésszel február 8-án 7 órától beszélget a házigazda, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze a Várkert Bazárban.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1920-ban tette le esküjét a magyar országgyűlés üléstermében kormányzóvá választás után, aztán április elején fel is költözött a Budavári Palotába. A róla elvezett korszakban pedig - 1920 és 1944 között - a városképet uraló Várhegy város fölé tornyosuló épületeinek politikai jelentősége ismét megnőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása ellenére is - a Várba költözés dualizmussal való jogfolytonosságot hirdette, az ország kormányzati politikai központja pedig rövidke kitérő után ismét a Budai Vár lett.
REJTÉLYES TÖRTÉNELEM - A HORTHY CSALÁD IRATAINAK KUTATÁSA, HAZATÉRÉSE ÉS KIADÁSA c. előadásra ITT vásárolhatók jegyek.
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
