Izgalmas történelmi előadás a Horthy családról a Várkert Bazárban
A Várkert Bazár Rejtélyes történelem c. programja kevésbé ismert, vagy sokszor ismertnek vélt, ám tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt válogatott témáit. Most éppen a Horthy család van terítéken.
A történelmi sorozat házigazdája Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa, aki minden különleges kérdéskört meghívott vendégével jár körbe és mutat be a közönségnek.
A Horthy család hagyatéka, Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona által megőrzött iratanyag idén kerül haza a Magyar Nemzeti Levéltárba az Egyesült Királyságból. Az iratok válogatása önálló kötetként tavaly jelent meg.
A különleges kiadványban Horthy Miklós és felesége első világháború alatt egymásnak címzett levelei, a Horthy család tagjainak üzenetváltásai, Horthy Istvánné második világháború alatt vezetett naplói, a volt kormányzó és Kállay Miklós egykori miniszterelnök emigrációs levelezésének dokumentumai, Horthy Jenő – a kormányzó öccse – emlékiratai és élete utolsó éveiben vezetett naplójának bejegyzései, valamint John Flournoy Montgomery nyugalmazott amerikai diplomata küldeményei is megtalálhatóak.
Először olvasható nyomtatásban Horthy Istvánné mintegy öt évtizeden átívelő levelezése lánykori barátnőjével, Apponyi Geraldine-nal, aki 1938-ban I. Zogu albán királlyal kötött házasságot. A hagyaték legkorábbi irata 1863-ban, a legkésőbbi 2013-ban íródott. A szakemberek szerint egyes dokumentumcsoportok a kormányzó olyan arcát is megmutatják, amit eddig nem ismerhettünk.
A hagyatékról, az iratanyag feltárásáról, hazatéréséről és a Horthy családról Bern Andrea Alina történésszel február 8-án 7 órától beszélget a házigazda, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze a Várkert Bazárban.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1920-ban tette le esküjét a magyar országgyűlés üléstermében kormányzóvá választás után, aztán április elején fel is költözött a Budavári Palotába. A róla elvezett korszakban pedig - 1920 és 1944 között - a városképet uraló Várhegy város fölé tornyosuló épületeinek politikai jelentősége ismét megnőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása ellenére is - a Várba költözés dualizmussal való jogfolytonosságot hirdette, az ország kormányzati politikai központja pedig rövidke kitérő után ismét a Budai Vár lett.
REJTÉLYES TÖRTÉNELEM - A HORTHY CSALÁD IRATAINAK KUTATÁSA, HAZATÉRÉSE ÉS KIADÁSA c. előadásra ITT vásárolhatók jegyek.
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
A most 80 éve meggyilkolt, tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a halálának 80. évfordulójára írt cikkünkben közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon (ma Tóth Árpád sétányon) készült.