Budavári iskolák: A Toldy Ferenc Gimnázium (1. rész) - Videóval!
A Várnegyed neves gimnáziumait bemutató filmsorozatunk premierjeként a közel 170 évvel ezelőtti alapítása óta a hazai középfokú oktatás élvonalába tartozó Toldy Ferenc Gimnáziumba kalauzoljuk el a nézőket. Az intézményben oktatók és az itt végzett diákok névsora is patinás, de a gazdag múlt és kulturális örökség mellett tekintélyt parancsol magának az iskola épülete is, amelyet a pincétől a Huszár-toronyig bejártunk.
A Nagyonvár ötlete már megfogant, de a portál még nem született meg, amikor azzal az ötlettel kerestük meg a Várnegyed patinás gimnáziumainak vezetését, hogy intézményük érdekes, izgalmas történetét egy-egy kisfilmben mutassuk be a közönségnek. Így készült el már tavaly ősz elején, és kerül most bemutatásra a Toldyról szóló háromrészes videóriportunk, amelynek első részéből egyebek mellett fény derül arra is, hogy a diákok számára mit jelent a legendás oroszlános kilincs, de megtudhatjuk azt is, hogy nyolcvan évvel ezelőtt melyik sportágban lettek országos bajnokok a toldys diákok.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
