Görög örökség – kertmozi a Budai Várban
A Budavári Palotanegyed egyik ékköve, az Oroszlános udvar ad otthont a fontos kulturális eseménynek. A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem a Budapest görög szíve c. filmben.
15 éve nyitotta meg a kapuit a Budai Várban a Budapesti Történeti Múzeum, hogy bemutathassa a régi görögök értékteremtését Magyarországon. Az összgörögséget is érintő hatalmas kezdeményezés kiállításán bemutatott tárlatok tárgyait, többek közt Bécsből, Őexcellenciája Dr. Michail Staikos - Ausztriai Metropolita, Magyarországi és Közép-Európai Exarcha, valamint 18 magyarországi múzeum és számos magángyűjtemény szolgáltatta.
Görög Örökség – A görög diaszpóra Magyarországon a XVII.- XIX. században c. kiállítást bemutatták több város múzeumában is, Nyíregyházán, Athénban, Theszalonikiben, Kozaniban vagy Patraszban.
Az Oroszlános udvarban vetített filmben a nézők nyomon követhetik a Makedóniából, Epiruszból, köztük Metszovo és Moszhopolisz falvaiból Közép-Európába vándorolt görögök útvonalát.
Ezzel párhuzamosan a szerzők bemutatják a görögök történelmijelenlétét az Osztrák-Magyar Monarchiában a görög kereskedelmi kompániák, egyház-közösségekés iskolák alapításán keresztül, amelyek a nyelv, a nemzeti identitás és történelem, valamint az őseik ortodox vallásának megőrzéséhez járult hozzá.
A görögök vándorlásuk során olyan magyar városokban döntöttek a letelepedés mellett, mások mellett Pesten, Kecskeméten, Egerben, Miskolcon, Tokajon, Vácott, Karcagon, Gyöngyösön, amelyekben később fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, a művészetekben, a kultúrában és az oktatásban. Emellett részt vettek Rigasz Fereosz és a Filiki Eteria küzdelmében, támogatták Ipszilanti Sándor felkelését a Duna-mentifejedelemségekben, közben ellátták a sebesülteket és elrejtették a görögpatriótákat Metternich titkos rendőrsége elől.
Új hazájukért akár még életüket is áldozva részt vettek az 1848-ban kirobbant magyar forradalomban és az azt követő szabadságharcban is. Némelyek nagy vagyont halmoztak fel, és mind Görögország, mind Magyarország mecénásai lettek. Sok görög család szerzettnemesi címet, többek között a Nákó-, az Agorasztó-, a Haris- és a Derra-család is. Külön érdemes megemlíteni a Sina (Szinasz)-családot, amelynek a pénzügyi támogatásával jött létre a Pestet és Budát összekötő Lánchíd, amely a mai napig használatban van.
Tiszteletreméltó Sina Simonnak, a Magyar Tudományos Akadémia számára nyújtott támogatása is, emellett ezen nagy görög mecénás nem feledkezett meg másik hazájáról sem, és támogatta a Görög Tudományos Akadémia, az Athéni Csillagvizsgáló megépítését is. Görögországot már nem látogathatta meg, mert utazása előtt elhunyt.
Fontos örökséget hagyott az utókorra a sziatisztai Zavirasz György is, létrehozván korának legnagyobb könyvtárát, amelyben fontos könyvek és kéziratok kaptak helyet. Meg kell említeni a pesti ortodox püspök, Popovics Demetert, születésinevén, Papajanusszisz Dioniszioszt, aki a Kozani melletti Szerviából származott, és amely számos görög templom és egyházközség alapítását támogatta. Ezt a dokumentumfilmet a szerzők a megboldogult Mihail Ausztria metropolitája és Közép-Európa exarchája emlékének ajánlják, aki tevékenységével jelentősen segítette a magyarországi görögséget
A látogatók július 11-én 17 órától kertmoziban élvezhetik, ahogy megelevenedik a görög történelem.
Fekete István (1900-1970) József Attila-díjas író éppen ma százhuszonöt éve, 1900. január 25-én született. Budán élt, először a Sashegyen, az akkor Miasszonyunk útja 8. szám, ma Meredek utca 8. számú házban, majd később a Tárogató úton.
Éppen ezen a napon, 1458. január 24-én választották királlyá Budán Hunyadi Mátyást I. Mátyás néven. A legenda szerint a Duna jegén, de ez a valóságban nem így történt. Az elképzelhető, hogy az ominózus országgyűlésre érkező főurak a Duna jegén átkelve vonultak fel a Várba, még az sem lehetetlen, hogy a nemesség a befagyott Dunán ünnepelte meg Mátyás királlyá választását, de az biztos, hogy a fiatal király ekkor még nem lehetett a Duna jegén. Cikkünkből az is kiderül, hogy miért.
Fülep Lajos (1885-1970) művészettörténész, művészetfilozófus, kritikus méltatta elsőként Ady költészetét és líráját, de Szabó Dezső regényének nagyságát, Csontváry, Rippl-Rónai festészetét, Bartók zenéjét is az elsők között ismerte fel. A Nyugat legnagyobb esztétájának művészettörténeti szelleme és ereje abban rejlett, hogy messziről felismerte a tehetségeket, s az élet is végül őt igazolta.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
