Félezredéves királyi frigy: éppen a mai napon tartották a lakodalmat a Várban
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
A kifogástalan nevelést kapó, V. Károly német-római császár húga, Mária főhercegnő 1521. május 29-én indult el udvartartásával Budára Linzből. Hajóik június idusán érkeztek Esztergomhoz, majd június végén, az időközben hozzácsatlakozott főnemesek kíséretében vonult be Budára, a királyi palotába.
A menyasszonyával korábban csak gyermekként találkozó ífjú király, II. Lajost lenyűgözte Mária szépsége és műveltség, s a korban ritka, de ez kölcsönös volt: a fiatalok szinte első látásra egymásba szerettek. Így, 1522. január 13-án, éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, frigyüket királyi lagzival ünnepelték. Ennek előkészítéséről II. Lajos velencei dózséhoz írt leveléből ismerhetünk meg részleteket
Ugyan a törökök elleni majdani háború nyugtalanító gondként, mindent mást lenyomva tornyosul felettünk, azonban úgy döntöttünk, hogy még a béke szabadságában, január 13-án Máriával megtarjuk menyegzőnket, mivel királyné őfelsége, a felséges császár húga, drága jegyesem tavaly nyár óta országunkban él, s ünnepélyes szertartással megkoronáztatott.
A magyar király és királyné ruháját őrizte évszázadokon át a Maria-Zell-i búcsújáróhely kegytemplomának kincstára. A Magyar Nemzeti Múzeumban 1928-ben kerültek az öltözeteket.
A török birodalmi törekvések megkövetelték volna a határozott fellépést, amit Mária meglehetősen sürgetett, de a védelmi tervek a magyar főurak ellenállásába ütköztek.
A szerelem 1526. augusztus 29.-én a mohácsi síkon az ifjú Lajos király hősi halálával ért véget. A törökkel megvívott, s tragikus kimenetelű mohácsi csatában odaveszett Lajos király trónja. Mária elmenekült az országból. Magyarország pedig két részre szakadt. Ferdinándot bátyja, Károly császár támogatta, János király a török szultán segítségét vette igénybe. 1541-ben I. Szulejmán szultán elfoglalta Buda várát, és megkezdődött Magyarország három részre szakadása. A Várnegyedet, a budai vilajet létrejöttével az Oszmán Birodalom tartományává tették...
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.
1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.
Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
