Éppen 120 éve született az egyik legnagyobb magyar lángelme, Neumann János
Bár a világhírű matematikus nem a Várban született, hanem egy a Bajcsy-Zsilinszky út és a Báthory utca sarkán lévő nagypolgári lakásban, ahol gyermekéveit is töltötte, és később is ugyan már Budára, de a Svábhegyre, egy Eötvös úti villába költözött a család, mégis fontos, hogy megemlékezzünk arról a magyar tudósról, akit a világon mindenhol a jelen világunkat alapjaiban meghatározó találmány, a számítógép atyjának neveznek.
Neumann János (1903-1957) az V. kerületi Báthory utca 26. számú házban született 1903. december 28-án, később a híres fasori Evangélikus Főgimnáziumban, az ország akkori legjobb alma materében szerzett alapműveltséget, de már az érettségi előtt – a legendás matematika tanárának, Rátz Lászlónak (1863-1930) köszönhetően – már matematikai szaklapokba publikált. A később több európai egyetemen is tanulmányokat folytató géniusz vegyészmérnökként és matematikusként végzett. Végül az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Princetoni Egyetem, majd az Institute for Advanced Studies professzora lett. Az Amerikában csak John von Neumann néven ismert tudós az elektronikus számítógépek logikai tervezésében elsőként alkalmazta a kettes számrendszert, amit ma is Neumann-elvnek hívunk. 1955. augusztusában diagnosztizálták szervezetében a csontrákot, 1957. február 8-án halt meg.
Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja azt...
- mondta róla Hans Albrecht Bethe (1906-2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikus.
Egyébként nem véletlenül írunk Neumannról a Nagyon Vár hasábjain, ugyanis több kormányzaton átívelő tervben szerepelt, hogy a Budai Várban létesüljön valami, ami Neumann János nevéhez kötődik.
A Neumann Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság elődjét még 1997-ben alapította a Magyra Bálint által vezetett Oktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy az egyre növekvő számban digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nemzeti közgyűjteményeként szolgálják az oktatást, kutatást és művelődést. Az évek során Neumann Technológiai Platformnak átnevezett kezdeményezés, ma szintén itt, az I. kerületben, a Naphegy téren található. Tehát már a 90-es évek végén voltak olyan tervek, mely szerint egy Neumann Jánosról elnevezett multimédiaközpontot kellene létesíteni a Várban, ebből végül ez valósult meg. Aztán a közelmúltban jött a hír, hogy tudományos központ nyílik a fenntartható fejlődésért a budai Várban, az Úri utca 72. alatt található sarokház, az egykori Városháza épületében. A Centre For Long-term Sustainability névre hallgató intézetet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME), illetve a Neumann János Egyetem Szenátusának közös projektjeként hozták létre. Megállapításai komoly hatást gyakoroltak a játékelméletekre, a kvantummechanikára, illetve a közgazdaságtanra is.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
