Éppen 120 éve született az egyik legnagyobb magyar lángelme, Neumann János
Bár a világhírű matematikus nem a Várban született, hanem egy a Bajcsy-Zsilinszky út és a Báthory utca sarkán lévő nagypolgári lakásban, ahol gyermekéveit is töltötte, és később is ugyan már Budára, de a Svábhegyre, egy Eötvös úti villába költözött a család, mégis fontos, hogy megemlékezzünk arról a magyar tudósról, akit a világon mindenhol a jelen világunkat alapjaiban meghatározó találmány, a számítógép atyjának neveznek.
Neumann János (1903-1957) az V. kerületi Báthory utca 26. számú házban született 1903. december 28-án, később a híres fasori Evangélikus Főgimnáziumban, az ország akkori legjobb alma materében szerzett alapműveltséget, de már az érettségi előtt – a legendás matematika tanárának, Rátz Lászlónak (1863-1930) köszönhetően – már matematikai szaklapokba publikált. A később több európai egyetemen is tanulmányokat folytató géniusz vegyészmérnökként és matematikusként végzett. Végül az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Princetoni Egyetem, majd az Institute for Advanced Studies professzora lett. Az Amerikában csak John von Neumann néven ismert tudós az elektronikus számítógépek logikai tervezésében elsőként alkalmazta a kettes számrendszert, amit ma is Neumann-elvnek hívunk. 1955. augusztusában diagnosztizálták szervezetében a csontrákot, 1957. február 8-án halt meg.
Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja azt...
- mondta róla Hans Albrecht Bethe (1906-2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikus.
Egyébként nem véletlenül írunk Neumannról a Nagyon Vár hasábjain, ugyanis több kormányzaton átívelő tervben szerepelt, hogy a Budai Várban létesüljön valami, ami Neumann János nevéhez kötődik.
A Neumann Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság elődjét még 1997-ben alapította a Magyra Bálint által vezetett Oktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy az egyre növekvő számban digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nemzeti közgyűjteményeként szolgálják az oktatást, kutatást és művelődést. Az évek során Neumann Technológiai Platformnak átnevezett kezdeményezés, ma szintén itt, az I. kerületben, a Naphegy téren található. Tehát már a 90-es évek végén voltak olyan tervek, mely szerint egy Neumann Jánosról elnevezett multimédiaközpontot kellene létesíteni a Várban, ebből végül ez valósult meg. Aztán a közelmúltban jött a hír, hogy tudományos központ nyílik a fenntartható fejlődésért a budai Várban, az Úri utca 72. alatt található sarokház, az egykori Városháza épületében. A Centre For Long-term Sustainability névre hallgató intézetet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME), illetve a Neumann János Egyetem Szenátusának közös projektjeként hozták létre. Megállapításai komoly hatást gyakoroltak a játékelméletekre, a kvantummechanikára, illetve a közgazdaságtanra is.
Ilyenkor szeptember elején, amikor a nyári zsibongó balatoni strandolások után az ember a Várhegy parkjaiban csöndesen sétálgat és a szellő fútta lombok között átszűrődő napsugár játékosan bújócskázó, el-elvakító fénye körül színes batikolt spanyolfalként jelennek meg a fák, mint sárgás-barnás-bordós lódenkabátba öltözött idős hölgyek és urak sziluettjei; ilyenkor megébred az ember lelkének legmélyén az örök elmúlást megidéző keserédes hangulat; s az ember szívébe beköszönt az ősz...
A magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja, az első hazai építész-restaurátor 105 éve ezen a napon halt meg. Az Ő nevéhez fűződik többek között a János-hegyi Erzsébet-kilátó, a budavári Mátyás-templom, illetve Budapest egyik leghíresebb turisztikai nevezetessége, a neoromán Halászbástya.
Márai ezt a mesés, az elmúlást amolyan szemérmes líraisággal elénk hullajtó évszakot is olyan sajátságosan és egyedi ismertetőjegyekkel tudta megrajzolni, mint egy mindenkitől különböző tintával megrajzolt M.S. monogrammal diszitett exlibris vagy tintából mártott ujjlenyomat. S persze szeptember végére gondolva megidézi magában Petőfi csodálatos versét, amiről azt írja, hogy „külön lebeg a világirodalomban, mint egy eltévedt bolygó, melynek semmi köze a naprendszerhez, honnan elszakadt. De van ebben a szeptemberről szóló írásban minden, mint egy szüreti mulatságon vagy egy hangulatos borünnepen. A Mikó utca egykori sztoikus bölcse, szenvtelen lakója elrepít bennünket a japán-kínai bombáitól, mustillatú présházon át a hűvösvölgyi Veronika büféig, majd onnan vissza a fasor felé a régi és fellengzős operarészletekig.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
