Éppen 120 éve született az egyik legnagyobb magyar lángelme, Neumann János
Bár a világhírű matematikus nem a Várban született, hanem egy a Bajcsy-Zsilinszky út és a Báthory utca sarkán lévő nagypolgári lakásban, ahol gyermekéveit is töltötte, és később is ugyan már Budára, de a Svábhegyre, egy Eötvös úti villába költözött a család, mégis fontos, hogy megemlékezzünk arról a magyar tudósról, akit a világon mindenhol a jelen világunkat alapjaiban meghatározó találmány, a számítógép atyjának neveznek.
Neumann János (1903-1957) az V. kerületi Báthory utca 26. számú házban született 1903. december 28-án, később a híres fasori Evangélikus Főgimnáziumban, az ország akkori legjobb alma materében szerzett alapműveltséget, de már az érettségi előtt – a legendás matematika tanárának, Rátz Lászlónak (1863-1930) köszönhetően – már matematikai szaklapokba publikált. A később több európai egyetemen is tanulmányokat folytató géniusz vegyészmérnökként és matematikusként végzett. Végül az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Princetoni Egyetem, majd az Institute for Advanced Studies professzora lett. Az Amerikában csak John von Neumann néven ismert tudós az elektronikus számítógépek logikai tervezésében elsőként alkalmazta a kettes számrendszert, amit ma is Neumann-elvnek hívunk. 1955. augusztusában diagnosztizálták szervezetében a csontrákot, 1957. február 8-án halt meg.
Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja azt...
- mondta róla Hans Albrecht Bethe (1906-2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikus.
Egyébként nem véletlenül írunk Neumannról a Nagyon Vár hasábjain, ugyanis több kormányzaton átívelő tervben szerepelt, hogy a Budai Várban létesüljön valami, ami Neumann János nevéhez kötődik.
A Neumann Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság elődjét még 1997-ben alapította a Magyra Bálint által vezetett Oktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy az egyre növekvő számban digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nemzeti közgyűjteményeként szolgálják az oktatást, kutatást és művelődést. Az évek során Neumann Technológiai Platformnak átnevezett kezdeményezés, ma szintén itt, az I. kerületben, a Naphegy téren található. Tehát már a 90-es évek végén voltak olyan tervek, mely szerint egy Neumann Jánosról elnevezett multimédiaközpontot kellene létesíteni a Várban, ebből végül ez valósult meg. Aztán a közelmúltban jött a hír, hogy tudományos központ nyílik a fenntartható fejlődésért a budai Várban, az Úri utca 72. alatt található sarokház, az egykori Városháza épületében. A Centre For Long-term Sustainability névre hallgató intézetet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME), illetve a Neumann János Egyetem Szenátusának közös projektjeként hozták létre. Megállapításai komoly hatást gyakoroltak a játékelméletekre, a kvantummechanikára, illetve a közgazdaságtanra is.
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
