Egyszer volt Budán kutyavásár – ma van a magyar népmese napja
Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a a magyar népmese napja. Már csak azért is érdemes megemlékeznünk róla, mert számtalan mesében szerepel helyszínként a Budai Vár, illetve a Budavári Palota.
Már Mátyás apjáról is, mint Szebeni Jankó vagy Szibinyáni Jank legendák és mesék keletkeztek nem csak Magyarországon, de az egész Balkánon. A magyar néphagyományban jól ismert Mátyás-kultusz is átterjedt a bolgár, a szerb, a horvát és a szlovén folklórra. Mátyás, az igazságosról szóló mese és az álruhás hős toposza még Antonio Bonfininél (1434-1503) is olvasható. Pedig azok nagy része, még ha szórakoztató, tanulságos és szép is – ahogyan feltehetően a híres budai kutyavásár is – a népköltészet szüleménye: népmese, mítosz és legenda. Ennek ellenére a népmesék egyaránt fontos részei az ember szocializációjának, a kötödések kialakulásának és a folklórnak.
A Magyar népmesék rajzfilmsorozat sokunk gyermekkorának meghatározó részévé vált. Az 1980-tól 2012-ig futott magyar televíziós sorozat ötlete Mikulás Ferenc (1940-) Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének legendás stúdióvezetőjének, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakjának fejében fogant meg. A rendező Jankovics Marcell (1941-2021) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt.
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
