Egyszer volt Budán kutyavásár – ma van a magyar népmese napja
Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a a magyar népmese napja. Már csak azért is érdemes megemlékeznünk róla, mert számtalan mesében szerepel helyszínként a Budai Vár, illetve a Budavári Palota.
Már Mátyás apjáról is, mint Szebeni Jankó vagy Szibinyáni Jank legendák és mesék keletkeztek nem csak Magyarországon, de az egész Balkánon. A magyar néphagyományban jól ismert Mátyás-kultusz is átterjedt a bolgár, a szerb, a horvát és a szlovén folklórra. Mátyás, az igazságosról szóló mese és az álruhás hős toposza még Antonio Bonfininél (1434-1503) is olvasható. Pedig azok nagy része, még ha szórakoztató, tanulságos és szép is – ahogyan feltehetően a híres budai kutyavásár is – a népköltészet szüleménye: népmese, mítosz és legenda. Ennek ellenére a népmesék egyaránt fontos részei az ember szocializációjának, a kötödések kialakulásának és a folklórnak.
A Magyar népmesék rajzfilmsorozat sokunk gyermekkorának meghatározó részévé vált. Az 1980-tól 2012-ig futott magyar televíziós sorozat ötlete Mikulás Ferenc (1940-) Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének legendás stúdióvezetőjének, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakjának fejében fogant meg. A rendező Jankovics Marcell (1941-2021) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
