Egy éve ment el a halhatatlan színész, Haumann Péter

Egy éve ment el a halhatatlan színész, Haumann Péter

Nem közismert, de a színész géniusz itt a várköpenyen, a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, ahol történelemtanára a későbbi miniszterelnök, Antall József volt. Éppen egy éve, 2022. május 28-án érte pótolhatatlan veszteség a magyar színjátszást és bennünket, a hazai közönséget.

A Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja egész élete a csupa nagybetűs SZÍNJÁTSZÁSRÓL szólt.

Pályája a debreceni Csokonai Színháznál indult, majd rövid kitérőként Pécsett, végül Budapesten játszott. A József Attila Színház, a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Arizona Színház, a Radnóti Miklós Színház, majd a Katona József Színház tagja volt. Színházi- és filmszerepeiben megmutatott tehetsége a legnépszerűbb magyar színészek közé repítette. Egyetlen szerepét sem emeljük ki, mert mindenben felejthetetlen alakítást nyújtott. A gyermekek elsősorban a Keménykalap és krumpliorr Állatkert igazgatójaként, az Indul a bakterház Patásaként ismerhették meg, de számtalan hangjátékból, rajzfilmből idézhetjük fel különleges orgánumát.  Egykori alma materében, a Toldy Gimnáziumban nagy becsben őrzik a téglát, amelyre rávéste becenevét. Az alábbi a NagyonVár által készített videó második percétől Porogi András igazgató úrtól megtudhatják azt, hogy pontosan mi volt ez.  

A Nemzet Színésze éppen egy évvel ezelőtt hunyt el hosszú betegség után. Még 2022-ben róla nevezték el a 612787. számú kisbolygót. Emléke örökké él, sosem felejtjük!

Haumann Péter (1941-2022) (Fotó: MTI)

Árvizek a budai Várhegy körül
Árvizek a budai Várhegy körül

A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.

A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett
A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett

Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.

1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”
1697-ben ezen a napon lett Savoyai hercegből „zentai győző”

A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.