Egy éve ment el a halhatatlan színész, Haumann Péter
Nem közismert, de a színész géniusz itt a várköpenyen, a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, ahol történelemtanára a későbbi miniszterelnök, Antall József volt. Éppen egy éve, 2022. május 28-án érte pótolhatatlan veszteség a magyar színjátszást és bennünket, a hazai közönséget.
A Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja egész élete a csupa nagybetűs SZÍNJÁTSZÁSRÓL szólt.
Pályája a debreceni Csokonai Színháznál indult, majd rövid kitérőként Pécsett, végül Budapesten játszott. A József Attila Színház, a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Arizona Színház, a Radnóti Miklós Színház, majd a Katona József Színház tagja volt. Színházi- és filmszerepeiben megmutatott tehetsége a legnépszerűbb magyar színészek közé repítette. Egyetlen szerepét sem emeljük ki, mert mindenben felejthetetlen alakítást nyújtott. A gyermekek elsősorban a Keménykalap és krumpliorr Állatkert igazgatójaként, az Indul a bakterház Patásaként ismerhették meg, de számtalan hangjátékból, rajzfilmből idézhetjük fel különleges orgánumát. Egykori alma materében, a Toldy Gimnáziumban nagy becsben őrzik a téglát, amelyre rávéste becenevét. Az alábbi a NagyonVár által készített videó második percétől Porogi András igazgató úrtól megtudhatják azt, hogy pontosan mi volt ez.
A Nemzet Színésze éppen egy évvel ezelőtt hunyt el hosszú betegség után. Még 2022-ben róla nevezték el a 612787. számú kisbolygót. Emléke örökké él, sosem felejtjük!
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
