Csontváry kerül középpontba a nyár esti Borszerdán
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immár tizenharmadik alkalommal. Július 10-én a Szent György-hegyi Szászi Birtok és a Bencze Birtok, július 17-én a Somló-hegyi St. Margit Pincészet, illetve Jász Laci Pincéje, július 24-én a nyugati országrészből a Pannonhalmi Főapátság Borászata és az Unger Bormanufaktúra, július 31-én pedig a Hajós-Bajai Koch Pincészet, valamint a Sziegl Pince mutatkozik be.
A Magyar Nemzeti Galéria egyik legnépszerűbb programsorozata idén is várja a képzőművészet és a bor iránt érdeklődő látogatókat. Nem is akárhogy!
Szerda esténként különleges kiállítások, izgalmas tárlatvezetések, élő zene és borkóstoló várja a művészet rajongóit. Az idei Borszerdák tematikái az utóbbi időszakban megújult állandó kiállítások köré épülnek. Az egyes esteken megismerhetik Csontváry Kosztka Tivadar festészetét, az 1945 utáni művészetet bemutató Lépésváltás-frissítve! címűtárlatot, az 1800 utáni nemzetközi gyűjteményt, valamint a20. századi magyar művészettel foglalkozó Modern idők címűkiállítást.
Az idei évben elsőként nemzetközi színtéren is ismert és elismert magyar natúrborászatoknak is lehetőségük nyílik a bemutatkozásra, amelyeknek a boraiorganikus vagy biodinamikus megközelítéssel termesztett szőlőből, adalékanyagok nélkül készülnek.
Július 10-én velük találkozhat a közönség az ízlelőbimbókkal karöltve:
Klasszikus borászat: Szászi Birtok
Filozófiájuk egyszerű, mint a tájhoz fűződő viszonyuk: értékállót és szépet alkotni, a környezet maximális tiszteletben tartásával. A Szászi Birtok elkötelezett híve a biogazdálkodásnak és a fenntartható birtokfejlesztésnek. Céljuk, hogy természetközeli műveléssel, a környezetetikus használatával, hagyományos és modern borászati technológiák alkalmazásával évjárati sajátosságokat megmutatva meséljenek folyékonyan avilágnak erről a kis szegletéről.
Natúrborászat: Bencze Birtok
A Bencze család a kezdetektől organikusan, majd2015-től a teljes területen biodinamikusan dolgozik, a régi magyar szőlőfajtákés a termőhelyben rejlő potenciál feltárását tűzve ki célul. Keresik az utat,hogy hogyan lehet minél inkább beavatkozás mentesebben, a természettel a lehetőleg magasabb szintű összhangban dolgozni. A présen kívül más elektromos eszközt nem használnak, gravitációs technikákkal dolgoznak, a tételeket nem derítik, nem szűrik, és 2018-as évjárattól kezdve teljesen elhagyták a kén használatát.
A művészettörténeti témát Csontváry szolgáltatja majd, hiszen 2023-ban a festő születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepelte a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Hogy ma a festőgéniuszképeit csodálhatjuk, az tulajdonképpen Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki szinte az egész életét arra tette fel, hogy ezt a hagyatékot a magyar nemzet örökül kapja. A látogatók erről is értékesebbnél értékesebb információkat gyűjthetnek be július 10-én az MNG-ben.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
