Csontváry kerül középpontba a nyár esti Borszerdán

Csontváry kerül középpontba a nyár esti Borszerdán

Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immár tizenharmadik alkalommal. Július 10-én a Szent György-hegyi Szászi Birtok és a Bencze Birtok, július 17-én a Somló-hegyi St. Margit Pincészet, illetve Jász Laci Pincéje, július 24-én a nyugati országrészből a Pannonhalmi Főapátság Borászata és az Unger Bormanufaktúra, július 31-én pedig a Hajós-Bajai Koch Pincészet, valamint a Sziegl Pince mutatkozik be.

A Magyar Nemzeti Galéria egyik legnépszerűbb programsorozata idén is várja a képzőművészet és a bor iránt érdeklődő látogatókat. Nem is akárhogy!

Szerda esténként különleges kiállítások, izgalmas tárlatvezetések, élő zene és borkóstoló várja a művészet rajongóit. Az idei Borszerdák tematikái az utóbbi időszakban megújult állandó kiállítások köré épülnek. Az egyes esteken megismerhetik Csontváry Kosztka Tivadar festészetét, az 1945 utáni művészetet bemutató Lépésváltás-frissítve! címűtárlatot, az 1800 utáni nemzetközi gyűjteményt, valamint a20. századi magyar művészettel foglalkozó Modern idők címűkiállítást.

Az idei évben elsőként nemzetközi színtéren is ismert és elismert magyar natúrborászatoknak is lehetőségük nyílik a bemutatkozásra, amelyeknek a boraiorganikus vagy biodinamikus megközelítéssel termesztett szőlőből, adalékanyagok nélkül készülnek.

Július 10-én velük találkozhat a közönség az ízlelőbimbókkal karöltve:

Klasszikus borászat: Szászi Birtok

Filozófiájuk egyszerű, mint a tájhoz fűződő viszonyuk: értékállót és szépet alkotni, a környezet maximális tiszteletben tartásával. A Szászi Birtok elkötelezett híve a biogazdálkodásnak és a fenntartható birtokfejlesztésnek. Céljuk, hogy természetközeli műveléssel, a környezetetikus használatával, hagyományos és modern borászati technológiák alkalmazásával évjárati sajátosságokat megmutatva meséljenek folyékonyan avilágnak erről a kis szegletéről.

Natúrborászat: Bencze Birtok

A Bencze család a kezdetektől organikusan, majd2015-től a teljes területen biodinamikusan dolgozik, a régi magyar szőlőfajtákés a termőhelyben rejlő potenciál feltárását tűzve ki célul. Keresik az utat,hogy hogyan lehet minél inkább beavatkozás mentesebben, a természettel a lehetőleg magasabb szintű összhangban dolgozni. A présen kívül más elektromos eszközt nem használnak, gravitációs technikákkal dolgoznak, a tételeket nem derítik, nem szűrik, és 2018-as évjárattól kezdve teljesen elhagyták a kén használatát.

A művészettörténeti témát Csontváry szolgáltatja majd, hiszen 2023-ban a festő születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepelte a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Hogy ma a festőgéniuszképeit csodálhatjuk, az tulajdonképpen Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki szinte az egész életét arra tette fel, hogy ezt a hagyatékot a magyar nemzet örökül kapja. A látogatók erről is értékesebbnél értékesebb információkat gyűjthetnek be július 10-én az MNG-ben.

 

125 éve született Fekete István
125 éve született Fekete István

Fekete István (1900-1970) József Attila-díjas író éppen ma százhuszonöt éve, 1900. január 25-én született. Budán élt, először a Sashegyen, az akkor Miasszonyunk útja 8. szám, ma Meredek utca 8. számú házban, majd később a Tárogató úton.

Ezen a napon választották királlyá Budán Mátyást, az igazságost
Ezen a napon választották királlyá Budán Mátyást, az igazságost

Éppen ezen a napon, 1458. január 24-én választották királlyá Budán Hunyadi Mátyást I. Mátyás néven. A legenda szerint a Duna jegén, de ez a valóságban nem így történt. Az elképzelhető, hogy az ominózus országgyűlésre érkező főurak a Duna jegén átkelve vonultak fel a Várba, még az sem lehetetlen, hogy a nemesség a befagyott Dunán ünnepelte meg Mátyás királlyá választását, de az biztos, hogy a fiatal király ekkor még nem lehetett a Duna jegén. Cikkünkből az is kiderül, hogy miért.

A művészetek filozófusa – 140 éve született Fülep Lajos
A művészetek filozófusa – 140 éve született Fülep Lajos

Fülep Lajos (1885-1970) művészettörténész, művészetfilozófus, kritikus méltatta elsőként Ady költészetét és líráját, de Szabó Dezső regényének nagyságát, Csontváry, Rippl-Rónai festészetét, Bartók zenéjét is az elsők között ismerte fel. A Nyugat legnagyobb esztétájának művészettörténeti szelleme és ereje abban rejlett, hogy messziről felismerte a tehetségeket, s az élet is végül őt igazolta.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.