"Budapest. Az első aranykor" – a 150 éves évfordulóhoz kapcsolódó fotókiállítás az MNG-ben
1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével fővárosunk, Budapest. Az évforduló okán egész hétvégén változatos programokkal, várják az érdeklődőket a fővárosban. Többek között a Magyar Nemzeti Galéria is tematikus fotókiállítással várja a nagyközönséget.
November 17-én ünnepeljük Budapest 150 éves születésnapját, amelynek legszebb ékköve a Budai Vár.
A "Budapest. Az első aranykor" című tárlaton olyan fotók kerülnek bemutatásra, amelyek a kiegyezést követően kibontakozó urbanizáció korszakát, a magyar főváros virágkorát mutatják be. Budapest, az Osztrák-Magyar Monarchián belül – az osztrák fővároshoz, Bécshez hasonlóan - fővárosi státuszt kapott és olyan mértékű városiasodás indult meg, ami mai ésszel szinte felfoghatatlan. A november 15-én nyíló kiállítás a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményének anyagából kölcsönözve (1903–1912) sztereoképek és képeslapfotókkal varázsolja elénk a megszülető világvárost.
A tárlaton először láthatja a közönség a német Brück & Sohn képeslapkészítő cég 1903 és 1912 között készült budapesti városfényképeit, amelyeken az emblematikus épületek mellett nemegyszer kis utcai történetekben bukkannak fel a nagyvárosi hétköznapok. A magyar piacra készített képeslapok a rohamos léptekben fejlődő századfordulós Budapestnek az idelátogatók számára legvonzóbb helyszíneit mutatják be, fókuszukban számtalan pompás, akkor még fiatal épülettel, melyek ma is ikonikus büszkeségei városunknak. A kiállítás másik része a svájci származású budapesti építési vállalkozó, lelkes hobbifotós, Schoch Frigyes térhatású sztereoképeiből áll, amelyeken privát nézőpontból bontakozik ki a világvárossá érő Budapest. A korabeli fotókon látható épületek, helyszínek egy része mára jelentősen átalakult, vagy – fájdalmasan sok esetben – megsemmisült a háborús pusztításban. A tárlat ezért a korabeli felvételek mellett bemutatja az ábrázolt helyszínek későbbi sorsát vagy mai képét is.
- írják a MNG Facebook-oldalán.
Baán László, főigazgató megnyitó beszédéből az alábbi részletet idéznénk:
...kiállításunk az ifjú magyar főváros első 35 évét, Budapest első aranykorát idézi meg. Gondoljunk csak bele: szinte pontosan ugyanennyi idő telt el a kommunizmus bukása, az 1990-es rendszerváltozás óta. S ha összevetjük a két időszak teljesítményét, annak léptékét és minőségét… nos, volna okunk akár az elkeseredésre is. De ehelyett helyesebb mindenekelőtt a legnagyobb szerénységgel fejet hajtani elődeink csodálatra méltó teljesítménye előtt, majd megpróbálni megérteni, miért tudták mindazt megcselekedni, amit mi nem - ezt követően pedig megtenni azt, amit legjobb tudásunk és erőnk szerint megtehetünk, hogy megteremtsük a város és ezzel együtt az ország második aranykorát.
Lázás János, miniszter ünnepi megnyitó beszédét itt nézhetik és hallgathatják meg:
Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!
A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!
Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
