
Az utolsó aranyágacska - 1301-ben ezen a napon halt ki az Árpád-ház Budán, a Várban
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
Az Árpád-ház utolsó uralkodójaként ugyan próbálta megakadályozni a patrimoniális monarchia válságát, s a feudális korszak egyik mélyrepülését, azonban az oligarchák erősödését csak részben volt képes megfékezni.
Egyik ilyen, jogtörténetileg is jelentős kísérletének tekinthetjük az 1290. szeptember elején Óbudára összehívott országgyűlést, ahol az egyházi méltóságokkal és a köznemességgel összefogva próbálták a „kiskirályokat” megfékezni. Lényegében megismételve az Aranybulla rendelkezéseit.
III. András hirtelen halála a kortársaknak is gyanús volt, sokan mérgezésre gyanakodtak Buda polgárai között és az egész országban. A kérdésre feltehetően sosem kapunk már választ. Az biztos, hogy az uralkodó a halálát megelőző napon még fogadta a Margit-szigeti apácákat. A királyi lakosztályában holtan talált III. András
Magyarország jeles királya, az utolsó aranyágacska, amely atyai ágon Szent István királynak, a magyarok első királyának a nemzetségéből, törzséből és véréből sarjadt.
-írta róla Ákos-nembéli István nádor.
…az Úr 1301-ik évében Szent Félix napján András király a budai várban elnyugovék az Úrban, és eltemették Szent János evangélista egyházában, a minorita testvéreknél.
- írta meg a Képes Krónika.

A középkori ferences kolostor templom feltehetően a mai Sándor-palota helyén állhatott, s csak tévedésből azonosították a mai polgárvárosban található Mária Magdolna plébániatemplommal. Ennek a történelmi tévedésnek egyik ma is látható mementója a Mária Magdolna templom falára 1866-ban felkerült kőtábla, amely szövege szerint a templomról, mint III. András temetkezési helyéről emlékezik meg.

Ma már a több lépcsőben történt régészeti kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a későbbi jezsuita, illetve karmeliták kolostorának telkén, valamint a Sándor grófok klasszicista palotájának helyén is ferences rendház, illetve középkori Szent János templom állt. A templom alapfalait az 1970-es években a Várszínház, a kolostort pedig 1994-2001 között a Sándor-palota alatt tárták fel. Ennek eredményeként feltételezhetjük, hogy az utolsó aranyágacskaként említett III. Andrást itt, a mai Budavári Palotanegyed egyik fontos helyszínén, a Sándor-palota és a Karmelita-udvar helyén helyezhették örök nyugalomra.

Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.

1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.

1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.