“Az emberek szeretettel ölik egymást” - Márai-estek a Várkert Bazárban

“Az emberek szeretettel ölik egymást” - Márai-estek a Várkert Bazárban

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein részletek hangzanak el a Márai életműből, ráadásul alig ismert, különleges információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokat vetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész sokszínű zenéi kísérik.

Márai Sándor életművében az egyik leggazdagabb téma férfi és nő kapcsolata. Leggyakrabban kettejük válságáról, párbeszédük hiányáról, egymás megértésének nehézségéről jegyezte le gondolatait, megérzéseit. A Várkert Bazár február 19-i programja bemutatja a szerelmes és szenvedélyes Márai arcát és bepillantást ad az egymásért és egymástól szenvedő kapcsolatokba is, nem feledve az író intését a megismerhetőség kapcsán: Ahol ember van, ott titok van.

És ha már titok: Márai Sándor titkos szerelméről már írtunk, Tolnay Klárival 1945-ben a Vígszínházban ismerkedtek meg, ahol Mikó utcából kényszerből Leányfalura költöző Márai Sándor (1900-1989) Varázs című darabját vitték színpadra, s amelyben Tolnay is játszott. Főként a Múzeum Kávéházban beszélgettek, boroztak, illetve a pesti korzón andalogtak.

Minden idők egyik legnagyobb magyar színésznője csak a rendszerváltás és Márai halála után beszélt először Mészöly Dezsőnek (1918-2011) az íróhoz fűződő titkos viszonyáról.

Márai álnéven egy tíz versből álló szerelmes versciklust is írt a színésznőhöz, Tíz vers - Ismeretlen kínai költőtől Kr. u. a XX. századból címmel.

Az író említett egykori Mikó utcai lakóhelyét egyébként - ahol 1931 és 1945 között élt - lebontották, miután a háborúban súlyosan megsérült. Márai nagyon ragaszkodott szűkebb pátriájához, Krisztinavároshoz, és főleg a Kosztolányi által is kedvelt Mikó utcához. Imádta a kávéházakat a kiskocsmákat a Vár zegzugos utcáit. Úgy tartotta, Buda szerethetőbb, mint Pest.

A Várkert Bazár február 19-i előadása már teltházas, de a Márai Sándor megismerésére irányuló kíváncsiságot március 11-én is lehet csillapítani ugyanitt.

Addig is itt van Márai Sándor Tolnay Klárihoz írt szerelmes verse, ha már közeleg a Valantin-nap:

MINDENFÉLÉT ÍGÉR
Ha majd szeretlek, vásárlok neked
Teknőc-fésűt, ezüst karperecet
Fecskefészket hozok, ezüst papírba
S a verseim, kék s zöld tussal leírva -
Így élünk majd. De ez mind semmiség lesz
Ha jő az éj, s fohászkodunk az éjhez
Átkarollak, mint gyermeket a felnőtt
Szájamba veszlek, mint gyermek az emlőt
S így állongunk - két őrült, kéz a kézben! -
Megizzadunk a borzas szenvedélyben

Jókai halhatatlan hőse, Ráday Gedeon és a Budai Vár
Jókai halhatatlan hőse, Ráday Gedeon és a Budai Vár

A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.

„Haló napoknak avarából vergődök a halhatatlanságba!” - 80 éve halt meg az igazság zsoldosa, Sárközi György
„Haló napoknak avarából vergődök a halhatatlanságba!” - 80 éve halt meg az igazság zsoldosa, Sárközi György

A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.

Ötven éve halt meg a minőség forradalmára, Németh László
Ötven éve halt meg a minőség forradalmára, Németh László

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.