A Várkert Bazárban elevenedik meg a János Vitéz

A Várkert Bazárban elevenedik meg a János Vitéz

A János Vitéz jeleneteit feldolgozó diákalkotásokból nyílt kiállítás a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódva kedden a Várkert Bazárban. A Gyere ki a partra című szabadtéri tárlaton a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) tanulóinak munkáit láthatja a közönség.

Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs és marketingigazgatója a kiállításmegnyitón emlékeztetett arra, hogy a Kisképző legtehetségesebb diákjai a Várkapitányság és a szakgimnázium felhívására csaknem 50 ötletes, merész és dinamikus illusztrációt készítettek a János vitézhez – írja tudósításában az MTI. A zsűri végül a 25 legjobb alkotást választotta ki, ezek láthatók keddtől a Várkert Bazár déli panorámateraszán.

„A kiállítás tablóit nézegetve és Jankovics Marcellnek a János vitézt feldolgozó, idén 50 éves animációs alkotására gondolva kijelenthető, hogy Petőfi költeménye a ma élő fiatal generációk számára is örökérvényű, digitális és rajzolt alkotásokban kifejezhető mondanivalóval rendelkezik” - fogalmazott Kőrösi Gábor.
(Fotó: MTI / Kovács Attila)

A Petőfi 200 emlékév részeként több program is lesz a Várkert Bazárban: március 14-én Juhász Anna irodalmi sorozatában Petőfi szerelmes verseit mutatják be, március 15-én pedig egy ünnepi zenés tánckölteményt lehet majd megtekinteni - tette hozzá a kommunikációs és marketingigazgató.

Szűcs Tibor, a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium igazgatója elmondta: a Kisképző nemcsak a Várkert Bazárral és a Várkapitánysággal, hanem a Hauszmann Alapítvánnyal is kiváló kapcsolatokat épített ki.

Ennek a sajátos kapcsolatrendszernek köszönhetően az iskola nemcsak az ország képző- és iparművészetének támogatója tud lenni, hanem ismét el tudja indítani azt a szakiparos oktatást, amelynek köszönhetően hallatlan minőségű építészetet tudtak létrehozni Budapesten és világvárossá tudták emelni azt néhány évtizeddel a kiegyezés után - hangsúlyozta Szűcs Tibor.

A május végéig látható kiállításon 13 szabadon álló, kivilágított installációban összesen 25 tablófelületen mutatják be a diákok szaktudását és kreativitását a közönségnek. A diákok szabadon választott technikával alkották meg a mű számukra kedves jeleneteit. A kiállításon digitális és rajzolt alkotások is szerepelnek, melyeket a fiatal művészek láttak el egyedi címekkel.

Az alkotásokat díjazták is a helyszínen, az elismeréseket Kőrösi Gábor és Szűcs Tibor nyújtották át. A 25 kiállított ábrázolás közül az első helyezést Villányi-Nagy Panna Óriások királya című digitális rajza érdemelte ki.

(Kép: Várkapitányság Zrt.)

Megosztott második helyezést kapott Haszon Anna Sípszó című digitális rajza és Haszon Ákos Közétek, bárkik vagytok, egész bátorsággal lépek című akril, vászon alkotása. A harmadik díjat Tirpák Mária Viktória Kísértés című akvarellje érdemelte ki.

Így ünnepelték a magyarok Sissit Erzsébet-napon!
Így ünnepelték a magyarok Sissit Erzsébet-napon!

Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!

A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!
A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!

A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!

Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei
Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei

Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.