„A történetíró, aki életével is történelmet írt…” - 100 éve született Szabad György
Szabad György (1924–2015), Széchenyi-díjas történészprofesszor, akadémikus és politikus, aki a rendszerváltás utáni első, szabadon megválasztott Országgyűlés elnöke is volt.
A visszafogott, józan, szélsőségektől mentes politikus aradi zsidó családba született éppen száz évvel ezelőtt, 1924. augusztus 4-én. A francia felmenőkkel is rendelkező politikus családja büszke volt rá, hogy dédnagyapja gyermekkorában Arany János térdén lovagolt.
Az apját ért súlyos, nem egyszer fizikai inzultusok miatt a család 1932-ben Kolozsvárról Budapestre költözött, Szabad György már itt fejezte be iskolai tanulmányait. 1942-ben érettségizett, továbbtanulási kérelmét a numerus claususra hivatkozva, zsidó származása miatt elutasították. Másfél évig kertésztanoncként dolgozott, Magyarország német megszállása után kényszermunkára, majd katonai munkaszolgálatra hívták be. Innen sikerült megszöknie, a vészkorszakot egy önfeláldozó családtag segítségével élte túl.
- írta róla a múlt kor történeti portál.
A háború után, a zsidó törvények eltörlése után felvették a Budapesti Tudományegyetemre, majd itt, az ekkor már Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nevű intézményben szerzett tanári és levéltárosi diplomát, majd itt lett adjunktus is. Kutatási területe a XIX. századi polgári átalakulás volt. Az e kort meghatározó történelmi-politikai arcképcsarnokból elsősorban Kossuth Lajos szakértőjévé vált. Elsősorban Domanovszky Sándor, Hajnal István és Kosáry Domokos személye volt meghatározó fontosságú pályája során. Azonban a hosszú évtizedek alatt a történész nem mentesülhetett a korszak szocialista ideológiáját formáló befolyásos pártpolitikusok és egyben történészek ármánykodásától sem. 1953-ban esti hallgatóinak tartott egyetemi óráján Szabad György nem emlékezett meg Sztálin előző napi haláláról, emiatt egyik hallgatója feljelentette. Az 1956-os forradalom alatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Forradalmi Bizottságának tagjává választották. Életpályája annak is tanúbizonysága, hogy nem kellett mindenképpen párttaggá válni.
1982-ben vette feleségül Suján Andreát, 1984-ben megszületett Júlia nevű gyermekük. 1987. szeptember 27-én, részt vett az első Lakiteleki találkozón, ahol fel is szólalt és beszédében – témájához és kutatási területéhez híven - a polgári átalakulás jelentőségét hangsúlyozta.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották a párt elnökségébe. 1990-ben az Országgyűlés elnökévé választották.
A történelem nem fog ennek az Országgyűlésnek nagyon rossz jegyet adni
- mondta egy alkalommal.
Az egyetemen szenvedélyes előadásai jelentős hatást gyakoroltak történészek nemzedékeire, de itt a Várban is, elsősorban a Történeti Intézet Úri utcai épületénél sokszor lehetett találkozni vele. A történészt 2000-ben az ország legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.
Életének 91. évében 2015. július 3-án halt meg. Az Országgyűlés 2019-ben átadott új Kossuth téri irodaháza az ő nevét viseli.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
