A mai nap Budavár ünnepe
De mit is ünneplünk ma? - kérdezhetné a ma embere. Nos, a mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.
Számos szobor, dombormű és emléktábla őrzi annak emlékét, hogy XI. Ince pápa 1684-ben létrehozott törökellenes szövetsége legyőzte a Budát megszálló csapatokat. A Szent Liga csapatai ezzel hatalmas csapást mértek az Oszmán Birodalomra. Buda felszabadítását megelőzte, amikor I. Lipót német római császár és magyar király, valamint Sobieski János lengyel király hatalmas győzelmet arattak Párkánynál és visszafoglalták Esztergomot.
A budai várat Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa 12 ezer katonával védte sikertelenül.
Ha nem tudtam megtartani uramnak a rám bízott várat, úgy van rendjén, hogy én itt haljak meg!
- mondta az európai seregek tiszteletét is kivívó török pasa.
A törökökkel szemben álló 64 ezer fős európai seregeket V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette. A júniustól tartó folyamatos ostromnak, kifárasztásnak a törökök szeptemberig tudtak ellenállni. A keresztény seregek élén harcolt Savoyai Jenő herceg is, aki jobb kezén súlyos sebet kapott, melyből felépülve újra a török elleni harcokba tért vissza a nagyharsányi csatában, majd egy évvel később, 1697. szeptember 11-én a szövetséges keresztény seregek élén hatalmas győzelmet aratott Zentánál az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Buda felszabadulását egész Európa ünnepelte. „Buda eliberata” ment a hír többek között Rómába, amelyre válaszul a pápa elrendelte, hogy másnap délben, minden római templom harangja egy órán keresztül szóljon. Talán érdemes lenne legalább a budavári templomoknak ezen a napon délben ugyanúgy egy órán át harangozni.
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve politikai alapon ítélte fővesztésre gyilkosságért és felségárulásért Hunyadi Lászlót. Az ifjút 1457. március 16-án estefelé végezték ki a budavári Szent György piacon, a mai Dísz téren. A bakónak csak negyedszerre sikerült László fejét elválasztania a testétől. A szokásjog alapján kegyelem járt volna Hunyadinak, a hóhér azonban -parancsra ugyan - negyedszer is lesújtott.
1910. március 16-án született a hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok sportlegenda. Minden idők legeredményesebb magyar sportolója a Krisztinavárosban élt, otthona itt volt az Attila úton. Cikkünkkel a halhatatlan sportolóra emlékezünk.
Ácsteszér, egy bakonyi falvacska jobbágysorából, ráadásul szlovák anyától és horvát apától született. Eredetileg takács vagyis vászonszövő volt, majd Budán immáron felnőttfejjel kezdte meg iskoláit, huszonnégy évesen lett elsőéves gimnazista, így egyetemi tanulmányait közel harmincéves korábban kezdte el. Tehetsége, szorgalma és igazságkeresése azonban egészen a forradalom csúcspontjára repítette, amikor a forradalmi hevület és a hatalom ellen összefogott, újjáéledő nemzet kiszabadította március idusán budavári börtönéből, s diadalmenetet tartva ünnepelte őt. Cikkünkkel a napjainkban méltatlanul keveset említett Táncsics Mihályra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
