A mai nap Budavár ünnepe
De mit is ünneplünk ma? - kérdezhetné a ma embere. Nos, a mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.
Számos szobor, dombormű és emléktábla őrzi annak emlékét, hogy XI. Ince pápa 1684-ben létrehozott törökellenes szövetsége legyőzte a Budát megszálló csapatokat. A Szent Liga csapatai ezzel hatalmas csapást mértek az Oszmán Birodalomra. Buda felszabadítását megelőzte, amikor I. Lipót német római császár és magyar király, valamint Sobieski János lengyel király hatalmas győzelmet arattak Párkánynál és visszafoglalták Esztergomot.
A budai várat Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa 12 ezer katonával védte sikertelenül.
Ha nem tudtam megtartani uramnak a rám bízott várat, úgy van rendjén, hogy én itt haljak meg!
- mondta az európai seregek tiszteletét is kivívó török pasa.
A törökökkel szemben álló 64 ezer fős európai seregeket V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette. A júniustól tartó folyamatos ostromnak, kifárasztásnak a törökök szeptemberig tudtak ellenállni. A keresztény seregek élén harcolt Savoyai Jenő herceg is, aki jobb kezén súlyos sebet kapott, melyből felépülve újra a török elleni harcokba tért vissza a nagyharsányi csatában, majd egy évvel később, 1697. szeptember 11-én a szövetséges keresztény seregek élén hatalmas győzelmet aratott Zentánál az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Buda felszabadulását egész Európa ünnepelte. „Buda eliberata” ment a hír többek között Rómába, amelyre válaszul a pápa elrendelte, hogy másnap délben, minden római templom harangja egy órán keresztül szóljon. Talán érdemes lenne legalább a budavári templomoknak ezen a napon délben ugyanúgy egy órán át harangozni.
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
