A mai nap Budavár ünnepe
De mit is ünneplünk ma? - kérdezhetné a ma embere. Nos, a mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.
Számos szobor, dombormű és emléktábla őrzi annak emlékét, hogy XI. Ince pápa 1684-ben létrehozott törökellenes szövetsége legyőzte a Budát megszálló csapatokat. A Szent Liga csapatai ezzel hatalmas csapást mértek az Oszmán Birodalomra. Buda felszabadítását megelőzte, amikor I. Lipót német római császár és magyar király, valamint Sobieski János lengyel király hatalmas győzelmet arattak Párkánynál és visszafoglalták Esztergomot.
A budai várat Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa 12 ezer katonával védte sikertelenül.
Ha nem tudtam megtartani uramnak a rám bízott várat, úgy van rendjén, hogy én itt haljak meg!
- mondta az európai seregek tiszteletét is kivívó török pasa.
A törökökkel szemben álló 64 ezer fős európai seregeket V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette. A júniustól tartó folyamatos ostromnak, kifárasztásnak a törökök szeptemberig tudtak ellenállni. A keresztény seregek élén harcolt Savoyai Jenő herceg is, aki jobb kezén súlyos sebet kapott, melyből felépülve újra a török elleni harcokba tért vissza a nagyharsányi csatában, majd egy évvel később, 1697. szeptember 11-én a szövetséges keresztény seregek élén hatalmas győzelmet aratott Zentánál az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén.
Buda felszabadulását egész Európa ünnepelte. „Buda eliberata” ment a hír többek között Rómába, amelyre válaszul a pápa elrendelte, hogy másnap délben, minden római templom harangja egy órán keresztül szóljon. Talán érdemes lenne legalább a budavári templomoknak ezen a napon délben ugyanúgy egy órán át harangozni.
Az egykor a Várkerületben élő és alkotó Gyurkovics Tibor (1931–2008) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, nem mellesleg Budavár díszpolgára több mint másfél évtizede éppen ezen a napon hagyta itt a földi világot. Rá emlékezünk.
1894. december 17-én jelent meg először a Herczeg Ferenc által szerkesztett Új idők, amely a legnagyobb szépirodalmi hetilappá vált. A lap szellemisége elsősorban a két világháború között uralkodó reformkonzervatív irodalmi törekvéseknek felelt meg, azonban a szerkesztőség ajtaja minden tehetség előtt nyitva állt Márai Sándortól Szabó Magdán át egészen Radnóti Miklósig.
A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
