A legmagyarabb Habsburgról nyílt kiállítás a Várkert Bazárban
A szeptember 26-án megnyitott tárlaton József nádor (1796–1847) több mint fél évszázadig tartó magyarországi kormányzását és a hozzá kötődő helyszíneket ismerhetik meg a Várkert Bazárba látogatók.
Az eredetileg az itáliai Firenzében II. Lipót király (1790-1792) fiaként született fiú Habsburg-Lotharingiai József Antal főhercegként látta meg a napvilágot 1776-ban. A nádori tisztséget bátyjának, I. Ferenc királynak (1804-1835) köszönhette, aki a nádori tisztségbe választatta meg az akkor 20 éves testvéröccsét.
A kiállításon elhelyezett mintegy 10 darab installáció összesen 20 tablófelületen keresztül mutatja be „a legmagyarabb Habsburg” életének legfontosabb mérföldköveit, dicsőséges életútját. Míg a tablók egyik oldalán Kárász Karolinának, a Várkapitányság fotográfusának fotói láthatók, addig a másik oldalon a korabeli metszeteken keresztül követhetjük nyomon a legendás nádor pályájának legjelentősebb helyszíneit.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája, aki elmondta, hogy ükapja
Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül
A nádor nevéhez számtalan fejlesztés kötődik, amely szebbé varázsolta az egykori Pest-Budát. Nemcsak a gyönyörű margitszigeti parkok, a budavári kertek, a Ludovika, a Nemzeti Múzeum vagy a pesti korzó, de számos más fejlesztésnek is ő volt a motorja. Nyilván az sem véletlen, hogy a margitszigeti strandot Palatinusnak (magyarul nádor) nevezték el.
Elismertségét jól mutatja, hogy temetése alkalmából Kossuth Lajos a forradalom kirobbanása előtt egy évvel az alábbiakat írta róla:
És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.
Akit érdekel a magyar történelem, illetve a főváros múltja, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a Várkert Bazárba és megtekinteni az egykor élt nádor életútját bemutató kiállítást!
A neves arisztokrata családból származó Ráday Gedeont (1829-1901) a magyar történeti hagyomány az alföldi betyárvilág felszámolójaként ismeri, de kevesen tudják, hogy élete több ponton kapcsolódik a Budai Várhoz. 1829-ben született, tehát egy olyan nemzedék tagja, akik felnőttkoruk hajnalán megtapasztalták 1848-49 nemzeti összetartozását, de ezt a lelkesedést két évtized abszolutista elnyomása és csendje követte.
A magyar költő, író, műfordító, a Válasz folyóirat egykori szerkesztője 1945. március 8-án éhezve és legyengülve halt meg – a szintén ugyanott és ekkor elpusztult barátjához, Halász Gábor esztétához hasonlóan - sosem tisztázott körülmények között Balfon; nem messze onnan, ahol néhány héttel korábban közös barátjukat, Szerb Antalt gyilkolták meg a nyilas gyilkosok. Sárközi György - akit Babits egyik legtehetségesebb tanítványának tartottak - nem csupán a szépséghez értett, de egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot is.
A Kossuth- és József Attila-díjas magyar orvos, író és műfordító 1901. április 18-án született értelmiségi család sarjaként az erdélyi Nagybányán. Az orvosi végzettségű író a „minőség forradalmára” volt. Hitte, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb társadalmi rétegekhez történő eljuttatása a nemzet javára válik, szemben a romboló politikai eszmékkel. Nehéz ember volt, olyan, akinek elhivatottsága, igazságkeresése sokszor kizárta a megalkuvást. Éppen félévszázada hagyta itt a földi világot, cikkünkkel az egykor a Krisztinavárosban élt íróra emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
