A legmagyarabb Habsburgról nyílt kiállítás a Várkert Bazárban
A szeptember 26-án megnyitott tárlaton József nádor (1796–1847) több mint fél évszázadig tartó magyarországi kormányzását és a hozzá kötődő helyszíneket ismerhetik meg a Várkert Bazárba látogatók.
Az eredetileg az itáliai Firenzében II. Lipót király (1790-1792) fiaként született fiú Habsburg-Lotharingiai József Antal főhercegként látta meg a napvilágot 1776-ban. A nádori tisztséget bátyjának, I. Ferenc királynak (1804-1835) köszönhette, aki a nádori tisztségbe választatta meg az akkor 20 éves testvéröccsét.
A kiállításon elhelyezett mintegy 10 darab installáció összesen 20 tablófelületen keresztül mutatja be „a legmagyarabb Habsburg” életének legfontosabb mérföldköveit, dicsőséges életútját. Míg a tablók egyik oldalán Kárász Karolinának, a Várkapitányság fotográfusának fotói láthatók, addig a másik oldalon a korabeli metszeteken keresztül követhetjük nyomon a legendás nádor pályájának legjelentősebb helyszíneit.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája, aki elmondta, hogy ükapja
Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül
A nádor nevéhez számtalan fejlesztés kötődik, amely szebbé varázsolta az egykori Pest-Budát. Nemcsak a gyönyörű margitszigeti parkok, a budavári kertek, a Ludovika, a Nemzeti Múzeum vagy a pesti korzó, de számos más fejlesztésnek is ő volt a motorja. Nyilván az sem véletlen, hogy a margitszigeti strandot Palatinusnak (magyarul nádor) nevezték el.
Elismertségét jól mutatja, hogy temetése alkalmából Kossuth Lajos a forradalom kirobbanása előtt egy évvel az alábbiakat írta róla:
És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.
Akit érdekel a magyar történelem, illetve a főváros múltja, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a Várkert Bazárba és megtekinteni az egykor élt nádor életútját bemutató kiállítást!
Az utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást (1265-1301) 1290. július 23-án, alig 25 évesen koronázták királlyá. A korábban törvénytelen születésűnek bélyegzett, majd később mégis királyi hercegként nevelt, s trónra emelt uralkodó mindent elkövetett az ország békéjének megteremtéséért, hatalma megszilárdításáért. Hirtelen halála itt, Budaváron történt, s végső nyugalomra is ide helyezték.
II. Lajost még apjának, II.Ulászlónak (1456-1516) dinasztiaépítésének jegyében koronázták magyar királlyá két éves korában, s ekkor már megkötötték a Habsburg-Jagelló házassági szerződést is, amelynek értelmében a Brüsszelben 1505. szeptember 17.-én - I. Fülöp kasztíliai király, valamint Kasztíliai (Őrült) Johanna gyermekeként - megszületett Ausztriai Mária volt az ifjú király jövendőbelije. 1522. január 13-án, tehát több mint egy félévezreddel ezelőtt éppen ezen napon a két fiatal oltár elé állt Budán, s frigyüket királyi lakodalommal ünnepelték meg.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
