A legmagyarabb Habsburgról nyílt kiállítás a Várkert Bazárban
A szeptember 26-án megnyitott tárlaton József nádor (1796–1847) több mint fél évszázadig tartó magyarországi kormányzását és a hozzá kötődő helyszíneket ismerhetik meg a Várkert Bazárba látogatók.
Az eredetileg az itáliai Firenzében II. Lipót király (1790-1792) fiaként született fiú Habsburg-Lotharingiai József Antal főhercegként látta meg a napvilágot 1776-ban. A nádori tisztséget bátyjának, I. Ferenc királynak (1804-1835) köszönhette, aki a nádori tisztségbe választatta meg az akkor 20 éves testvéröccsét.
A kiállításon elhelyezett mintegy 10 darab installáció összesen 20 tablófelületen keresztül mutatja be „a legmagyarabb Habsburg” életének legfontosabb mérföldköveit, dicsőséges életútját. Míg a tablók egyik oldalán Kárász Karolinának, a Várkapitányság fotográfusának fotói láthatók, addig a másik oldalon a korabeli metszeteken keresztül követhetjük nyomon a legendás nádor pályájának legjelentősebb helyszíneit.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, József nádor ükunokája, aki elmondta, hogy ükapja
Szívvel-lélekkel magyarnak vallotta magát, büszke volt arra, hogy ereiben Árpád vezér vére csörgedezik, hiszen a Habsburgok őse III. Béla egyik lányát vette feleségül
A nádor nevéhez számtalan fejlesztés kötődik, amely szebbé varázsolta az egykori Pest-Budát. Nemcsak a gyönyörű margitszigeti parkok, a budavári kertek, a Ludovika, a Nemzeti Múzeum vagy a pesti korzó, de számos más fejlesztésnek is ő volt a motorja. Nyilván az sem véletlen, hogy a margitszigeti strandot Palatinusnak (magyarul nádor) nevezték el.
Elismertségét jól mutatja, hogy temetése alkalmából Kossuth Lajos a forradalom kirobbanása előtt egy évvel az alábbiakat írta róla:
És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.
Akit érdekel a magyar történelem, illetve a főváros múltja, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a Várkert Bazárba és megtekinteni az egykor élt nádor életútját bemutató kiállítást!
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
