A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A gyerekeknél a pályaválasztás többnyire az omnibuszkocsisnál kezdődik. Így nálam is. Azután festő akartam lenni, szüleimnek egész legutóbbi évekig tartó heves ellenzése dacára
– írta naplójában.
A Toldy később is büszkén említette meg a híres festővé lett tanítványai között, mint például Benkhard Ágost (1882-1961), Csók István (1865-1961), Feszty Árpád (1856-1914) és Tölgyesy Artúr mellett Aba-Novák Vilmost (1894-1941) is. Sőt, 1917-es értesítőjükben még front szolgálatáról is megemlékeztek, ekképpen:
Aba Novák Vilmos (ér. 1912.), a 29. h. gy.e. hdja, az északi harctéren küzdött. I. oszt. ez. vit. érem.
1915-ben a fronton lövési sérülést szerzett, amely miatt jobb keze lebénult, de az orvosi tanácsok helyett trenírozta sebesült kezét és meggyógyult.
A Novák-család a Pálya utca 4. számú házban lakott, 1898-ban költöztek át az ugyancsak krisztinavárosi Pauler utca 15-be, majd később a Logodi utca 61-ben laktak. A festő felnőtt korában sem igazán tudott hosszabb ideig elszakadni az I. kerülettől, ugyan 1924-1927 között a Zugligetben élt és dolgozott. de 1932-1939 között - legjelentősebb művészi periódusában - itt élt szülei egykori a Zsolt utca- Derék utca sarkán található lakásában feleségével, a tősgyökeres tabáni családból származó, Vulkovics Katalinnal (1896-1959) és kislányával. A helytörténetet viszontagságosságát, illetve a háború lokális pusztítását jól érzékelteti, hogy a felsorolt lakóhelyek közül ma már csak a Zsolt utcai ház áll.
Gyermekük, Aba-Novák Judit (1928-2003) a közeli Baár-Madasba járt gimnáziumba, ő szintén Budán élt, először a Felső Zöldmáli út 90., majd - mint neves művészettörténész - a Pasaréti út 60. szám alatt.
Aba-Novák Vilmos 1912–14 között végzett a József Nádor Műegyetem (később Képzőművészeti Főiskola) rajztanárképző szakán Révész Imre (1859-1945) tanítványaként. 1913-ban ösztöndíjasként a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf (1867-1945) segítette művészi fejlődését. Egy ideig a híres avantgárd festőművész, Berény Róbert (1887-1953) kvázi-tanítványaként annak budapesti Városmajor utcai műtermében dolgozott. 1922-ben nyílt meg első önálló grafikusi kiállítása az Ernst Galériában, majd rá két évre ugyancsak itt mutatta be először festményeit a nagyközönségnek. Korán kialakult senkihez sem hasonló, egyedi festői stílusa, amely valahol a modern expresszionizmus és az olasz neoklasszicista irányzat, az úgynevezett novecento határain egyensúlyozott, ez a különleges, nem mindennapi, olykor már-már extrémbe hajló látásmód adja művészetének sajátosságát, életműve leglényegét. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki.
Érdekes, a cikk címében is utalást érdemlő anekdota róla, hogy az 1937. évi Párizsi Világkiállításon bemutatott, egyébként Nagydíjat jelentő alkotását, a magyar pavilon - egyébként a magyar és a francia történelem legjelentősebb kapcsolódási pontjait - megörökítő monumentális pannóját meglátva a világhírű spanyol avantgárd festő, Pablo Picasso (1881-1973) a ekképpen kiáltott fel:
"Ki ez a barbár zseni?"
Aba-Novák kapcsán 1940-ben a lapok már betegségéről írnak, végül Budapesten halt meg gyomorrákban 1941. szeptember 29-én.
A magyar képzőművészetnek nagy gyásza van: Aba Novák Vilmos, a kiváló festőművész hétfőn délután meghalt Budapesten. Egyik vezető alakja volt a magyar és európai szellemű, korszerű formanyelven munkálkodó festészetnek. A háború után alakult ki erőteljes művészi egyénisége, amelyben a valóság jelenségeit átíró, gazdag képzeleterő párosodott tökéletes tudással. Nagy lendülettel előtörő tehetsége, amely fiatal mestereink élére vitte nemcsak idehaza, hanem külföldön is nagy sikereket hozott nevének és a magyar képzőművészetnek. Aba Novák negyvennyolc éves korában távozott az élők sorából. Budapesti születésű volt s a Képzőművészeti Főiskoláról került a harctérre, ahol négy évig teljesített szolgálatot. A világháború után a Római Magyar Művészeti Akadémián tökéletesítette tudását. Képet vett tőle a római Modern Képtár, első díjat nyert az 1932. olaszországi nemzetközi egyházművészeti kiállításon s itthon megnyerte a Ferencz József - díjat. Mussolini is vásárolt tőle grafikai művet. Számos képe és grafikai munkája van a Szépművészeti Múzeumban és a Fővárosi Képtárban. Szegeden a Szent Demeter templomban, Jászszentandráson és Székesfehérváron nagyszabású falfestmények őrzik művészetét. Gyomorrák végzett vele budai villájában, ahol a műterme is volt. A magyar művésztársadalomban osztatlan nagy részvétet keltett halála.
- olvasható a Függetlenség című újság 1941. szeptember 30-i lapszámának hasábjain halálhíre, illetve nekrológja.
Festményeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található, a fenti anekdota miatt is elhíresült monumentális pannója a székesfehérvári Csók István Képtárba került.
Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.
1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.
1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
