A krisztinavárosi festőművész, akit Picasso barbár zseninek nevezett

A gyerekeknél a pályaválasztás többnyire az omnibuszkocsisnál kezdődik. Így nálam is. Azután festő akartam lenni, szüleimnek egész legutóbbi évekig tartó heves ellenzése dacára

– írta naplójában.

A Toldy később is büszkén említette meg a híres festővé lett tanítványai között, mint például Benkhard Ágost (1882-1961), Csók István (1865-1961), Feszty Árpád (1856-1914) és Tölgyesy Artúr mellett Aba-Novák Vilmost (1894-1941) is. Sőt, 1917-es értesítőjükben még front szolgálatáról is megemlékeztek, ekképpen:

Aba Novák Vilmos (ér. 1912.), a 29. h. gy.e. hdja, az északi harctéren küzdött. I. oszt. ez. vit. érem.

1915-ben a fronton lövési sérülést szerzett, amely miatt jobb keze lebénult, de az orvosi tanácsok helyett trenírozta sebesült kezét és meggyógyult.  

‍

‍

A Novák-család a Pálya utca 4. számú házban lakott, 1898-ban költöztek át az ugyancsak krisztinavárosi Pauler utca 15-be, majd később a Logodi utca 61-ben laktak. A festő felnőtt korában sem igazán tudott hosszabb ideig elszakadni az I. kerülettől, ugyan 1924-1927 között a Zugligetben élt és dolgozott. de 1932-1939 között - legjelentősebb művészi periódusában - itt élt szülei egykori a Zsolt utca- Derék utca sarkán található lakásában feleségével, a tősgyökeres tabáni családból származó, Vulkovics Katalinnal (1896-1959) és kislányával. A helytörténetet viszontagságosságát, illetve a háború lokális pusztítását jól érzékelteti, hogy a felsorolt lakóhelyek közül ma már csak a Zsolt utcai ház áll.

Gyermekük, Aba-Novák Judit (1928-2003) a közeli Baár-Madasba járt gimnáziumba, ő szintén Budán élt, először a Felső Zöldmáli út 90., majd - mint neves művészettörténész - a Pasaréti út 60. szám alatt.

‍

Aba-Novák Vilmos 1912–14 között végzett a József Nádor Műegyetem (később Képzőművészeti Főiskola) rajztanárképző szakán Révész Imre (1859-1945) tanítványaként. 1913-ban ösztöndíjasként a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf (1867-1945) segítette művészi fejlődését. Egy ideig a híres avantgárd festőművész, Berény Róbert (1887-1953) kvázi-tanítványaként annak budapesti Városmajor utcai műtermében dolgozott. 1922-ben nyílt meg első önálló grafikusi kiállítása az Ernst Galériában, majd rá két évre ugyancsak itt mutatta be először festményeit a nagyközönségnek. Korán kialakult senkihez sem hasonló, egyedi festői stílusa, amely valahol a modern expresszionizmus és az olasz neoklasszicista irányzat, az úgynevezett novecento határain egyensúlyozott, ez a különleges, nem mindennapi, olykor már-már extrémbe hajló látásmód adja művészetének sajátosságát, életműve leglényegét. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki.

‍

‍

‍

Érdekes, a cikk címében is utalást érdemlő anekdota róla, hogy az 1937. évi Párizsi Világkiállításon bemutatott, egyébként Nagydíjat jelentő alkotását, a magyar pavilon - egyébként a magyar és a francia történelem legjelentősebb kapcsolódási pontjait - megörökítő monumentális pannóját meglátva a világhírű spanyol avantgárd festő, Pablo Picasso (1881-1973) a ekképpen kiáltott fel:

"Ki ez a barbár zseni?"

‍

Aba-Novák kapcsán 1940-ben a lapok már betegségéről írnak, végül Budapesten halt meg gyomorrákban 1941. szeptember 29-én.

A magyar képzőművészetnek nagy gyásza van: Aba Novák Vilmos, a kiváló festőművész hétfőn délután meghalt Budapesten. Egyik vezető alakja volt a magyar és európai szellemű, korszerű formanyelven munkálkodó festészetnek. A háború után alakult ki erőteljes művészi egyénisége, amelyben a valóság jelenségeit átíró, gazdag képzeleterő párosodott tökéletes tudással. Nagy lendülettel előtörő tehetsége, amely fiatal mestereink élére vitte nemcsak idehaza, hanem külföldön is nagy sikereket hozott nevének és a magyar képzőművészetnek. Aba Novák negyvennyolc éves korában távozott az élők sorából. Budapesti születésű volt s a Képzőművészeti Főiskoláról került a harctérre, ahol négy évig teljesített szolgálatot. A világháború után a Római Magyar Művészeti Akadémián tökéletesítette tudását. Képet vett tőle a római Modern Képtár, első díjat nyert az 1932. olaszországi nemzetközi egyházművészeti kiállításon s itthon megnyerte a Ferencz József - díjat. Mussolini is vásárolt tőle grafikai művet. Számos képe és grafikai munkája van a Szépművészeti Múzeumban és a Fővárosi Képtárban. Szegeden a Szent Demeter templomban, Jászszentandráson és Székesfehérváron nagyszabású falfestmények őrzik művészetét. Gyomorrák végzett vele budai villájában, ahol a műterme is volt. A magyar művésztársadalomban osztatlan nagy részvétet keltett halála.

- olvasható a Függetlenség című újság 1941. szeptember 30-i lapszámának hasábjain halálhíre, illetve nekrológja.

Festményeinek jelentős része a Magyar Nemzeti Galériában található, a fenti anekdota miatt is elhíresült monumentális pannója a székesfehérvári Csók István Képtárba került.

‍