A Himnusz 200 élete – izgalmas rendezvény a magyar kultúra napján
A Várkert Irodalom Aposztróf sorozata különleges évfordulóval indítja az újesztendőt. A magyar kultúra napját ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban – éppen 200 éve – ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén. Két évszázad múltán pedig ma már minden idők egyik legfontosabb magyar verse Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
De vajon mennyire ismerjük a ma már kívülről fújt sorok történetét és eredeti tartalmát? Miben különbözik a Himnusz szövege Kölcsey más munkáitól? Milyen üzenete volt a versnek a maga korában és mit üzen nekünk ma? – olvashatók a nemzeti imádságunkkal kapcsolatos kérdések a Várkert Bazár honlapján.
Zenés irodalmi esten Juhász Anna irodalmár Becze Szilviával, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetőjével beszélget a versről és a hozzá kapcsolódó zeneművek keletkezéséről, Erkel Ferencről, a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatról.
A Himnusznak azonban legalább kétszáz élete van. Ahány értelmezés, annyi fókusz. Az eset vendége lesz kivételes sportoló, aki a világ legjobbjának járó elismerésként hallgathatta a dobogó legfelső fokán, de kifaggatnak olyan színművészt is, akinek a szilveszteri előadás éjszakáján felzendülő Himnusz a munkájával is egybeforr.
Közreműködők:
Becze Szilvia, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetője
Nagy Tímea, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó
A Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Szervét Tibor, színművész
Háziasszony, szerkesztő: Juhász Anna irodalmár
A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt, aki a magyar képzőművészeket, festőket patronálta.
Idén, a magyar költészet napján ünnepeljük majd a XX. század egyik legjelentősebb magyar írójának, Márai Sándor születésének 125 évfordulóját. Márai sikerei mögött állt azonban egy nő, akiről méltatlanul kevés szót ejtünk, pedig nélküle és önfeláldozása nélkül Márai Sándor biztosan nem ugyanaz az író lenne, akinek ma ismerjük. Lola életfilozófiáját mi sem jellemzi jobban, mint férje kapcsán megfogalmazott naplóbejegyzése „én nem akarok mást, mint amit Ő akar”. „Cherchez la femme”, avagy „keresd a nőt” szól a francia mondás és mi most közösen meg is találjuk Márai mellett és mögött.
Napra pontosan 125 éve, 1900. március 31-én született Miskolcon Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. A XX. századi modern magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa ugyan sosem lakott a Várban, de számtalanszor megfordult itt és számos barátjához járt ide heti rendszerességgel. Németvölgyi, majd később pasaréti lakásától nem esett túl messze a Várnegyed. Születésének évfordulóján rá emlékezünk.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
