A Himnusz 200 élete – izgalmas rendezvény a magyar kultúra napján
A Várkert Irodalom Aposztróf sorozata különleges évfordulóval indítja az újesztendőt. A magyar kultúra napját ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban – éppen 200 éve – ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén. Két évszázad múltán pedig ma már minden idők egyik legfontosabb magyar verse Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
De vajon mennyire ismerjük a ma már kívülről fújt sorok történetét és eredeti tartalmát? Miben különbözik a Himnusz szövege Kölcsey más munkáitól? Milyen üzenete volt a versnek a maga korában és mit üzen nekünk ma? – olvashatók a nemzeti imádságunkkal kapcsolatos kérdések a Várkert Bazár honlapján.
Zenés irodalmi esten Juhász Anna irodalmár Becze Szilviával, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetőjével beszélget a versről és a hozzá kapcsolódó zeneművek keletkezéséről, Erkel Ferencről, a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatról.
A Himnusznak azonban legalább kétszáz élete van. Ahány értelmezés, annyi fókusz. Az eset vendége lesz kivételes sportoló, aki a világ legjobbjának járó elismerésként hallgathatta a dobogó legfelső fokán, de kifaggatnak olyan színművészt is, akinek a szilveszteri előadás éjszakáján felzendülő Himnusz a munkájával is egybeforr.
Közreműködők:
Becze Szilvia, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetője
Nagy Tímea, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó
A Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Szervét Tibor, színművész
Háziasszony, szerkesztő: Juhász Anna irodalmár
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
