A Himnusz 200 élete – izgalmas rendezvény a magyar kultúra napján
A Várkert Irodalom Aposztróf sorozata különleges évfordulóval indítja az újesztendőt. A magyar kultúra napját ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban – éppen 200 éve – ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén. Két évszázad múltán pedig ma már minden idők egyik legfontosabb magyar verse Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.
De vajon mennyire ismerjük a ma már kívülről fújt sorok történetét és eredeti tartalmát? Miben különbözik a Himnusz szövege Kölcsey más munkáitól? Milyen üzenete volt a versnek a maga korában és mit üzen nekünk ma? – olvashatók a nemzeti imádságunkkal kapcsolatos kérdések a Várkert Bazár honlapján.
Zenés irodalmi esten Juhász Anna irodalmár Becze Szilviával, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetőjével beszélget a versről és a hozzá kapcsolódó zeneművek keletkezéséről, Erkel Ferencről, a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatról.
A Himnusznak azonban legalább kétszáz élete van. Ahány értelmezés, annyi fókusz. Az eset vendége lesz kivételes sportoló, aki a világ legjobbjának járó elismerésként hallgathatta a dobogó legfelső fokán, de kifaggatnak olyan színművészt is, akinek a szilveszteri előadás éjszakáján felzendülő Himnusz a munkájával is egybeforr.
Közreműködők:
Becze Szilvia, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetője
Nagy Tímea, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó
A Budapesti Filharmóniai Társaság zenészei
Szervét Tibor, színművész
Háziasszony, szerkesztő: Juhász Anna irodalmár
Ön tudta, hogy a budai Várnegyed tövében elterülő Krisztinavároshoz kötődik az első pest-budai karácsonyfa-állítás eseménye is? Pedig igen, ugyanis itt, a Várkerületben, a mai Mikó utca 8. szám alatti Angyalkertben állíttatta fel az első karácsonyfát Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő 1828. december 24-én az itt megőrzött gyermekek nagy örömére.
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai.
A Krisztinaváros egykori lakóját, a vers-és prózaírás egyik legnagyobb magyar mesterét is megidézte a tél. Kosztolányi Dezső (1885-1936), aki életének hosszú évein keresztül volt a Logodi utca lakója így írt a téli alkonyatról 1907 telén.