A 10 évvel ezelőtt eltávozó színészóriásra, Bárdy Györgyre emlékezünk

A 10 évvel ezelőtt eltávozó színészóriásra, Bárdy Györgyre emlékezünk

Felejthetetlen orgánuma, erős maszkulin kisugárzása, sármja miatt bolondultak érte a nők. Már tizenévesként eldöntötte, hogy színész lesz. Várkonyi Zoltán 16 évesen fedezte fel egy darabban diákszínészként, s noha Bárdy a háborúban vadászpilótaként többször megsebesült, a legendás rendező nem mondott le arról, hogy színésznek szerződtesse. A Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész éppen 10 évvel ezelőtt, 2013. május 27-én távozott az élők sorából. Rá emlékezünk!

Kispesten született 1921. május 26-án nem igazán tehetős család gyermekeként. Már nagyon korán eldöntötte, hogy színész lesz. A Don-kanyarban harcoló Bárdy saját elmondása szerint legalább háromszor jött vissza a halálból, visszatérése filmszerű volt: színészi talentuma szinte egyből Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező és színházigazgató kötelékébe repítette. Várkonyi a Pasaréti úti - korábban Jávor Pál tulajdonában álló - villájába is befogadta az ifjú tehetséget, akinek éppen nem volt fedél a feje fölött.

Nem mindenki nézte jó szemmel sikereit a hölgyeknél, ezért irigyei 1959-ben a „szocialista erkölcs” megsértése, állítólagos orgiák miatt három évre eltávolították állásából, ez idő alatt erdészként dolgozott Gödöllőn. Állítólag egy a pártban komoly befolyással bíró kommunista fiatal lányával volt szeretői kapcsolata, de szóltak pletykák arról, hogy a hölgy szerelmi társaságát megosztotta egy másik színésszel is.  Színházi körökben ismert volt legendásan pocsék, tűz és víz kapcsolata és szembenállása Latinovits Zoltánnal. A két színészzseni habitusa tökéletesen eltért egymásétól, míg Latinovits a magányos, meg nem értett, sokszor rosszkedvű géniusz életét élte, addig Bárdy imádta habzsolni az életet, igazi jókedvű, társasági ember volt. Míg Latinovits önpusztító életet élt, addig Bárdy józan életű emberként szinte soha nem ivott, egyetlen káros szenvedélye a szivar, később a pipa volt. Bárdy egyébként napi rendszerességgel teniszezett, ez volt a legnagyobb szenvedélye. A közönség számtalan színházi- és filmszerepben láthatta. Noha az Egri csillagok egykori Jumurdzsákja, sosem lakott a Várnegyedben, mégis számos szerepe köti a Budai Várhoz.  Az alábbi fotón például 1965. június 25-én, Sándor Pál filmjének, a Három történet a romantikáról című kisfilm forgatásán láthatjuk a színészt, ahogyan éppen egy Mercedes 190 SL roadster cabrióban ül a budavári Mátyás-templom mellett.

Bárdy György egyik jelenete a Szentháromság téren (Fotó: MTVA)

Emlékét örökre őrizzük!

Így ünnepelték a magyarok Sissit Erzsébet-napon!
Így ünnepelték a magyarok Sissit Erzsébet-napon!

Az Erzsébet név nem véletlenül ennyire népszerű Magyarországon. Az Erzsébet-kultusznak elég nagy szerepe volt abban, hogy a leghíresebb Erzsébetről nem csak városrészt, dunai hidat és teret neveztek el a fővárosban, de sok magyar számára a névválasztásban is jelentős szerepet játszott. November 19-én ünnepeljük az Erzsébeteket!

A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!
A 175 éves Lánchídról és annak kőoroszlánjainak anekdotájáról is mesél Csorba László, történész - videó!

A napokban lesz 175 éve annak, hogy felavatták a Széchenyi lánchidat. 1849-ben, éppen a hídépítést finanszírozó bankár, báró Sina György (1783-1856) születésnapján, vagyis november 20-án adták át az azóta a magyar főváros egyik jelképévé vált Lánchidat. Dr. Csorba László, a BTM Vármúzeum főigazgatója Budapest egyik legnépszerűbb építményének történetéről mesél a múzeum legújabb videójában. Íme!

Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei
Édes Bécs, még édesebb Budapest avagy a Monarchia leghíresebb cukrászdái és süteményei

Az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák-Magyar Monarchia égisze alatt Magyarország egész eddig történetének egyik legvirágzóbb korszakát élte. Ebben az időben épültek fel Pest és Buda emblematikus középületei, a városképet meghatározó bérházai, gyönyörű hídjai, s pazar villái; egy szó, mint száz: ekkor vált világvárossá a magyar főváros. A Béccsel versenyre kelt Pest-Buda olyan urbanisztikai fejlődésen indult el, s ment keresztül a dualizmus néhány évtizedes időszakában, ami után azóta is csak áhítozunk. Az európai nagyvárossá avanzsált Budapesten megjelentek – részben bécsi mintára – az elegáns cukrászdák, kávéházak, éttermek, mindez ötvözve az osztrákok konyhaművészeténél jóval sokszínűbb magyar gasztronómiai kultúrával. Cikkünkben elsősorban a Monarchia legfontosabb cukrászdáit, s azok békebeli süteményeit mutatjuk be röviden.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.