A 10 évvel ezelőtt eltávozó színészóriásra, Bárdy Györgyre emlékezünk
Felejthetetlen orgánuma, erős maszkulin kisugárzása, sármja miatt bolondultak érte a nők. Már tizenévesként eldöntötte, hogy színész lesz. Várkonyi Zoltán 16 évesen fedezte fel egy darabban diákszínészként, s noha Bárdy a háborúban vadászpilótaként többször megsebesült, a legendás rendező nem mondott le arról, hogy színésznek szerződtesse. A Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész éppen 10 évvel ezelőtt, 2013. május 27-én távozott az élők sorából. Rá emlékezünk!
Kispesten született 1921. május 26-án nem igazán tehetős család gyermekeként. Már nagyon korán eldöntötte, hogy színész lesz. A Don-kanyarban harcoló Bárdy saját elmondása szerint legalább háromszor jött vissza a halálból, visszatérése filmszerű volt: színészi talentuma szinte egyből Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, filmrendező és színházigazgató kötelékébe repítette. Várkonyi a Pasaréti úti - korábban Jávor Pál tulajdonában álló - villájába is befogadta az ifjú tehetséget, akinek éppen nem volt fedél a feje fölött.
Nem mindenki nézte jó szemmel sikereit a hölgyeknél, ezért irigyei 1959-ben a „szocialista erkölcs” megsértése, állítólagos orgiák miatt három évre eltávolították állásából, ez idő alatt erdészként dolgozott Gödöllőn. Állítólag egy a pártban komoly befolyással bíró kommunista fiatal lányával volt szeretői kapcsolata, de szóltak pletykák arról, hogy a hölgy szerelmi társaságát megosztotta egy másik színésszel is. Színházi körökben ismert volt legendásan pocsék, tűz és víz kapcsolata és szembenállása Latinovits Zoltánnal. A két színészzseni habitusa tökéletesen eltért egymásétól, míg Latinovits a magányos, meg nem értett, sokszor rosszkedvű géniusz életét élte, addig Bárdy imádta habzsolni az életet, igazi jókedvű, társasági ember volt. Míg Latinovits önpusztító életet élt, addig Bárdy józan életű emberként szinte soha nem ivott, egyetlen káros szenvedélye a szivar, később a pipa volt. Bárdy egyébként napi rendszerességgel teniszezett, ez volt a legnagyobb szenvedélye. A közönség számtalan színházi- és filmszerepben láthatta. Noha az Egri csillagok egykori Jumurdzsákja, sosem lakott a Várnegyedben, mégis számos szerepe köti a Budai Várhoz. Az alábbi fotón például 1965. június 25-én, Sándor Pál filmjének, a Három történet a romantikáról című kisfilm forgatásán láthatjuk a színészt, ahogyan éppen egy Mercedes 190 SL roadster cabrióban ül a budavári Mátyás-templom mellett.
Emlékét örökre őrizzük!
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
