940 éve ezen a napon avatták szentté Imre herceget
Az első magyar király fiát VII. Gergely pápa (1073-1085) avatta szentté 1083. november 4-én Székesfehérváron. Ugyancsak ebben az évben avatták szentté apját, Szent Istvánt (1000-1038), illetve a mártírhalált halt Gellért püspököt (980-1046), valamint a két zoborhegyi remetét, Zoerard-Andrást és Benedeket.
Szent Imre herceg (1007-1031) I. István király (1000-1038) és Gizella királyné (984–1065) fiaként született. A trónörököst a bihari Igfon-erdőben vadászat közben egy vadkan sebezte halálra, s 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. A tragikus sorsú Imrét az akkor még csak épülő fehérvári bazilikában temették el. Személyében egy nagy reményű magyar trónörökös távozott az élők sorából, amely hatalmas veszteség volt nem csak a család, de az egész Magyar Királyság számára. A megtört király számára pedig ez azt jelentette, hogy nem egyenesági leszármazott követi a trónon, hiszen Imre herceg halálával megszakadt az öröklési lánc. Így kerültek a trónra a király halála után annak unokaöccsei, Orseolo Péter, illetve Aba Sámuel, majd a megvakíttatott Vazul (990-1037) fiai, Béla és András. Imre herceg nevét elsősorban Szent István intelmei kapcsán ismerjük, hiszen az uralkodó számára írt királytükör egy szépirodalmi műfaj, tehát Szent István fiához címzett műve valójában az első magyar szépirodalmi műnek tekinthető.
A szentté avatás azonban akkor sem volt egyszerű dolog, csoda kellett hozzá. Valami transzcendensnek kellett kapcsolódnia a kiszemelthez. Imre herceghez egy Konrád nevű német lovag legendája kötődött, akire a pápa pecséttel ellátott páncélbéklyót rakatott bűnei miatt. A legenda szerint a pápa nem tudta feloldozni bűnei alól, azt a bűnlajstrom miatt csak egy szent tehette meg. Konrád ezért kereste a szentek kegyeit és álmában meg is jelent neki a magyar király, Szent István, aki azonban a pápához hasonlóan szintén tehetetlenül azt tanácsolta neki, hogy menjen el Imre herceg sírjához, aki Isten előtt kedvesebb, mint ő. A lovag elment a fehérvári templomba, ahol az imádságok hatására páncélbéklyó egyszeriben széttört és lehullott a testéről. A történet szerint I. László király (1077-1095) értesült az esetről, s mivel megtörtént a várva várt csoda, zsinatot hívott össze, ahol a csoda után szentté avatták Imre herceget.
Az Intelmeknek állít emléket a Szent István-terem előterében megtekinthető Havadtőy Sámuel (1952-) által jegyzett kiállítás is, amely államalapító királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmeit jeleníti meg a kortárs művészet segítségével ragaszkodva a tradíciókhoz, mégis a legmodernebb eszközökkel.
Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz.
- szól az egyik intelem.
Mi magyarok pedig igazán büszkék lehetünk arra, hogy már 940 éve annak, hogy szentté avatták első királyunk gyermekét. Ha pedig szeretnénk emléke előtt adózni, akkor menjünk el a Szent István-teremben ezen a szép novemberi hétvégén és nézzük meg a csodás terem mellett az előtérben található kiállítást. Cikkünk főképén Imre herceg Szent István-teremben található ábrázolását láthatják.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Noha a Krúdy-család legendáriuma szerint az itáliai származású Crudiak egyik őse a Róma és Nápoly közötti Campobasso nevű városkából települt át Budára Mátyás király udvarába, Beatrice királyné szakácsaként, azonban Krúdy nem volt- a szó gasztronómiai értelmében véve – ínyenc, az egyszerű, de ízletes ételeket szerette. És így Latinovits Zoltán születésnapján mi más juthatott eszünkbe, mint Szindbád, s az író által ezerszer megidézett Tabán, Vendelin pincér és a gőzölgő húsleves cérnatésztával, no meg az a legendás velős csont.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
