
80 éve indult el Budapestről a nemzeti kincseinkkel megrakott „Aranyvonat”
A több mint hétmillió főt számláló sztálini Vörös Hadsereg 1944. végére nem csak a Szovjetunió területeit foglalta vissza, de megindult a vele hadban álló német szövetséges államok területeinek meghódítására, így többek között Magyarországra is. Ennek hatására 1944. decemberében megkezdődött az állami vagyon nyugatra szállítása, s mire a szovjet csapatok elérték a fővárost, hazánk nemzeti kincsei már egy felső-ausztriai falu kolostorának kriptájában lapultak.
Nem csupán Magyar Nemzeti Banknak a pengő aranyfedezeteként szolgáló közel 30 tonnás aranytartalékait, illetve a jegybank devizatartalékait menekítették külföldre, hanem az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia közgyűjteményének egy jelentős részét is, többek között egy felbecsülhetetlen összegű állami bélyeggyűjteményt, illetve Mátyás király Corvináit.
A náci vezetők - többek között Adolf Eichmann (1906-1962) - is sürgették, hogy Magyarország teljes aranykészletét Harmadik Birodalom területére kell szállítani, de valójában az akkori magyar vezetés is a szovjetek előli nyugatra menekítést tartotta helyénvalónak. Persze a bölcsebbek próbálták hátráltatni az indulást, bízva abban, hogy egy már meggyengült, esetleg összeomlott birodalomba érkezik majd a szállítmány, így az vissza is fog jutni a háború utáni Magyarországra. Fontos, hogy ez az „aranynvonat” nem összekeverendő a magyar zsidóság elrabolt és einstandolt értékeit Magyarországról kimenekíteni akaró vonattal. Az MNB nemzeti kincsekkel megrakott szerelvényei, az „Aranyvonat” 1944. december 15-én indultak el Budapestről Veszprémbe, ahonnan előbb Sopronba, majd sokáig Fertőboz állomására érkeztek. A határon áthaladva a Salzburg mellett fekvő felső-ausztriai kisvárosba, Spital am Pyhrn-be érkeztek, ahol végül a helyi kolostor kriptájába szállították a magyar nemzeti kincseket. A vonatokon utazott még a jegybank kétszáz fős tisztviselő gárdája és azok családtagjai, mindösszesen közel hétszáz ember.
A magyarországi kommunista hatalomátvételt sürgető, Rákosi Mátyás és a sztálini Szovjetunió szócsöveként funkcionáló propagandalap, a Szabad Nép 1945. november 14-én megjelent cikkében felháborodva írt arról a „nyilasvilágról”, hogy:
A Nemzeti Bankban visszahelyezik állásukba a rablókat, akik Hitler és Szálasi megbízásából elrabolták a Nemzeti Bank aranyát
1944. december 24-én a Magyar Nemzeti Bank tisztviselőinek egy része a bankarany-, valuta- és devizakészletével együtt Veszprémbe szökött. Ez év januárjában onnan is tovább mentek. Bíztak a német csodafegyverekben, örömmel mentek Németországba és a veszprémi pályaudvaron többszáz tisztviselő és tisztviselőcsaládtag tolongott az ausztriai Spittalba induló vonat körül, egymással vetélkedve, ki érkezik hamarabb a Magyarország elrabolt vagyonával Hitlerhez. Néhányan, torzsai Biber Gyula és Knirsch Gusztáv vezetésével Sopronban maradtak, „a bank magyarországi ügyeinek intézésére”. A többiek, háromszázötvenöten, 50 csendőr kíséretével a bankaranykészletével együtt Spital am Pyhrnbe tették át székhelyüket. (…) A spittaliak bűnösök. Nem az altisztek és sofőrök, akiket sok esetben valóban kényszerítettek a menekülésre, de a tisztviselők, a felügyelők és igazgatók, akik annak idején lelkesen segédkeztek a háború előkészítésében, akik készségesen pénzelték a nyilas és fasiszta hazaárulókat, akiket teljesen átitatott a reakció. A Nemzeti Bankbaba a jelek szerint szívesen leigazolnák őket. De nem kell hozzá különösebb jóstehetség, megmondhatjuk: a magyar demokrácia nem fogja ezt tűrni.
A háború után megválasztott kisgazda miniszterelnök, Nagy Ferenc (1903-1979) washingtoni tárgyalásán az amerikaiak végül garantálták az „Aranyvonat” rakományának visszaszolgáltatását hazánk számára.

Ennek megfelelően a Kirchdorfi járásban fekvő településről - annak az amerikai hadsereg által történő 1945. májusi felszabadítása után - a kincseket a németországi Frankfurt városába szállították, ahonnan 1946. augusztus 6-án érkeztek vissza az értékek a magyar fővárosba. Ezen az aranytartalék képezte az alapját a háború után bevezetett, új magyar fizetőeszközként létrehozott forintnak. Az aranytartalék mellett a múzeumi anyag jelentős része is visszakerült végül Magyarországra.
(A főképen Szőke Gábor Miklós szobrászművész "Aranyvonat" ihlette, Pénzmúzeumban található alkotása látható.)

Éppen ma 200 éve született Jókai Mór, a magyar romantikus irodalom írófejedelme. Az író születésének bicentenáriumának alkalmából rendhagyó Jókai-esten vehetünk részt a Budavári Palotanegyedben. Jókai regényeiben számtalanszor szerepel helyszínként a Vár. Az író azonban nem csak a Budai Várhoz, hanem a budai hegyvidékhez is ezer szállal kötődött, hiszen egészen a második világháborúban történő lerombolásáig itt állt kora egyik fontos irodalmi zarándokhelye, a Jókai-villa. A kerek évforduló kapcsán szervezett irodalmi estet a Budavári Palotanegyed egyik legkülönlegesebb helyszínén, a Karakas Pasa tornyában tartják, ahol talán a gasztronómia is nagyobb szerepet kap, mint más rendezvényeken.

1867-ben éppen ezen a napon, vagyis február 17-én kelt kinevezésében kérte fel Deák Ferenc javaslatára magyar miniszterelnöknek I. Ferenc József osztrák császár gróf Andrássy Gyulát, magyar politikust. Ezzel gyakorlatilag létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, mely korszakot - annak államszerkezetére utalva – ma is dualizmusnak nevezzük, s amely a modern magyar állam fundamentumaként szolgált.

1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. Ekkor sem volt meleg februárban, de két év múlva, 1940-ben éppen ezen a napon, február 16-án Miskolc Görömbölytapolca városrészében -35 fokot mutattak a hőmérők. Az említett gyűjteményből idézzük most Márai három különleges, február kapcsán megfogalmazott lakonikus írását, amelyek elvezetnek bennünket az irodalom hőmérsékletéhez, egy könnycsepp nagyságú tócsához és a jégeprekhez is – természetesen az egyik utolsó magyar "polgár" mindig különleges és élvezetes egyedi stílusában.