1978-ban ezen a napon tért vissza a Szent Korona Budapestre

Cikkünk kereteit szétfeszítené, ha belebonyolódnánk a Szent Korona történetébe, szimbolikájába és az évszázadokon át élő tanba, amely a magyar uralkodói hatalom legfontosabb jelvénye köré épült. Ezért nem is bocsátkoznánk nagy történelmi elemzésekbe, témánk szempontjából elegendő csupán annyit tudni, hogy a Budai Vár és a Szent Korona története elválaszthatatlanul összeforrt.

Ezt bizonyítja, hogy már a XV. században a Budai Vár István-toronyban őrizték Szent István koronáját. Tény, hogy a Szent Korona állandó őrzési helyévé a Budai Vár csak a Habsburgok uralkodásának idején vált, 1791-től. 1848-ban Kossuth Lajos (1802-1894) ugyan Debrecenbe „menekítette” az uralkodói jelképet, majd Szemere Bertalan (1812-1869) elrejtette a koronaékszereket, végül azonban Ferenc József (1830-1916) egy rövid bécsi kitérő után 1853. szeptember 19-én elrendelte, hogy a koronát a Budai Vár koronaőrző kamrájában helyezzék el, ahol egészen a második világháború utolsó időszakáig őrizték. Innen kétszer is vitték koronázásra a szintén a Várban található budai Mátyás-templomba, ahol 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét, Wittelsbach Erzsébet alias Sissit (1837–1898) bajor hercegnőt, majd 1916. december 30-án IV. Károlyt (1887-1922) és feleségét Bourbon Zita (1892-1989) hercegnőt koronázták meg. A Szent Koronát a koronaőrség a második világháborúban az országot végigrabló szovjetek elől a Dunántúlra menekítette, innen pedig az ausztriai Mariazellbe vitték, majd Mattseeben elásták, ahonnan az amerikaiak Augsburgba, illetve Frankfurtba szállították. A korona 1951-1978 között a texasi Fort Knox haditengerészeti támaszponton őrizték, a baptisták és a katolikus egyház erőteljesen lobbiztak, hogy a korona visszakerüljön Magyarországra, azonban az emigrációba kényszerült és meglehetősen nagy befolyással rendelkező Mindszenty József (1892-1975) bíboros és hercegprímás folyamatosan blokkolta a visszaszállítási törekvéseket, ugyanis abban - részben nem vitatható módon - a kommunista államhatalom nemzetközi legitimálását látta. Halála után három évvel, 1978. január 6-án az amerikai külügyminiszter kíséretében, a most 99 éves Jimmy Carter elnöksége idején, az Országházban adták át az akkori szocialista pártállam vezetőinek.

‍

Tehát éppen ma van az évfordulója, hogy a magyar Szent Korona – a többi koronázási ékszerrel együtt – közel harminchárom évi távollét után visszatért a tengerentúlról Magyarországra. Érdekes adalék, hogy a Szent Koronát az amerikaiak hangsúlyozottan a magyar nemzetnek kívánták visszaadni, ezért előzetesen egyeztetett diplomáciai kitétel volt, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot eláruló és vérbe fojtásában hathatosan közreműködő kommunista politikus, Kádár János (1912-1989) személyesen nem lehet jelen sem az amerikai külügyminiszter ferihegyi fogadásán, sem az ünnepélyes parlamenti átadáson. Az ünnepi eseményt egyébként kétórás késleltetéssel „közvetítette” a pártpolitikai irányítás alatt működtetett Magyar Televízió, mert az „elvtársak” féltek az amerikai külügyminiszter beszédének tartalmától. A koronát Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke vette át, Lázár György miniszterelnök, illetve Aczél György társaságában.

A koronát és a jelvényeket a restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították és több, mint két évtizeden át itt állították ki. Egészen 2000-ig, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket a múzeumban maradó palást kivételével - tehát a jogart, az országalmát és a kardot is - ünnepélyes keretek között a Országház kupolacsarnokában helyezték el. Az ezeréves magyar hon és az élő magyar nemzet szimbólumát azóta is a parlamentben őrzik.

‍

^{(A nyitóképen az amerikai Nemzeti Galéria vezetője, Victor Covey átadja a koronát dr. Fülep Ferencnek, a Magyar Múzeum főigazgatójának - Fotó: MTI/Fényes Tamás)}