Cikkek tagek alapján:
Krisztinaváros
![Ön már látta eredeti mozgóképen bohóckodni Kosztolányi Dezsőt? Itt az ideje!](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/661e31c6a62938696b270d14_kosztolanyi.jpg)
Kosztolányi Dezső (1885-1936) néhány év pesti élet után költözött át a Duna bal partjára, Budára. Itt három helyen is lakott. Ebből két lakása – köztük a család végleges otthona – a Krisztinavárosban volt. Itt a vár alatti földszintes házukban készült a cikkben szereplő korabeli felvétel.
![Hamarosan már a történelmi Ybl-lépcsőn sétálhatunk le a Krisztinavárosba](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/66bc8839f908830e52b17ca0_Ybl_l%C3%A9pcs%C5%9102.jpg)
A támfal melletti, Ybl Miklósról (1814-1891) elnevezett történelmi lépcső a második világháború végén, az ostrom alatt megsérült ugyan, azonban a grádust ért találatok nem voltak igazán jelentősek, mindezek ellenére a szocializmusban mégis elbontották azt.
![„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – helytörténeti programajánló](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/642481da417c27f810bb948f_IMG_7149.jpg)
„Legyen a Horváth-kertben, Budán!” – hangzik Békeffi István (1901-1977) színműíró Lajtai Lajos (1900-1966) zenéjére írt, s 1928-ban éppen itt a Budai Színkörben bemutatott A régi nyár című operett dalszövege. Az elsősorban város- és kávéháztörténettel foglalkozó neves Budapest-történész, Saly Noémivel szeptember 24-én a MáraiKultban ezúttal a Horváth-kertbe kalauzolja el a helytörténet iránt érdeklődőket A Horváth-kert története című előadásával.
![Márai Sándor így írt az augusztusról](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/6684ff39000ea3b3a540164f_marai_erkely.jpg)
Márai Sándor itt élt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán álló házban, amely sajnos az 1946-ös szovjet katonai ostrom martalékává vált. "Budán könnyebben lélegeztem" – írta bizonyítékául annak, hogy igazából mindig is a Krisztinaváros maradt az otthona. Az író a kommunizmus miatti önkéntes kényszeremigrációban sem tudta elfelejteni a Mikó utcát és a gesztenyefáit. És ez az oximoron talán jól mutatja szabadságának kényszerűségét és üldöztetettségét.
![„A nyár az én szerelmem, érte égek…” – írta gyönyörű versében Kosztolányi](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/669e7eda308fa9f8f4fcffd6_kosztolanyi_starnd_fokep.jpg)
Éppen százhúsz évvel ezelőtt, 1904 nyarán született meg a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb mesterének tollából a Nyár című szonett, amely a Logodi utca egykori lakójának szerelmes ódája a legmelegebb évszakhoz, a nyárhoz.
![Versbe rejtett obszcén poénnal üzent Kosztolányi Dezső legjobb barátjának, Karinthy Frigyesnek](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/669a299cb3789cb87b72e999_kosztolanyi_karinthy.jpg)
A magyar irodalomtörténet talán legszórakoztatóbb kapcsolata volt a két bohém budai zsúrpubi, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes legendás, elválaszthatatlan barátsága. Még a Négyesi-féle szemináriumokon kötöttek örök barátságot, s onnantól kezdve folyamatosan ugratták és megtréfálták egymást. A Nyár, nyár, nyár című költemény is ennek az élcelődésfolyamnak az egyik, s talán legviccesebb mementója.