Végéhez közeledik a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítése a Dísz téren

A Budavári Palotanegyed és a polgárváros határán található Dísz tér - amely nevét az itt tartott díszszemlék után kapta - adott helyet a Vöröskereszt Egylet egykori székházának. Az épület eredetileg Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, illetve műegyetemi tanársegédje, Hültl Dezső (1870-1945) közös munkája. Kevesen tudják, de Hüttl Hauszmann veje is volt egyben, aki 1899 tavaszán a Mátyás-templomban vette feleségül a neves építész lányát, Gizellát.

A Hauszmann-Hüttl-páros által tervezett és kivitelezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött és úgy tűnik, hogy helyreállításával nyárra egy sok évtizede tátongó városképi seb gyógyulhat be.

A Vöröskereszt-Egyesület palotát építtet a Várban, a Dísz-tér1., 2., 3. számú telkein. A telkek együtt 490 20 négyszögölnyire terjednek. A telkeken álló házakat az egyesület novemberben bontatja le. Az építkezést már kora tavaszszal megkezdik. A palota az Albrecht-út felé négyemeletes és a Disztér felé háromemeletes lessz, hatalmas arányaival, külső kiállításával nagyban emelni fogja a Vár díszét. Az építés programmját most készíti HauszmannAlajos műegyetemi tanár, műszaki tanácsos.

- írja a Pesti Napló, 1900. október 7-i számában.

‍

A Magyar Építő című lap 1903. márciusi száma pedig meglehetősen részletes műszaki, illetve pénzügyi információkat közölt:

Az udvari homlokzat sajtolt téglafalsíkokkal, részben zománcozott betétekkel van ellátva. A födémszerkezetek a fa teljes kizárásával készültek; az egyes emeletsorok között vastartók közötti téglaboltozat, a padláson Monier-födém alkalmaztatott; a tetőzet fedőanyaga angol pala. Gondoskodva van külön szőnyegporoló udvarról, mosókonyháról, cselédfürdőről és személyszállító liftről. Az építés összköltsége, telek nélkül, 600,000 korona, egy négyszögméter beépített terület 420 koronába került.

A századfordulón historizáló, késő reneszánsz stílusban felépülő épület megrendelője a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete volt. Az egyesület igényeinek kissé túltervezett épület egyes részeit különböző minisztériumoknak bérelte ki az állam, így például a Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak. A tulajdonos 1912-ben végül eladta az épületet ez utóbbinak. Azonban tanácsköztársaság bukása után a patinás épület 1919 végétől a Külügyminisztériumnak adott otthont.

1919 végén átköltözködtünk a Vöröskereszt Egylet Dísz téri székházába

- idézi Pritz Pál, történész Hory Andrást (1883-1971) egykori rómain és varsói követet, pontosabban annak A Belmagyar utcától a Dísz térig 1909-1919 című visszaemlékezését.

Az épületben a külügy székelt egészen a második világháború végéig, amikor is az ostrom során érkező belövések miatt komoly sérüléseket szenvedett. Noha az épület helyreállítható lett volna az állam végül a lebontása mellett döntött. Az épületbe 1920-ban végül a Külügyminisztérium költözött be és ott is maradt a II. világháború végéig.

A háborús az említett belövések ellenére megmenthető lett volna, de a politika 1946-ban mégis a teljes lebontása mellett döntött, majd évtizedeken át elhanyagolt telek állt a helyén, amelyen igénytelen zsibvásár működött.

- írják Facebook-bejegyzésükben a Hauszmann Program munkatársai.

‍

Most azonban sokkal jobb hírekkel is szolgált a budavári rekonstrukcióért felelős Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala, miszerint:

A tetőzet is hamarosan elkészül, januárban a patinázott cinklemez fedést tesszük fel a sarokkupolákra. Várhatóan a nyár folyamán végleges helyükre kerülnek az épület utolsó díszműbádogos elemei, a kupolákat díszítő groteszk fejdíszek. A Vöröskereszt-székház belső tereiben megkezdtük a díszterem stukkóinak felhelyezését, melyek az eredeti tervek és archív fényképek alapján készültek.ű

‍

Mi már Nagyon Várjuk, hogy beléphessünk a hamarosan elkészülő épületbe.

‍

‍