Végéhez közeledik a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítése a Dísz téren
Adta hírül a Nemzeti Hauszmann Program a Facebook-oldalán. A Dísz tér 1-2. alatti ingatlanon XXI. századi megoldásokkal újjászülető épület hamarosan régi pompájában ragyogva ékesíti majd a Várnegyed egyik fontos helyszínét.
A Budavári Palotanegyed és a polgárváros határán található Dísz tér - amely nevét az itt tartott díszszemlék után kapta - adott helyet a Vöröskereszt Egylet egykori székházának. Az épület eredetileg Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, illetve műegyetemi tanársegédje, Hültl Dezső (1870-1945) közös munkája. Kevesen tudják, de Hüttl Hauszmann veje is volt egyben, aki 1899 tavaszán a Mátyás-templomban vette feleségül a neves építész lányát, Gizellát.
A Hauszmann-Hüttl-páros által tervezett és kivitelezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött és úgy tűnik, hogy helyreállításával nyárra egy sok évtizede tátongó városképi seb gyógyulhat be.
A Vöröskereszt-Egyesület palotát építtet a Várban, a Dísz-tér1., 2., 3. számú telkein. A telkek együtt 490 20 négyszögölnyire terjednek. A telkeken álló házakat az egyesület novemberben bontatja le. Az építkezést már kora tavaszszal megkezdik. A palota az Albrecht-út felé négyemeletes és a Disztér felé háromemeletes lessz, hatalmas arányaival, külső kiállításával nagyban emelni fogja a Vár díszét. Az építés programmját most készíti HauszmannAlajos műegyetemi tanár, műszaki tanácsos.
- írja a Pesti Napló, 1900. október 7-i számában.
A Magyar Építő című lap 1903. márciusi száma pedig meglehetősen részletes műszaki, illetve pénzügyi információkat közölt:
Az udvari homlokzat sajtolt téglafalsíkokkal, részben zománcozott betétekkel van ellátva. A födémszerkezetek a fa teljes kizárásával készültek; az egyes emeletsorok között vastartók közötti téglaboltozat, a padláson Monier-födém alkalmaztatott; a tetőzet fedőanyaga angol pala. Gondoskodva van külön szőnyegporoló udvarról, mosókonyháról, cselédfürdőről és személyszállító liftről. Az építés összköltsége, telek nélkül, 600,000 korona, egy négyszögméter beépített terület 420 koronába került.
A századfordulón historizáló, késő reneszánsz stílusban felépülő épület megrendelője a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete volt. Az egyesület igényeinek kissé túltervezett épület egyes részeit különböző minisztériumoknak bérelte ki az állam, így például a Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak. A tulajdonos 1912-ben végül eladta az épületet ez utóbbinak. Azonban tanácsköztársaság bukása után a patinás épület 1919 végétől a Külügyminisztériumnak adott otthont.
1919 végén átköltözködtünk a Vöröskereszt Egylet Dísz téri székházába
- idézi Pritz Pál, történész Hory Andrást (1883-1971) egykori rómain és varsói követet, pontosabban annak A Belmagyar utcától a Dísz térig 1909-1919 című visszaemlékezését.
Az épületben a külügy székelt egészen a második világháború végéig, amikor is az ostrom során érkező belövések miatt komoly sérüléseket szenvedett. Noha az épület helyreállítható lett volna az állam végül a lebontása mellett döntött. Az épületbe 1920-ban végül a Külügyminisztérium költözött be és ott is maradt a II. világháború végéig.
A háborús az említett belövések ellenére megmenthető lett volna, de a politika 1946-ban mégis a teljes lebontása mellett döntött, majd évtizedeken át elhanyagolt telek állt a helyén, amelyen igénytelen zsibvásár működött.
- írják Facebook-bejegyzésükben a Hauszmann Program munkatársai.
Most azonban sokkal jobb hírekkel is szolgált a budavári rekonstrukcióért felelős Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala, miszerint:
A tetőzet is hamarosan elkészül, januárban a patinázott cinklemez fedést tesszük fel a sarokkupolákra. Várhatóan a nyár folyamán végleges helyükre kerülnek az épület utolsó díszműbádogos elemei, a kupolákat díszítő groteszk fejdíszek. A Vöröskereszt-székház belső tereiben megkezdtük a díszterem stukkóinak felhelyezését, melyek az eredeti tervek és archív fényképek alapján készültek.ű
Mi már Nagyon Várjuk, hogy beléphessünk a hamarosan elkészülő épületbe.
Az egykori alkotmánybíró 2024. október 21-én "Miért szent tehén a Legfelsőbb Bíróság Amerikában?" címmel tartott előadást a hamarosan esedékes november 5-i amerikai választások előtt a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. Az érdekfeszítő rendezvényen számos, a következő évek amerikai belpolitikája szempontjából meghatározó, de akár a világpolitikát is befolyásoló kérdést feszegetett a Budavári Történelmi Kaszinó és Tudástér legutóbbi rendezvényén.
Az új polgármester, Böröcz László tegnap vette át a korábbi kerületi vezetéstől Budavár „kulcsait”. A Várnegyedet, a Tabánt, a Krisztinaváros, s a Duna jobb partján fekvő Vízivárost, valamint a Gellérthegy egy részét magában foglaló I. kerületet igazgatni hatalmas rang és persze óriási felelősség. Egy város, városrész életében egy új polgármester hivatalba lépése, mindig új időszámítást is jelent. „Polgármestersége alatt…” szokták írni a történelemkönyvek, amikor valami új, szép, ércnél maradandóbb dolog történik, épül egy adott városban. Jó munkát, sok sikert kívánunk Budavár új polgármesterének, kerületünk számára pedig felvirágoztató, eredményes és gyarapodó éveket!
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
