Ma 30 éve halt meg Antall József, a rendszerváltoztatás utáni első miniszterelnökünk
Hálával és tisztelettel emlékezünk a rendszerváltoztatás utáni első szabadon választott miniszterelnökre, aki ezer szállal kötődött a Várhoz.
Rögtön a z ELTE történelem-magyar szakos diploma megszerzése után itt a Magyar Országos Levéltárban kezdett dolgozni. A forradalom utáni meghurcoltatása után 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át az Eötvös József Gimnáziumból fegyelmi eljárással, azonban 1959-ben politikai nézetei miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától. Ekkor fordult az orvoslástörténet felé, elsősorban egy ekkor még meglehetősen elhanyagolt tudományos terület, a magyar orvostörténeti kutatások foglalkoztatták. Ezután, 1964-ben az egykori tabáni Meidl-házban, Semmelweis Ignác szülőházában nyitotta meg kapuit a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár, ahol először tudományos kutatóként dolgozott, majd igazgatóhelyettesként tevékenykedett, 1985-től pedig főigazgatója lett az intézetnek. 1966-ban jelent meg a múzeumnak otthont adó épület felújítási munkálatait vezető Ybl-díjas építész, Pfannl Egon (1911-1973) és a neves történész, múzeumigazgató, későbbi miniszterelnök, Antall József tollából a Semmelweis Ignác szülőháza című könyv, amelyből most idézünk néhány a tabáni városkép miatt aggódó sort:
Kevés emléke, csak néhány hírmondója maradt a régi Tabánnak. Egyik ezek közül az Apród utca 1-3. szám alatti műemlék: Semmelweis Ignác szülőháza. Festői környezetben, a budai Várhegy déli lábánál, a középkori palota és várfal megmaradt és helyre állított maradványai alatt húzódik meg. Egyelőre még befejezetlen városképi együttes tárul elénk, de jelentősége már így is lemérhető. Jóvátehetetlen hibát jelent és jelentene minden elhamarkodott döntés, meggondolatlan és elsietett építkezés. Egy önmagában véve esetleg megnyerő vonalú épület nemcsak a szomszédos műemléket, hanem saját modernségét és sikerét semmisítheti meg, ha nincs megnyugtató harmóniában a szomszédsággal.
Antall József lett a rendszerváltoztatás utáni demokratikus Magyar Köztársaság első kormányfője, a Magyar Demokrata Fórum vezette konzervatív–kereszténydemokrata–kisgazda-koalíció miniszterelnöke 1989 őszétől egészen 1993. december 12-én bekövetkezett haláláig.
A mai évforduló alkalmából a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár az Országgyűlés Hivatalával és a Batthyány Lajos Alapítvánnyal közös emlékkonferenciát szervezett az Országházban. Mi pedig hálával és tisztelettel emlékezünk a történészre, politikusra, emberre, aki ezer szállal kötődött a Várhoz!
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Nem véletlenül február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Váci utca 47. számú házban található lakásából a Rákosi Mátyás által vezetett kommunisták megbízására és koholt vádja alapján a hazánkat megszállóként elnyomó szovjet hatóságok.
1945. január 12-én, tehát éppen 80 éve ezen a napon az egykori I. kerületi, Chevra Kadisa Budai Izraelita Szentegylet Gyógyintézet vagy ismertebb nevén a Maros utcai zsidókórház udvarán 44 nőt és 40 férfit gyilkoltak le kíméletlenül szadista nyilasok. Az elvetemült gyilkosok betegeket, ápolókat, s orvosokat egyszerre lőttek bele az általuk megásatott tömegsírba.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
