
Jóval zöldebb lesz a Budavári Palotanegyed
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Tény, hogy a globális felmelegedés hatásai évről évre egyre jelentősebb terhet rónak az emberekre, s ez még inkább igaz a városlakókra. Azt is tudjuk, hogy a magyarok kétharmada városokban él. Ezért is fontos, hogy a globális felmelegedés urbánus ártalmait minden lehetséges eszközzel csökkentsük, próbáljuk enyhíteni. Ilyen eszközök lehetnek többek között a felforrósodó betonfelületek visszaszorításai, a zöld felületek növelései, a parkosítások, ligetesítések, valamint ilyen lehet a helyi emissziós légszennyezés csökkentése, az esővízhasznosítás, de például a tetők bezöldesítésével vagy kifehéresítésével, az épületszínek kivilágosításával is csökkenthetjük valamelyest a klímakatasztrófa negatív hatásait.

A zöldfelületeket harmonikus elrendezésben újítjuk meg, a növényzet a tér középső része helyett a széleken kap nagyobb hangsúlyt. Új fasorok és ligetes facsoportok színesítik majd a teret, több mint 160 fát fogunk ültetni, ezzel több mint tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint most. A József főhercegi palota melletti jelenlegi köves romterületen új parkot alakítunk ki, így összességében a zöldfelület aránya növekszik majd a jövőben.
- írták a Szent György tér megújítása kapcsán.

Ebben az augusztusi kánikulában érzi igazán az ember, hogy mennyire fontos a hőmérsékletcsökkentés. Kétségtelen tény, hogy a városi hőmérséklet mérséklésének egyik leghatékonyabb módja a zöld területek növelése. Nyáron a városi hőmérséklet - az épületek és utak hőelnyelése miatt – jóval, akár 5–7 ºC- kal is magasabb lehet, mint vidéken. Ebből következően a klímaváltozás miatt az éves átlaghőmérséklet emelkedése a városokban sokkal jobban érezhető, mint a jóval zöldebb vidéken. A természet tehát magától felállított egy követendő mintát, ha úgy tetszik benchmarkot a városépítészek, urbanisztikai szakemberek számára.

Ezért is fontos, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek komolyan veszik a témát és a területek zöldebbé tételét.

Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…

Nem véletlenül február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Váci utca 47. számú házban található lakásából a Rákosi Mátyás által vezetett kommunisták megbízására és koholt vádja alapján a hazánkat megszállóként elnyomó szovjet hatóságok.

1945. január 12-én, tehát éppen 80 éve ezen a napon az egykori I. kerületi, Chevra Kadisa Budai Izraelita Szentegylet Gyógyintézet vagy ismertebb nevén a Maros utcai zsidókórház udvarán 44 nőt és 40 férfit gyilkoltak le kíméletlenül szadista nyilasok. Az elvetemült gyilkosok betegeket, ápolókat, s orvosokat egyszerre lőttek bele az általuk megásatott tömegsírba.