Jóval zöldebb lesz a Budavári Palotanegyed
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Tény, hogy a globális felmelegedés hatásai évről évre egyre jelentősebb terhet rónak az emberekre, s ez még inkább igaz a városlakókra. Azt is tudjuk, hogy a magyarok kétharmada városokban él. Ezért is fontos, hogy a globális felmelegedés urbánus ártalmait minden lehetséges eszközzel csökkentsük, próbáljuk enyhíteni. Ilyen eszközök lehetnek többek között a felforrósodó betonfelületek visszaszorításai, a zöld felületek növelései, a parkosítások, ligetesítések, valamint ilyen lehet a helyi emissziós légszennyezés csökkentése, az esővízhasznosítás, de például a tetők bezöldesítésével vagy kifehéresítésével, az épületszínek kivilágosításával is csökkenthetjük valamelyest a klímakatasztrófa negatív hatásait.
A zöldfelületeket harmonikus elrendezésben újítjuk meg, a növényzet a tér középső része helyett a széleken kap nagyobb hangsúlyt. Új fasorok és ligetes facsoportok színesítik majd a teret, több mint 160 fát fogunk ültetni, ezzel több mint tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint most. A József főhercegi palota melletti jelenlegi köves romterületen új parkot alakítunk ki, így összességében a zöldfelület aránya növekszik majd a jövőben.
- írták a Szent György tér megújítása kapcsán.
Ebben az augusztusi kánikulában érzi igazán az ember, hogy mennyire fontos a hőmérsékletcsökkentés. Kétségtelen tény, hogy a városi hőmérséklet mérséklésének egyik leghatékonyabb módja a zöld területek növelése. Nyáron a városi hőmérséklet - az épületek és utak hőelnyelése miatt – jóval, akár 5–7 ºC- kal is magasabb lehet, mint vidéken. Ebből következően a klímaváltozás miatt az éves átlaghőmérséklet emelkedése a városokban sokkal jobban érezhető, mint a jóval zöldebb vidéken. A természet tehát magától felállított egy követendő mintát, ha úgy tetszik benchmarkot a városépítészek, urbanisztikai szakemberek számára.
Ezért is fontos, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek komolyan veszik a témát és a területek zöldebbé tételét.
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
A támfal melletti, Ybl Miklósról (1814-1891) elnevezett történelmi lépcső a második világháború végén, az ostrom alatt megsérült ugyan, azonban a grádust ért találatok nem voltak igazán jelentősek, mindezek ellenére a szocializmusban mégis elbontották azt.
Miközben a hétfői napokon az egész országban szinte minden múzeum zárva tart, addig a Budavári Palotanegyedben július óta új nyitvatartási rend szerint működnek a múzeumok.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
