Így szállították el a Magyar Nemzeti Galériából Csontváry leghíresebb festményeit!
Mint ahogyan arról korábban már beszámoltunk Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) születésének 170 éves évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A műtárgyak költöztetésénél jártunk és spoilerezünk: a monumentális festmények szállítása nem egyszerű feladat!
A mintegy 40 műből álló Csontváry-kiállítás először a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében kerül bemutatásra a Szépművészetiben, majd augusztusban az idén félévszázados jubileumát ünneplő pécsi Csontváry Múzeumba költözik a kiállítás.
A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Akkor a legnagyobb műveknek a Márvány Csarnok adott helyet, most a felújított Ión-Pergamon Csarnok oszlopokkal tagolt tágas tereiben együtt látható A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
- írják a Szépművészeti Múzeum honlapján.
A Taorminai görög színház romjai című alkotás elszállítása miatt még a Magyar Nemzeti Galéria kapuját is meg kellett bontani, ugyanis a kép mérete hatalmas, egész pontosan 302 × 570 centiméter, amely nem fért ki a kijáraton.
A szakemberek hajnal 5 órától dolgoztak a monumentális festmény elszállításán, amely végül fél 12 körül realizálódott. Külön a műtárgy méretére egyedileg készített „tokban” vitték át a festményt a Savoyai Teraszról a Hunyadi Udvaron várakozó kamionhoz, amelynek "bölcsőjébe" daruval emelték be a nem mindennapi méretű képet.
De innen, az MNG-ből szállították el a Schaffhauseni vízesés, a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című festményeket is.
A Szépművészeti Múzeum előzetes tájékoztatása szerint a kiállítás tárlatvezetés-foglalási felülete 2023. áprilisától lesz majd elérhető.
Nagyon Várjuk vissza a magyar festőgéniusz csodálatos festményeit a Budavári Palotába!
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
A támfal melletti, Ybl Miklósról (1814-1891) elnevezett történelmi lépcső a második világháború végén, az ostrom alatt megsérült ugyan, azonban a grádust ért találatok nem voltak igazán jelentősek, mindezek ellenére a szocializmusban mégis elbontották azt.
Miközben a hétfői napokon az egész országban szinte minden múzeum zárva tart, addig a Budavári Palotanegyedben július óta új nyitvatartási rend szerint működnek a múzeumok.