Ezen a napon született a bor filozófiájának írója, Hamvas Béla
1897-ben éppen ezen a napon született Hamvas Béla, filozófus, esztéta, esszéista, Kossuth-díjas író.
Hamvas Béla Eperjesen született, de a család már a következő évben Pozsonyba költözött. Az evangélikus lelkész és tanár családfő 1919-ben megtagadta a szlovák hűségesküt, ezért a család menekülni kényszerült az anyaországba. Hamvas az ELTE jogelődjének számító Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának magyar-német szakos hallgatója lett, illetve a Zenei Konzervatórium zeneelméleti előadásait látogatta, de áthallgatott az orvostudományi karra is. Már ekkoriban sokat írt, először a Tavasz című folyóiratban majd a Budapesti Hírlapban és a Szózat című kiadványban, később a Nyugatban és a Válaszban jelentek meg írásai. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként. 1936-ban ismerte meg a művészettörténész Kemény Katalint, akit a következő évben feleségül is vett. Az ostrom alatt lakásuk bombatalálatot kapott és elpusztult, Hamvas Béla könyvtára, kézirataival együtt porig égett. A háború után a kommunista kultúrpolitika, valamint a marxista filozófus, Lukács György bírálatai miatt állásából menesztették. Ezután földművesként, raktárosként, illetve segédmunkásként dolgozott, végül fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben. Életének utolsó éveit Budapesten töltötte egészen 1968. november 7-én bekövetkezett haláláig. Életében a mellőzés és az elhallgatás, jutott osztályrészül, de a rendszerváltás után rehabilitálták, így 1990-ben posztumusz Kossuth-, 1996-ban Magyar Örökség, 2001-ben Magyar Művészetért díjat kapott.
A bor filozófiáját (1947) egyesek szerint Hamvas Béla 1945 nyarán, egy balatonberényi vakáció alatt írta, míg mások szerint Hamvas legkedveltebb, s talán legismertebb művének kéziratos jegyzetei 1946 szeptemberében, Kaposváron születtek. De mindegy is, hiszen a lényeg, hogy olvashatjuk. Az alábbi részlet például fantasztikusan vezeti föl a Budai Borszalon soron következő, április 4-i Vibe & Wine rendezvényét, ahol ezúttal három hölgy – nevezetesen Koch Pálma borász, Evans Victoria sommelier és Nádasi Eszter borszakíró - egy „Ladies first” névre keresztelt tematikus programon mutatják be a budavári Pasha Caféban a borkedvelő vendégek számára, hogy mint sikeres nők, hogyan kötődnek ezer szállal a borhoz, borokhoz munkájuk révén.
A berényi kertek között történt, a pince mellett, a nagy diófa alatt ültem a kőpadon, és kiláttam a tóra. Szemben a Badacsony, a Gulács, a révfülöpi dombok és Szigliget. Forró délutánvolt. Egész délelőtt fürödtem, aztán ebédeltem, és kis pihenés után kijöttem ide olvasni. De a könyv mellettem feküdt érintetlen, és csak bámultam a nyarat. A tőkéken a szőlő már érlelődött. Ez rizling. Az ott szilváni. Amaz otelló. Burgundi, mézes fehér, portói, milyen különös, gondoltam akkor, hogy ez a sok inkognitó jelenés, ez mind Egy, de értéke éppen abban van, hogy mindegyik csak utánozhatatlanul önmaga, és semmi más. A szőlők és a borok olyanok, mint a drágakövek. Az egyetlen Egy jelenései. De mindegyik az Egynek más és más spirituális esszenciája. Elkezdtem összehasonlítani a smaragdot, a rubint, a topázt, az ametisztet, a karneolt, a gyémántot a neki megfelelő borral. Nem tagadom, hogy ebben a tevékenységemben rendkívüli segítségemre volt a nő. Mint mindig és mindenben, amikor a spirituális esszenciák határtalan változatosságáról tűnődtem. A drágakövek sem egyebek, mint asszonyok és leányok, inkognitó jelenések, szépségüknek csak ezt az egyetlenegy tulajdonságát, a ragyogó bűvöletet tartották meg. Ez a varázslatuk. De a varázslatot nem szabad szemfényvesztés értelmében venni, hanem mint természetes mágiát. Ez bennük a valóságos lény. Ez az esszencia.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
