Budavári villában lógott az a Courbet-festmény, amit festékszóróval rongáltak meg egy francia múzeumban
Tegnapi hír, hogy két aktivista „MeToo” feliratot fújt Gustave Courbet L’Origine du monde azaz A világ eredete című világhírű erotikus festményére a metzi Pompidou Központban. A női vaginát ábrázoló képet a párizsi Musée d’Orsay adta kölcsön egy időszaki kiállításra az intézménynek. De a történet még pikánsabb, hiszen ennek a festménynek van egy elég erős magyar, a budai Várnegyedhez kapcsolódó vonatkozása is!
Ugyanis a festmény a híres magyar műgyűjtő, báró Hatvany Ferenc (1885-1958) tulajdonában volt, sőt a több száz festménye közül ez volt a legkedvesebb a szívének. A képnek eredetileg a Vár lejtőjén található, a gyűjtő otthonául szolgáló és eredetileg Ybl Miklós tervezte klasszicista Lónyai-Hatvany-villa volt a lakhelye. Az eredetileg gróf Lónyay Menyhért, dualizmus kori pénzügy-, honvédelmi miniszter, illetve miniszterelnök számára épített villát 1923-ban vásárolta meg báró Hatvany Ferenc - híres magyar festőművész és műgyűjtő, a Nyugat alapító mecénás és író, Hatvany-Deutsch Lajos fivére -, aki ide költöztette 800 műtárgyból álló gyűjteményét is. Az elmúlt években újjáépített villában egyébként - amely 1944-ben komoly találatot kapott, majd 1946-ban lebontásra került - a világ legnagyobb művei lakoztak, sőt számtalan világhírű művész, író megfordult benne, többek között Thomas Mann is. Hatvany pedig itt, egész pontosan a fürdőszobájában csodálta meg nap, mint nap a világhírű festményt.
A magyar kulturális élet egyik tragédiája, hogy a vesztes a háború után a bombatalálatot kapott épületből elszállított műkincseket széthordták a győztesek, így került például Tintoretto és Corot festménye az egykori Szovjetunióba, Manet egyik festménye Londonba, Ingres „kis fürdőzője” Washingtonba, valamint El Greco Mózes a Sinai hegyén című csodálatos festménye Krétára, A világ eredete pedig Párizsba. Érdekes adalék, hogy a világhírű műgyűjtő számára annyira fontos volt a szóban forgó, most megrongált festmény, hogy amikor a szovjet megszállás idején a törvénytelenül lefoglalt műkincsek közül egyetlen művet választhatott ki, amit magával visz az emigrációba, akkor Hatvany A világ eredetét választotta. Így került a mű először nyugatra, majd végül a párizsi Orsay Múzeumba.
A művészettörténészek sokáig azt hitték, hogy a meztelen torzókép Courbet szeretőjéről, az ír Joanna Hiffernanról készült. Azonban 2018-ban Claude Schopp, francia történész bebizonyította, hogy a modell Constance Queniaux nevű párizsi balett-táncosnő volt, aki az oszmán diplomata, Halil Şerif pasa, más néven Khalil Bey szeretője volt, amikor a képet 1866 nyarán Courbet megfestette. Mi csak remélni tudjuk, hogy a magyar vonatkozással is bíró világhírű festménynek nem lett komolyabb baja!
Az egykori alkotmánybíró 2024. október 21-én "Miért szent tehén a Legfelsőbb Bíróság Amerikában?" címmel tartott előadást a hamarosan esedékes november 5-i amerikai választások előtt a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. Az érdekfeszítő rendezvényen számos, a következő évek amerikai belpolitikája szempontjából meghatározó, de akár a világpolitikát is befolyásoló kérdést feszegetett a Budavári Történelmi Kaszinó és Tudástér legutóbbi rendezvényén.
Az új polgármester, Böröcz László tegnap vette át a korábbi kerületi vezetéstől Budavár „kulcsait”. A Várnegyedet, a Tabánt, a Krisztinaváros, s a Duna jobb partján fekvő Vízivárost, valamint a Gellérthegy egy részét magában foglaló I. kerületet igazgatni hatalmas rang és persze óriási felelősség. Egy város, városrész életében egy új polgármester hivatalba lépése, mindig új időszámítást is jelent. „Polgármestersége alatt…” szokták írni a történelemkönyvek, amikor valami új, szép, ércnél maradandóbb dolog történik, épül egy adott városban. Jó munkát, sok sikert kívánunk Budavár új polgármesterének, kerületünk számára pedig felvirágoztató, eredményes és gyarapodó éveket!
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
