Bejárható lesz a Budavári Palota
A Nemzeti Hauszmann Program részeként hamarosan visszaállítják a Budavári Palota eredeti megjelenését és belső tereinek nagy részét is újjáépítik. Az első emeleti magasságban körbefutó, többszáz méter hosszan egymásba nyíló teremsor, az anfilád is újjászületik, így újra átjárhatóvá és bejárhatóvá válnak a szétdarabolt épületrészek.
A Hauszmann Alajos tervezte neobarokk-szecessziós stílusú Budavári Királyi Palota a 19-20. század fordulójára készült el. Díszes külső és belső megjelenése, kiterjedése és páratlan fekvése az európai uralkodói rezidenciák közé emelte. A második világháború szörnyű károkat okozott az épületegyüttesben, majd a megmaradt díszeitől megfosztva, leegyszerűsített formában építették át az 1960-as évektől kezdve - emlékeztet a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala.
Hozzáteszik, hogy miközben Európa szerte a világháborús veszteség okozta trauma feldolgozásának eszközeként szinte azonnal pótolták az elpusztult építészeti értékeket, nálunk a kommunista vezetés a múltat végképp el akarta törölni. Ennek megfelelően új funkcióval ruházták fel a palotát, így lett a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, valamint az Országos Széchényi Könyvtár otthona. Az addig egységes épületegyüttest több apró, egymástól független épületszárnyra darabolták, saját bejáratokkal és belső infrastruktúrával. Az egyes épületeket a mai napig betűkkel jelölik, amelyek semmilyen belső tartalomra nem utalnak.
A Nemezti Hauszmann Programban ezen változtatnak, újra átjárhatóvá és bejárhatóvá teszik a szétdarabolt épületrészeket. A helyreállított történeti és szakrális terek mellett időszaki kiállítások, művészeti galériák, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, gyerekvilág, családközpont és oktatási helyiségek várják majd a látogatókat. A rekonstrukciós munka a 2021. augusztus 20-án átadott déli összekötőszárny után a Szent György tér felől folytatódik. A program szakemberei szerint a Szent György téren álló északi szárny helyreállításán dolgoznak és folyamatosan haladnak majd déli irányba. Hamarosan elindul a munka a báltermi szárnyban és már tervezik a kupola szárny, a barokk szárny, valamint a déli szárnyépület megújítását is, amely a palota oktatási központja lesz. A felújítás majd a krisztinavárosi szárnnyal zárul.
És ha már Szent György tér: József nádor fia, József Károly főherceg, a Szent György téri József főhercegi palota építtetője és névadója, éppen 191 éve, 1833. március 2-án született Pozsonyban.
Érdekesség, hogy a Kallina Mór tervei alapján 1897-re elkészült Dísz téri Honvéd Főparancsnokság épületében ő dolgozhatott először főparancsnokként. József Károlynak ugyanakkor nem kellett hosszú időt töltenie a munkába járással, hiszen az 1880-as évektől kezdve a Szent György utca túloldalán álló Teleki-palotában volt a rezidenciája, amelyet Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint historizáló stílusban átalakíttatott. A József főhercegi palota 1906-ra készült el, az építtető főherceg már nem érhette meg. A palotát József Károly halálát követően fia, József Ágost és családja használta Budapest II. világháborús ostromáig.
József főherceg sírja, akárcsak nádor édesapjáé, a Hauszmann Alajos által tervezett Budavári Királyi Palota Zsigmond kápolnája alatt helyezkedik el, amely egyedüliként, eredeti formájában vészelte át a II. világháborút és az azt követő ideológiai pusztítást. A nádori kriptát a kommunizmus idején többször is feldúlták. Az azóta felújított Nádori kripta napjainkban a Budai Várséták keretében tekinthető meg.
Az egykori alkotmánybíró 2024. október 21-én "Miért szent tehén a Legfelsőbb Bíróság Amerikában?" címmel tartott előadást a hamarosan esedékes november 5-i amerikai választások előtt a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. Az érdekfeszítő rendezvényen számos, a következő évek amerikai belpolitikája szempontjából meghatározó, de akár a világpolitikát is befolyásoló kérdést feszegetett a Budavári Történelmi Kaszinó és Tudástér legutóbbi rendezvényén.
Az új polgármester, Böröcz László tegnap vette át a korábbi kerületi vezetéstől Budavár „kulcsait”. A Várnegyedet, a Tabánt, a Krisztinaváros, s a Duna jobb partján fekvő Vízivárost, valamint a Gellérthegy egy részét magában foglaló I. kerületet igazgatni hatalmas rang és persze óriási felelősség. Egy város, városrész életében egy új polgármester hivatalba lépése, mindig új időszámítást is jelent. „Polgármestersége alatt…” szokták írni a történelemkönyvek, amikor valami új, szép, ércnél maradandóbb dolog történik, épül egy adott városban. Jó munkát, sok sikert kívánunk Budavár új polgármesterének, kerületünk számára pedig felvirágoztató, eredményes és gyarapodó éveket!
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
