Befejeződött a Vöröskereszt Egylet egykori székházának felújítása a Dísz téren

A Budavári Palotanegyed és a polgárváros határán található Dísz tér adott helyet a Vöröskereszt Egylet egykori székházának. Az épület eredetileg Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, illetve a Műegyetemen egykori tanársegédje, Hültl Dezső (1870-1945) közös munkája volt. Hüttl egyébként Hauszmann veje is volt egyben, aki 1899 tavaszán vette feleségül a neves építész lányát, Hauszmann Gizellát a Mátyás-templomban.

A Vöröskereszt-Egyesület palotát építtet a Várban, a Dísz-tér 1., 2., 3. számú telkein. A telkek együtt 490 20 négyszögölnyire terjednek. A telkeken álló házakat az egyesület novemberben bontatja le. Az építkezést már kora tavaszszal megkezdik. A palota az Albrecht-út felé négyemeletes és a Dísz tér felé háromemeletes lessz, hatalmas arányaival, külső kiállításával nagyban emelni fogja a Vár díszét. Az építés programját most készíti Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, műszaki tanácsos.

- írta meg a Pesti Napló, 1900. október 7-i számában.

A századforduló historizáló, késő reneszánsz stílusában megtervezett épület megrendelője a hivatalos nevén Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete volt. Az egyesület valós igényeit jóval meghaladó székház egyes részeit később különböző minisztériumoknak – például a Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak - adták bérbe.

A tulajdonos 1912-ben végül belátva korlátait, s eladta az épületet a Honvédelmi Minisztériumnak, majd a vörös terror után a patinás épület 1919 végétől a Külügyminisztériumnak adott otthont.

1919 végén átköltözködtünk a Vöröskereszt Egylet Dísz téri székházába

- írta Hory Andrást (1883-1971) egykori rómain és varsói követ A Belmagyar utcától a Dísz térig 1909-1919 című visszaemlékezésében.

A külügy egészen a második világháború végéig itt maradt, amikor is az ostrom során érkező belövések miatt az épület komoly sérüléseket szenvedett. Noha az egykori székház helyreállítható lett volna az állam végül – elsősorban politikai okok miatt – 1946-ban a lebontás mellett döntött.

A Hauszmann-Hüttl-páros által tervezett és kivitelezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött és záros határidőn belül egy sok évtizede tátongó városképi seb gyógyulhat be annak visszaállításával.

Újabb városképi sebet gyógyítottunk be! Elkészültünk az egykori Vöröskereszt-székház újjáépítésével a Dísz téren.

‍

A Sándor-palota, a Várkert Bazár, a Karmelita, a Budavári Palota déli összekötő szárnya, a Szent István-terem, a Főőrség és a Lovarda átadása után az impozáns Vöröskereszt-székház újjászületésével újabb fontos állomáshoz érkeztünk a Budavári Palotanegyed megújításában.

A munkálatok során az eredeti terveket és archív fényképeket követtük, de a szakembereink felhasználták a 21. század technológiai vívmányait is, hogy megfeleljenek a mai kor elvárásainak. Az új épület külső jegyeiben hűen követi a századfordulón itt álló ötszintes palotát, amelyet Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervezett egykor.

‍

Újra látható az épület patinázott díszműbádogos tetőzete és újjászülettek homlokzati díszei, a páratlan szépségű sarokkupolák és azok groteszk fejdíszei is. Az épület főbejáratánál újra állnak az oroszlánfejes posztamensen nyugvó dór stílusú, süttői mészkő oszlopok, amelyek közel négy méter magasak, súlyuk elérik a 2,5 tonnát.

Egykori formájában csodálható meg a hajdani díszterem, melynek falikárpitja az eredeti szövéstechnika és alapanyagok felhasználásával készült. A rekonstruált díszlépcsőházat ismét a történelmi középcímert mintázó színes üvegmozaik díszíti.

‍

Az üvegtetővel fedett belső udvarban visszaállítottuk az eredetileg díszes öntöttvas oszlopokkal és kovácsoltvas korlátokkal alátámasztott háromoldali körfolyosót. A nyugati oldalt a párkányokról függesztett és a padlón álló növénysor zárja, amely a természet hangulatát idézi meg a modern irodai környezetben. Az irodaépület további tereiben korszerű belsőépítészeti és épületgépészeti megoldásokat alkalmaztunk.

A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palotanegyed ismét azt az arcát mutassa, amelyet fénykorában, a 19–20. század fordulóján. Büszkék vagyunk arra, hogy programunk névadójának egy újabb nagyszerű alkotásával gyarapodott a budai Vár látkép󠀮

‍

- írják a Facebook-bejegyzésben.

‍

‍