Április 7-ig látogatható a "Budapest. Az első aranykor" c. fotókiállítás az MNG-ben
1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével fővárosunk, Budapest. Az évforduló okán nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria “Budapest. Az első aranykor" c. fotókiállítása, ami a nagy sikerre való tekintettel április 7-ig meghosszabbítva látogatható.
A fotókiállítás tavaly novemberben Budapest 150. születésnapja alkalmából nyílt meg. A több mint száz művet felvonultató, a Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi virágkorát élte – tájékoztatta az MTI-t a galéria.
Mint korábban írtunk róla, a tárlaton olyan fotók kerülnek bemutatásra, amelyek a kiegyezést követően kibontakozó urbanizáció korszakát, a magyar főváros virágkorát mutatják be. Budapest, az Osztrák-Magyar Monarchián belül – az osztrák fővároshoz, Bécshez hasonlóan - fővárosi státuszt kapott és olyan mértékű városiasodás indult meg, ami mai ésszel szinte felfoghatatlan. A november 15-én megnyílt kiállítás a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményének anyagából kölcsönözve (1903–1912) sztereoképek és képeslapfotókkal varázsolja elénk a megszülető világvárost.
A porcelánjáról híres németországi Meißenben 1793-ban alapította meg a Brück család a Brück & Sohn néven sikeressé vált képeslapgyártó céget, amely hét generáció vezetésével egészen 2019 márciusáig, azaz 226 éven át töretlenül működött. A Brück & Sohn – sok német város mellett – Budapestről is készített képeslapokat, a mindezekhez tartozó fotóanyagot a Brück család a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak adta el. A magyar fővárosról készült több mint 500-féle képeslap itthon eddig ismeretlen anyagára a Fortepan kutatói bukkantak rá. A digitalizált képek a kiállítás megnyitása után a Fortepan fotóarchívumban is elérhetők lesznek.
Ha akkora költő volnék, amekkora szeretnék lenni, a magyar nemzeti eposzt nem Attiláról, vagy Zrínyi Miklósról írnám meg, hanem Budapest városáról, a mi legnagyobb és legcsodálatosabb hősi cselekedetünkről, mert ez az, amire nincs példa másutt, ez az, amiben egyéniek vagyunk, ez az, amivel helyet váltottunk magunknak a világban.
- idézik a kiállításon Ignotus Hugó (1869-1949), a Nyugat alapító főszerkesztőjének 1903-ban papírra vetett sorait.
Hogy Budapest milyen különleges, arról a Magyar Nemzeti Galériában április 7-ig bárki meggyőződhet. A kiállításon már mi is jártunk, kedvcsinálónkat ITT találják.
Az egykori alkotmánybíró 2024. október 21-én "Miért szent tehén a Legfelsőbb Bíróság Amerikában?" címmel tartott előadást a hamarosan esedékes november 5-i amerikai választások előtt a Budavári Palotában található Szent István Kávéházban. Az érdekfeszítő rendezvényen számos, a következő évek amerikai belpolitikája szempontjából meghatározó, de akár a világpolitikát is befolyásoló kérdést feszegetett a Budavári Történelmi Kaszinó és Tudástér legutóbbi rendezvényén.
Az új polgármester, Böröcz László tegnap vette át a korábbi kerületi vezetéstől Budavár „kulcsait”. A Várnegyedet, a Tabánt, a Krisztinaváros, s a Duna jobb partján fekvő Vízivárost, valamint a Gellérthegy egy részét magában foglaló I. kerületet igazgatni hatalmas rang és persze óriási felelősség. Egy város, városrész életében egy új polgármester hivatalba lépése, mindig új időszámítást is jelent. „Polgármestersége alatt…” szokták írni a történelemkönyvek, amikor valami új, szép, ércnél maradandóbb dolog történik, épül egy adott városban. Jó munkát, sok sikert kívánunk Budavár új polgármesterének, kerületünk számára pedig felvirágoztató, eredményes és gyarapodó éveket!
Ilyen kánikulában érzi igazán az ember, hogy az épített környezetben milyen jelentős szerepe van a felületek felmelegedése, a hőszigethatás szempontjából a zöld felületek arányának, a fák által nyújtott természetes árnyéknak. Ezért is örvendetes, hogy a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős szakemberek többször hangsúlyozták, hogy zöldebb lesz a terület. Például csak a Szent György térre több mint 160 fát ültetnek majd, tehát itt tízszer annyi fa várja majd a látogatókat, mint amennyi korábban, illetve jelenleg.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
