A Budai Vár szívcsakrája: az Oroszlános Udvar
A Budai Vár egyik legnagyobb látványossága, legismertebb turisztikai desztinációja és legintimebb tere az Oroszlános Udvar. A Budavári Palotanegyedben található egyedülálló adottságokkal rendelkező udvar az egyik legszebb, legegyedibb hangulatú magyar történelmi helyszín, amely látványával képes megidézni a régmúlt korok hangulatát, a történelmi Magyarország emlékét. De vajon mikor, miért és miről kapta a nevét?
A 4300 m² alapterületű Oroszlános Udvar várostól elzárt intim jellege azonban nem csak a turisták számára vonzó helyszín, hanem fontos hazai kulturális színtér is, amely éjszakai diszkivilágítása valósággal bearanyozza a hatalmas, 4300 négyzetméternyi teret, fényeivel elvarázsolja az ide látogatókat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az Oroszlános Udvar a Budavári Palotanegyed egyik legszebb ékköve.
A Budavári Palota udvara felé haladva találjuk a főkaput, melyet a Fadrusz János által gondosan faragott és 1903-ban felavatott névadó kőoroszlánok őriznek. Fadrusz szándékosan fenséges, ember feletti erőt sugárzó, már-már ijesztő oroszlánjainak szerepe, hogy jelenlétükkel védjék a zárt, intim, királyi teret. Igaz, a két-két oroszlánt figyelmesebben szemügyre véve, vannak azért eltérések az ábrázolásban, hiszen míg a kívülről érkezőket fogadó állatok királyai a belépéstől büszkén elrettenteni akaró, szigorú ábrázattal fogadják az ide látogatókat, addig a főkapu másik, belső oldalán lévő oroszlánokat Fadrusz sokkal inkább a vadállatokra sokszor jellemző, ijesztően bömbölő, felhördülő alakjaival formázta meg.
Nem meglepő tehát, hogy az Oroszlános Udvar a nevét a királyi palota bejáratát őrző négy kőoroszlánról kapta.
Az elmúlt években tett erőfeszítések és alkotómunka eredménye, hogy a Budavári Palotanegyed évről évre, fokozatosan és rendkívül szembetűnő módon nyeri vissza régi pompáját, turisztikai vonzerejét. A Budavári Palotanegyedet ma már számtalan látnivaló, újjászületett építészeti attrakció, kiállítás és program teszi turisztikai célponttá a nagyközönség számára.
A Budavári Palota rekonstrukciójának részeként helyreállították a déli összekötő szárny eredeti, századfordulós állapotát. Az épületrész déli homlokzatát az egykori tervek szerint építették újjá, és helyreállították az Oroszlános udvar felőli, északi homlokzatot is az eredeti tervek alapján.
Itt hozták létre anno, 1902-ben a nemzetközi hírű Szent István-termet, amit 2021. augusztusa óta újra eredeti pompájában lehet megtekinteni. A Budapesti Történeti Múzeumba, illetve a Szent István Terembe vezető kaput - ahonnan ma már a Szent István Kávéház is nyílik - Senyei Károly Háború és Béke című allegorikus szoborcsoportjai díszíti.
A most megáradt Duna látványa arra készteti a krónikást, hogy legalább röviden összegezze: az elmúlt évszázadok során mikor és hol kellett felmenőinknek szembenéznie a víz hatalmával. A Budai Vár esetében nyilván képtelenség lenne bármilyen árvízről is beszélni, azonban a Várhegy körüli területek számos alkalommal kerültek víz alá; a teljesség igénye és bármiféle tudományos igényesség nélkül ezekről az özönvizekről szól alábbi cikkünk.
Ide a Déli pályaudvar melletti krisztinavárosi Pálya utcai házba született Novák Vilmos néven 1894-ben, éppen 130 évvel ezelőtt. A család később átköltözött a közeli Pauler utcába, majd az ifjú festő itt a Várdombon található Budai Főreálban, a későbbi Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1912 tavaszán. 1913-ban a lapok már Aba-Novák Vilmos néven említik, mint a Képzőművészeti Főiskola tehetséges növendékét egy kiállítás kapcsán.
A keresztény seregek élén harcoló Savoyai Jenő (1663-1736) herceg 1697. szeptember 11-én – immáron a Szent Szövetség keresztény hadainak fővezéreként - a Tiszán átkelő törököket úgy megverte Zentánál, hogy közel harmincezer török maradt a csatatéren. Noha Savoyait a budavári diadal miatt szoktuk méltatni, valójában ennek a győzelemnek állít emléket a Róna József (1861-1939) alkotása, a Savoyai-teraszon álló lovasszobor.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
