Újabb régészeti kincsek kerültek felszínre a budavári Palotanegyedben
Már korábban, tavaly októberben, illetve idén januárban is hír volt, hogy különleges leletek kerültek elő a Budai Várban folyó építkezések során, most a napokban pedig a Szent György tér északi részén, az egykori Honvéd Főparancsnokság újjáépítésekor bukkantak a régészek újabb kincsekre.
Ősszel a József főhercegi palota rekonstrukciója során egy törökkori - egykor kávé kiöntésére használt - rézkancsót, Mátyás korabeli hollós címeres ezüstdénárokat, valamint különböző kerámia- és üveganyagokat, többek között egy üvegkarperec töredékét találták meg a régészek.
Idén év elején pedig a várfalak felújítása során, a budavári Palotanegyed déli részén, a Zsigmond-toronynál leltek rá a Hauszmann Alajos (1847-1926)által Erzsébet királyné (1837-1898) számára építettet úgynevezett magyar ház romjaira. A szakemberek, többek között a magyar ház homlokzati díszét, egy nőstény oroszlánt mintázó domborművet hoztak felszínre, de római kori pénzérmék, I. Ferdinánd (1503-1564) uralkodása idején vert ezüst dénárok, ágyúgolyók, sőt egy csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrű és egy 1918-ban, Kassán készült vasúti plomba is előkerült a feltárások során.
Most, a közelmúltban pedig a Szent György tér északi részén, az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciójához kapcsolódó régészeti feltárás során kerültek felszínre újabb, jellemzően középkori régészeti kincsek. A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére a Budapesti Történeti Múzeum régészei végzik, akik újabb szenzációs leletekre bukkantak az ásatás során. Többek között edényeket, egy középkori ólomplombát és virág alakú bronzveretet, az itáliai Velencében készült pohár- és palacktöredékeket, valamint egy 14. századi aranygyűrű-töredéket is találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben. Ez utóbbit feltehetően egy - a gyűrű közepébe foglalt - hegyikristály díszíthetett.
A korban általános gyakorlat volt, hogy a Várhegyen lakók a sérült, feleslegessé vált tárgyaikat a pincék üregeibe, már nem használt tárolóvermekbe vagy kiszáradt kutakba dobták. Az évszázadok során felhalmozódott hulladékból ma valódi kincsek kerülnek elő
– tájékoztatta a Várkapitányság szerdán az MTI-t.
Az egykori kútból előkerült például három 15.századi konyhai főzőedény is, amelyeket azok egykori használói feltehetően a kútból történő vízvételezés vagy az edények öblítése közben ejthettek bele a kútba, amelynek mélyére merülve az iszap szerencsére konzerválta őket az utókornak. Nézzék csak, milyen szépek!
Kíváncsian várjuk az esetlegesen előkerülő további budavári kincseket!
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
