Újabb régészeti kincsek kerültek felszínre a budavári Palotanegyedben
Már korábban, tavaly októberben, illetve idén januárban is hír volt, hogy különleges leletek kerültek elő a Budai Várban folyó építkezések során, most a napokban pedig a Szent György tér északi részén, az egykori Honvéd Főparancsnokság újjáépítésekor bukkantak a régészek újabb kincsekre.
Ősszel a József főhercegi palota rekonstrukciója során egy törökkori - egykor kávé kiöntésére használt - rézkancsót, Mátyás korabeli hollós címeres ezüstdénárokat, valamint különböző kerámia- és üveganyagokat, többek között egy üvegkarperec töredékét találták meg a régészek.
Idén év elején pedig a várfalak felújítása során, a budavári Palotanegyed déli részén, a Zsigmond-toronynál leltek rá a Hauszmann Alajos (1847-1926)által Erzsébet királyné (1837-1898) számára építettet úgynevezett magyar ház romjaira. A szakemberek, többek között a magyar ház homlokzati díszét, egy nőstény oroszlánt mintázó domborművet hoztak felszínre, de római kori pénzérmék, I. Ferdinánd (1503-1564) uralkodása idején vert ezüst dénárok, ágyúgolyók, sőt egy csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrű és egy 1918-ban, Kassán készült vasúti plomba is előkerült a feltárások során.
Most, a közelmúltban pedig a Szent György tér északi részén, az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciójához kapcsolódó régészeti feltárás során kerültek felszínre újabb, jellemzően középkori régészeti kincsek. A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére a Budapesti Történeti Múzeum régészei végzik, akik újabb szenzációs leletekre bukkantak az ásatás során. Többek között edényeket, egy középkori ólomplombát és virág alakú bronzveretet, az itáliai Velencében készült pohár- és palacktöredékeket, valamint egy 14. századi aranygyűrű-töredéket is találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben. Ez utóbbit feltehetően egy - a gyűrű közepébe foglalt - hegyikristály díszíthetett.
A korban általános gyakorlat volt, hogy a Várhegyen lakók a sérült, feleslegessé vált tárgyaikat a pincék üregeibe, már nem használt tárolóvermekbe vagy kiszáradt kutakba dobták. Az évszázadok során felhalmozódott hulladékból ma valódi kincsek kerülnek elő
– tájékoztatta a Várkapitányság szerdán az MTI-t.
Az egykori kútból előkerült például három 15.századi konyhai főzőedény is, amelyeket azok egykori használói feltehetően a kútból történő vízvételezés vagy az edények öblítése közben ejthettek bele a kútba, amelynek mélyére merülve az iszap szerencsére konzerválta őket az utókornak. Nézzék csak, milyen szépek!
Kíváncsian várjuk az esetlegesen előkerülő további budavári kincseket!
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.