Újabb régészeti kincsek kerültek felszínre a budavári Palotanegyedben
Már korábban, tavaly októberben, illetve idén januárban is hír volt, hogy különleges leletek kerültek elő a Budai Várban folyó építkezések során, most a napokban pedig a Szent György tér északi részén, az egykori Honvéd Főparancsnokság újjáépítésekor bukkantak a régészek újabb kincsekre.
Ősszel a József főhercegi palota rekonstrukciója során egy törökkori - egykor kávé kiöntésére használt - rézkancsót, Mátyás korabeli hollós címeres ezüstdénárokat, valamint különböző kerámia- és üveganyagokat, többek között egy üvegkarperec töredékét találták meg a régészek.
Idén év elején pedig a várfalak felújítása során, a budavári Palotanegyed déli részén, a Zsigmond-toronynál leltek rá a Hauszmann Alajos (1847-1926)által Erzsébet királyné (1837-1898) számára építettet úgynevezett magyar ház romjaira. A szakemberek, többek között a magyar ház homlokzati díszét, egy nőstény oroszlánt mintázó domborművet hoztak felszínre, de római kori pénzérmék, I. Ferdinánd (1503-1564) uralkodása idején vert ezüst dénárok, ágyúgolyók, sőt egy csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrű és egy 1918-ban, Kassán készült vasúti plomba is előkerült a feltárások során.
Most, a közelmúltban pedig a Szent György tér északi részén, az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciójához kapcsolódó régészeti feltárás során kerültek felszínre újabb, jellemzően középkori régészeti kincsek. A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére a Budapesti Történeti Múzeum régészei végzik, akik újabb szenzációs leletekre bukkantak az ásatás során. Többek között edényeket, egy középkori ólomplombát és virág alakú bronzveretet, az itáliai Velencében készült pohár- és palacktöredékeket, valamint egy 14. századi aranygyűrű-töredéket is találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben. Ez utóbbit feltehetően egy - a gyűrű közepébe foglalt - hegyikristály díszíthetett.
A korban általános gyakorlat volt, hogy a Várhegyen lakók a sérült, feleslegessé vált tárgyaikat a pincék üregeibe, már nem használt tárolóvermekbe vagy kiszáradt kutakba dobták. Az évszázadok során felhalmozódott hulladékból ma valódi kincsek kerülnek elő
– tájékoztatta a Várkapitányság szerdán az MTI-t.
Az egykori kútból előkerült például három 15.századi konyhai főzőedény is, amelyeket azok egykori használói feltehetően a kútból történő vízvételezés vagy az edények öblítése közben ejthettek bele a kútba, amelynek mélyére merülve az iszap szerencsére konzerválta őket az utókornak. Nézzék csak, milyen szépek!
Kíváncsian várjuk az esetlegesen előkerülő további budavári kincseket!
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
