Török idők tanúi: sírkövek a Déli rondella alatt
Buda 1686-os visszafoglalásának idejére repítik vissza az embert azok a török sírkövek, amelyek a Várhegy déli csücskében összegyűjtve tanúskodnak azokról az időkről, amikor heves harcok folytak a szövetséges európai csapatok és a török között.
A Palota út hajtűkanyart vesz a Dózsa György tér felett. Autóval mindenképpen érdemes is bevenni ezt a visszafordítót, de gyalog kifejezetten érdemes egyenesen haladni tovább. Mégpedig a Török Köztársaság megalapítójáról és első elnökéről elnevezett Kemal Atatürk sétányon, ami a Várhegy déli csücskéhez, a Déli rondella alatti területre vezet bennünket.
Azon túl, hogy innen nem a leginkább ismert perspektívából – mint amilyen például a Halászbástyáé, vagy a Savoyai-szobor által uralt teraszé – tárul elénk a budapesti panoráma, egy érdekes, izgalmas, történelmet mesélő emlékhelyhez érkezünk. A török hódoltság korában egy temető volt ezen a helyen, amiről korabeli metszeteken is maradtak fenn ábrázolások.
Az itt található turbános sírkövek eredetileg nem itt álltak, különböző ásatások, épületbontások, egyéb munkálatok alkalmával kerültek elő, majd összegyűjtve ezen a kis területen kerültek elhelyezésre az 1960-as években. Ennél fogva tehát ez nem egy temető, hanem egy 350 évvel ezelőtti korszakot megidéző emlékhely.
Érdekesség, hogy a Gül Baba türbéje melletti kertben az itteni sírkövek másolatait helyezték el.
Ferenc József étkezései a korábbi évszázadok szokásait követték, az íróasztalnál elfogyasztott kora reggeli néhány falatot általában dél körül követte a reggeli és este hat órakor volt a főétkezés. Utóbbin gyakran vettek részt meghívottak, akiknek többsége rendkívüli megtiszteltetésként élte meg, hogy az uralkodóval egy asztalnál ülhetett. Különlegesek voltak ezek az étkezések abból a szempontból is, hogy az ezt követő fogadáson néhány szót válthattak az uralkodóval, pontosabban fogalmazva, válaszolhattak a kérdéseire. Hogy milyen lehetett egy udvari ebéd az uralkodóval? Nos, ez kiderül a cikkünkből.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
