Török idők tanúi: sírkövek a Déli rondella alatt
Buda 1686-os visszafoglalásának idejére repítik vissza az embert azok a török sírkövek, amelyek a Várhegy déli csücskében összegyűjtve tanúskodnak azokról az időkről, amikor heves harcok folytak a szövetséges európai csapatok és a török között.
A Palota út hajtűkanyart vesz a Dózsa György tér felett. Autóval mindenképpen érdemes is bevenni ezt a visszafordítót, de gyalog kifejezetten érdemes egyenesen haladni tovább. Mégpedig a Török Köztársaság megalapítójáról és első elnökéről elnevezett Kemal Atatürk sétányon, ami a Várhegy déli csücskéhez, a Déli rondella alatti területre vezet bennünket.
![](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/63f0b44227199481c65a3f39_20230215_121514.jpg)
![](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/63f0b45dc682839698efe678_20230217_155703.jpg)
Azon túl, hogy innen nem a leginkább ismert perspektívából – mint amilyen például a Halászbástyáé, vagy a Savoyai-szobor által uralt teraszé – tárul elénk a budapesti panoráma, egy érdekes, izgalmas, történelmet mesélő emlékhelyhez érkezünk. A török hódoltság korában egy temető volt ezen a helyen, amiről korabeli metszeteken is maradtak fenn ábrázolások.
![](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/63f0b3c61117b4701c9cfca5_t%C3%B6r%C3%B6k%20temet%C5%91.jpg)
Az itt található turbános sírkövek eredetileg nem itt álltak, különböző ásatások, épületbontások, egyéb munkálatok alkalmával kerültek elő, majd összegyűjtve ezen a kis területen kerültek elhelyezésre az 1960-as években. Ennél fogva tehát ez nem egy temető, hanem egy 350 évvel ezelőtti korszakot megidéző emlékhely.
Érdekesség, hogy a Gül Baba türbéje melletti kertben az itteni sírkövek másolatait helyezték el.
![A Budai Vár az Utas és holdvilágban](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/678bcc5429f6ce10857858b7_szerb_antal_fokep.jpg)
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
![Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő és első kerületi épületei](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/678a524165469333740b7c48_pecsi_fokep.png)
Az első magyar mérnöknő 1899. március 8-án született eredetileg Polák néven egy hétgyermekes zsidó családban. A gabonakereskedő édesapa mindent megtett azért, hogy fiaihoz hasonlóan lányai is tanulhassanak, majd diplomát szerezhessenek. Ennek eredményeképpen az első magyar mérnöknő testvérei közül ketten – Vilma és Margit - orvosnők lettek, míg Berta tanárnőként végzett. Férje, Fischer József mellett, együtt dolgozott a modern magyar építészet legnagyobbjaival: Breuer Marcellal, Hajós Alfréddal és Molnár Farkassal is. Az első kerületben az Attila út 127, a Toldy Ferenc utca 1/b. alatt található társasházat, illetve egy Derék utcai lakóházat is tervezett. Idén májusban lesz éppen ötven éve, hogy New Yorkban örökre lehunyta szemét.
![Hófödte Vár – nézegessen régi szánkózós fényképeket!](https://cdn.prod.website-files.com/634fbfa602ed21b83fda471d/6787ed4f9f54e445b10c5d72_szanko_fokep.jpg)
Leesett a hó, az egész táj fehérbe borult. A gyerekek által legkedveltebb téli szórakozási lehetőségek közül a szánkózás ilyenkor előkelő helyen szerepel. Nem csak most, hanem évszázadok óta. Ha festményeket nem is, de fotókat tudunk mutatni a szánkózás élményéről, egészen 1945-től. Nézzék csak!