Testvérvárosok testvérhídjai
A Budavári Önkormányzat 12 településsel, illetve nagyváros kerületi önkormányzatával tart fent testvérvárosi kapcsolatot. Ezek között számos olyat találunk, amelyekkel a kapcsolódási pontok alapját izgalmas történelmi érdekességek adják. Most induló sorozatunk első részeként a legtávolabbi testvértelepülést, az angliai Marlowt ismerhetik meg.
Szégyenében nem kell lesütött tekintettel járnia a világban annak, aki korábban még nem hallotta ennek a 20 ezer lelkes településnek a nevét, hiszen az Egyesült Királyságnak, azon belül is Angliának akadnak olyan részei, amelyek népszerűbbek a turisták körében. Ugyanakkor a fővárostól 50 kilométerre nyugatra fekvő, történelmi levegőt árasztó kisváros népszerű kirándulóhely a londoniak körében. A Temze két oldalát 1227 óta köti össze híd, és itt el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami a Budavár és Marlow testvértelepülési kapcsolatának az alapja, ez pedig a William Tierney Clark tervei alapján 1829 és 1832 között épült Marlow Bridge. A jelenlegi híd egy, a folyó alsóbb szakaszán lejjebb található fahíd helyett épült meg, amely 1828-ban összeomlott.
A Marlow Suspension Bridgere tekinthetünk úgy, mint a mi Lánchidunk idősebb, de „kisebbre nőtt” testvérére, a két építmény közötti hasonlóság nem véletlen. Előzményként érdemes megjegyezni, hogy – mint az az Épitész Fórum cikkéből is kiderül – Széchenyi István 1845-ben több helyen is tárgyalt az alagútról, majd december elsején az elnöklete alatt megalakult a Budapesti Tunel Társaság. Azt a kérdést, hogy ki volt a Várhegy-alagút tervezője (amelyet 170 évvel ezelőtt kezdtek el építeni, lásd cikkünket), sok bizonytalanság övezi. Két Clark vezetéknevű angol mérnök is működött ugyanis ebben az időszakban Pest-Budán: William Tierney Clark (1783–1852) és Clark Ádám (1811–1866), aki itt telepedett le.
William Tierney Clarkot 1832 őszén kereste fel Széchenyi István és Andrássy Gyula, mint a függőhidak elismert szakértőjét, hogy a Lánchíd megépítéséről tárgyaljanak vele. Clark addigra már komoly tapasztalatokat szerzett a függőhidak és ezen belül az angol mérnökök által favorizált lánchidak tervezésében.
Az első ilyen munkája a London Hammersmith kerületében 1824–1827 között felépült Temze-híd volt, majd nem sokkal később Marlow-ban épített hasonló hidat. Széchenyi és Andrássy látogatásakor a harmadik, Shoreham-by-Sea-be tervezett lánchídján dolgozott.
A testvérvárosi szerződés megkötésére 2006. november 13-án, Marlow-ban került sor. Az egyezményt a két város polgármestere, Nagy Gábor Tamás és Cllr Richard Scott írta alá. A Marlow-i hídon és a Lánchídon is a két város összetartozását jelképező emléktáblákat helyeztek el.
%2C_Budapest%2C_Hungary.jpg)
Lélegzetelállító és különleges ahogyan az egykori régi fotók megmozdulnak az Animatiqua stúdió Erzsébet-hídról szóló filmjében. A több mint százéves képek életre kelnek, és ott állnak előttünk a régmúlt emberei, ott zajlik a száz évvel ezelőtti élet, szinte ugyanolyan elevenen, amikor még annak szereplői, főhősei éltek és éreztek. A kisfilmben többször is láthatjuk a Várdombot és az egykori Királyi Palota épületét.
Márai Sándor mestere volt a rezignált és lakonikus emberi bölcsességek megfogalmazásának. Tudta, érezte, hogy az egyre inkább felgyorsuló, zaklatott világunkban az emberek szomjazzák a nyugalmat árasztó sztoikus „prózaverseket”. Márai Négy évszak címen összeállított életbölcsességei mindig egy kis vigaszt, egy kis állandóságot jelentenek ebben a sokszor kaotikus, de mindenesetre gyorsan változó világban. Most a novemberről írt életbölcsesség van soron.
Kabos László már kisgyermekként bohóc akart lenni; imádott nevetni és nevettetni. Még talán akkor is mosolyra görbült a csontsovány, tífuszos „kis Kabos” szája, amikor a szövetséges erők vele együtt felszabadították a mauthauseni koncentrációs tábort. Élete egy jelentős részében itt, az I. kerületben élt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
