Szeretemhely a Gellért-hegy tetején: a Filozófusok kertje

Szeretemhely a Gellért-hegy tetején: a Filozófusok kertje

Ha az ember nem is vonzódik, illetve kapcsolódik különösebben a transzcendens világhoz, feltehetően ez a hely és a Filozófiai kert című szoborkompozíció akkor is elgondolkodtatja, hogy miért születtünk meg és végtére is miért vagyunk a világon.

A Gellért-hegy nyugati - a fővárost kettészelő Dunára néző, festői panorámával rendelkező – oldalán, a gyógyító források fölött avatták fel a kétezres évek elején az itt található 8 alakos szoborcsoportot, amely nemcsak meghatározza, de csendben uralja is a teret.

Az embernagyságú, fekete bronzszobrok üzenete ma már számtalan turistát vonz ide, a Gellért-hegy egyik legreprezentatívabb, az I. kerülethez tartozó helyszínére. Az eredetileg Nagyváradon született, majd a tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végző, 1956-ban emigrálni kényszerülő magyar festő-, és szobrászművész, Wagner Nándor (1922-1997) alkotásának címe a Filozófusok kertje gyakorlatilag öt vallási-szellemi irányzat harmonikus együttélését ábrázolja a világban. A művész még halála előtt állapodott meg Budapesttel a szoborcsoport felállításáról, de annak felavatásra már csak halála után 2001. október 18-án kerülhetett sor.

Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.

- vallotta a magyarságról Wagner Nándor.

A Japánban, Svédországban és hazánkban alkotó művész a körben elhelyezett szobrokkal a világ vallásait szimbolizálta Jézus Krisztus, Buddha, Lao-Ce, Ábrahám, valamint Ehnanton szobrán keresztül, akik a világot körbe véve, annak közepe felé, az Istent, istenséget jelképező gömb felé néznek.  

Az öt világvallást jelképező szobor (Fotó: nagyonvar.hu)

A gömb isteni, allegorikus jellegét elsősorban az arcát eltakaró Ábrahám ábrázolásából ismerhetjük fel. A körön kívül a művész néhány általa kiválasztott nagy közvetítőt, mondhatni szentembert formázott meg, nevezetesen a „Nagy Lelket” vagyis Mahatma Gandhit, illetve a kék szemű barbárt, Bodhi Dharmát és a ferencesek rendjének alapítóját, Assisi Szent Ferencet állította a világvallásokat szimbolizáló alapítók, szellemi  vezetők hátteréül.

A három "szentember" egy vonalban a háttérben (Fotó: nagyonvar.hu)

Ha az ember egy kis szemlélődésre, lelki békére vágyik, akkor érdemes felkeresni ezt a csodahelyet, ami biztosan képes hozzájárulni az elmélkedéshez, az ember felemelkedéséhez.

A "magyarázókő" (Fotó: nagyonvar.hu)

Egy szuper kis túra, szóval bátran ajánljuk mindenkinek, a kilátás pedig tényleg pazar.

A Budai Vár és a Duna látképe (Fotó: nagyonvar.huI)

A Budai Vár régi plakátokon
A Budai Vár régi plakátokon

A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve a Királyi Palota felé igyekeznek a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal megtűzdelt képe és hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.

"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával
"Én is büszkén sétálok a Budavári Palotanegyedben, élvezve annak megújult szépségét" – interjú Laskovity Kornéllal, Zenta város idegenforgalmi igazgatójával

Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.

Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz
Alain Delon is járt a Halászbástyán, de máshogyan is kapcsolódik a Budai Várhoz

Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.