Szeretemhely a Gellért-hegy tetején: a Filozófusok kertje
Ha az ember nem is vonzódik, illetve kapcsolódik különösebben a transzcendens világhoz, feltehetően ez a hely és a Filozófiai kert című szoborkompozíció akkor is elgondolkodtatja, hogy miért születtünk meg és végtére is miért vagyunk a világon.
A Gellért-hegy nyugati - a fővárost kettészelő Dunára néző, festői panorámával rendelkező – oldalán, a gyógyító források fölött avatták fel a kétezres évek elején az itt található 8 alakos szoborcsoportot, amely nemcsak meghatározza, de csendben uralja is a teret.
Az embernagyságú, fekete bronzszobrok üzenete ma már számtalan turistát vonz ide, a Gellért-hegy egyik legreprezentatívabb, az I. kerülethez tartozó helyszínére. Az eredetileg Nagyváradon született, majd a tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végző, 1956-ban emigrálni kényszerülő magyar festő-, és szobrászművész, Wagner Nándor (1922-1997) alkotásának címe a Filozófusok kertje gyakorlatilag öt vallási-szellemi irányzat harmonikus együttélését ábrázolja a világban. A művész még halála előtt állapodott meg Budapesttel a szoborcsoport felállításáról, de annak felavatásra már csak halála után 2001. október 18-án kerülhetett sor.
Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.
- vallotta a magyarságról Wagner Nándor.
A Japánban, Svédországban és hazánkban alkotó művész a körben elhelyezett szobrokkal a világ vallásait szimbolizálta Jézus Krisztus, Buddha, Lao-Ce, Ábrahám, valamint Ehnanton szobrán keresztül, akik a világot körbe véve, annak közepe felé, az Istent, istenséget jelképező gömb felé néznek.
A gömb isteni, allegorikus jellegét elsősorban az arcát eltakaró Ábrahám ábrázolásából ismerhetjük fel. A körön kívül a művész néhány általa kiválasztott nagy közvetítőt, mondhatni szentembert formázott meg, nevezetesen a „Nagy Lelket” vagyis Mahatma Gandhit, illetve a kék szemű barbárt, Bodhi Dharmát és a ferencesek rendjének alapítóját, Assisi Szent Ferencet állította a világvallásokat szimbolizáló alapítók, szellemi vezetők hátteréül.
Ha az ember egy kis szemlélődésre, lelki békére vágyik, akkor érdemes felkeresni ezt a csodahelyet, ami biztosan képes hozzájárulni az elmélkedéshez, az ember felemelkedéséhez.
Egy szuper kis túra, szóval bátran ajánljuk mindenkinek, a kilátás pedig tényleg pazar.
A Vár, A Krisztinaváros, az egykori Tabán. A filmhíradó főként a háború után megújuló Várnegyed műemlékeire, turisztikai látványosságaira fókuszál, de számtalan ma már érdekes mozgófilmrészletet találhatunk benne, például a még meg nem épült Hilton Szálló nélküli Szentháromság teret. De csodálatos légi felvételek szerepelnek benne a kerületről, archív fotók a régi várbeli éttermekről, a Tabánról, az egykori Horvát-kertet is láthatjuk és még sorolhatnánk.
Az asztaloslegényből lett világhírű festő 1844. február 20-án született Munkácson. Az alig nyolcéves korában árván maradt kisfiú Békéscsabára kerül anyai nagybátyjához, aki 1855-ben asztalos inasnak adta. Az Aradon folyamatosan nélkülöző, éhező, betegre dolgoztatott tizenöt éves fiú a segédi bizonyítvánnyal zsebében végül hazamenekül nagybátyához: ekkor kezdett festészetet tanulni. Noha nem mindennapi életpályája csupán áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, az azonban biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.
Írásunk időszerűségét az is indokolja, hogy éppen most január végén lesz 80 éve annak, hogy Szerb Antal kegyetlen gyilkosok áldozataként kénytelenül itt hagyta a földi világot. Noha az író számtalan helyen járt a nagyvilágban, azonban, ha hihetünk a regénybeli főszereplőnek, Mihálynak, s miért ne hinnénk, akkor a legjobban mégis a Budai Várat szerette, s azok régi utcáit sose unta meg. És ezzel el is jutottunk cikkünk témájához, s a legfontosabb kérdéséhez: Hogyan jelent meg a Budai Vár az Utas és holdvilágban? Erről szól mostani írásunk!
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
