Sikló, busz, lift, mozgólépcső – ilyen sokféle módon juthatunk fel a Várba. Képekkel!
A Budai Várban élők tudják, az oda gyakran feljárók is tisztában lehetnek vele, de vélhetően sok budapesti előtt nem ismert, hogy ha nem gyalog, akkor hol, és milyen módon lehet feljutni a Várnegyed várfalon belüli részére. Ott a Sikló, a buszok különböző irányokból, de feljuthatunk liftekkel, sőt, még mozgólépcsővel is. Ezeket vettük számba, körbejárva a Várat a Sikló Clark Ádám téri állomásától észak felé elindulva, a majdnem teljes kört dél felől közelítve, a Várkert bazárnál bezárva.
A Budavári Sikló kétségtelenül a Várba való feljutás egyik legkülönlegesebb, egyúttal ikonikus módja. Mint arról ebben a cikkünkben is megírtuk, 153 éve adták át ezt a nem hétköznapi közlekedési eszközt.
Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ha nem egyszeri (ha lefele is jövünk, akkor kétszeri) élményként tekintünk a Sikló használatára, akkor gyaníthatóan a budapestiek, magyarok, általában a nem kifejezetten turisták nem ezzel fognak a Várba járni, figyelembe véve, hogy mindez 4000 forintért tehető meg. Csak retúrjegyet lehet venni, vagyis akkor is ennyit fizetünk, ha csak egy irányba használjuk.
Innen észak felé haladva csak pár lépést kell megtennünk, hogy a Clark Ádám téri megállóban felszálljunk a 16-os, vagy a 216-os buszra.
Mindkettővel feljutunk a Dísz térre, innen azonban a két különböző jelzésű busz útjai elválnak: a 216-os a Palota úton ereszkedik le a Dózsa György térre, majd onnan az Attila úton és az Alagúton haladva megy vissza a Lánchídon át a Deák térre, míg a Vár keskenyebb utcáin, szűkebb kanyarjaiban jobban manőverezhető kisebb méretű 16-os Busz a Széll Kálmán téri végállomásáig közlekedik a Bécsi kapun áthaladva.
A következő lehetőségünk a gépi erő segítségével való feljutáshoz már igényel emberi erőt is, hiszen a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium felett húzódó Gimnázium utcáig viszonylag tekintélyes szintkülönbséget kell leküzdenünk, ha a Várba tartó, fedett lépcsősor, az Iskola lépcső helyett az Iskola liftet szeretnénk használni, ami a Hilton mellé, a Boldog XI. Ince Pápa utcába vezet fel minket, ahonnan egyébként szép kilátás nyílik a pesti oldalra.
A fentiekben már említett Bécsi kapu alatt a Lovas út mentén haladva, a parkolótól rövidke „utazással” liftezhetünk fel az Anjou-bástyához.
És ha már itt vagyunk, érdemes elidőzni kicsit az utolsó budai pasa síremlékénél,
amelyről itt írtunk bővebben.
Következő liftünk Sziklakórház bejáratától, az Iskola utcaihoz hasonló fedett lépcső mellől indul, és a Tóth Árpád sétányra juthatunk fel vele, nem mellékesen kifejezetten közel a Ruszwurm cukrászdához, és a Mátyás templomhoz is, de a lift és a lépcső felső részétől alig pár lépésnyire áll az az épület is, ahol egykor Erkel Ferenc élt. Persze, ahogyan az Iskola lifthez, úgy itt is magunk alá kell gyűrni jónéhány lépcsőfokot, hogy ha a Várhegy tövétől, az Attila úttól indulunk.
A Palota út Dózsa György térnél lévő szakaszától a Budavári Palota épületébe két lépésből, vagyis két lifttel juthatunk fel: a két, nagy teherbírású lift egyikével a Királyi Lovarda előtti térhez érkezünk meg, ahonnan a Stöckl-lépcső mellől induló kisebb liftek valamelyike visz tovább az Oroszlános Udvar bejáratához.
Majdnem teljes virtuális körünk a Várkert Bazár déli részénél fejeződik be, ahonnan egy kisebb sormintának megfelelő módon lift-mozgólépcső-lift kombinációval juthatunk fel a Budavári Palota dél-keleti csücskéhez, a Mária-anya szoborhoz.
A Mária-anya szobortól indulva keskeny, de hangulatos átjárón sétálhatunk át Budapest legszebb panorámáját nyújtó teraszához, ahol a látványt akár egy jó ital kíséretében is élvezhetjük.
Nyitókép: nagyonvar.hu
A régvolt emberi világ olykor hiányos, szakadozott emlékei a plakátok, közös múltunk kopottas falragaszai, régről jövő, cseppet sem aktuális üzenetekkel. A plakát időutazást jelent: utazást a korba, ahonnan az üzenet a plakátokon keresztül még ugyanolyan elevenen érkezik, mint ahogyan nagyanyáink, s nagyapáink idejében. Magunk elé képzelhetjük az Úri uccába beforduló omnibuszt, a cilinderes férfiakat és kalapos-napernyős-csipkeruhás hölgyeket, ahogyan tipegve igyekeznek a Királyi Palota felé, a Szent György tér irányába, a siklóhoz. Megelevenedik a mainál jóval díszesebb budavári utcácskák konflisokkal tűzdelt képe és már-már hallatszik a Halászbástyából a várost szemlélő, lenyűgözött külföldiek, látványtól elaléló moraja. Itt járnak körülöttünk ugyanazok a régimódi emberek, pedig csak ránézünk egy plakátra és becsukjuk a szemünk.
Éppen ma van Budavár 1686. szeptember 2-i visszafoglalásának emléknapja, melynek egyik leghősiesebben harcoló alvezére Savoyai Jenő volt. És ehhez kapcsolódóan közeledik egy a törökök kiűzése szempontjából talán még jelentősebb évforduló, hiszen Savoyai Jenő herceg - egy évtizeddel Budavár visszavétele után - 1697. szeptember 11-én Zentánál aratott elsöprő győzelmet II. Musztafa szultán serege fölött. E két évfordulót egyetlen személy köti össze, a törökverő Savoyai herceg, akinek legendás történetű lovasszobráról is beszélgettünk Budavár testvérvárosának, Zentának az idegenforgalmáért felelős igazgatójával, Laskovity Kornéllal.
Ma reggel érkezett a tragikus hír, miszerint meghalt minden idők egyik legmeghatározóbb európai filmszínésze, Alain Delon. A francia filmcsillag neve nemzedékek számára egyet jelentett a sármos hódítóval, a filmvásznak modern kori Casanovájával. Alain Delon többször is járt Magyarországon, a Budai Várba is ellátogatott, de találtunk ennél különlegesebb, áttételesebb kapcsolódási pontokat is.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
